Idén még bérpótlék, de jövőre már bértábla lesz

A bérezéssel, ügyelettel kapcsolatos módosítások váltották ki a legnagyobb vitát a szakbizottságban.

Számos, meghatározóan fontos szakmai, egzisztenciális kérdéssel foglalkozik a napirenden lévő, nyolc egészségügyi törvényt magába foglaló tavaszi salátatörvény-tervezet, mégis színvonal alatti politikai vita alakult ki a parlament egészségügyi bizottságának mai ülésén. Régi, elfojtott indulatok törtek felszínre, legalábbis ez derült ki Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szavaiból, aki úgy vélte, végre ki kell már mondani, hogy a MOK a Jobbik „meghosszabbított szócsöve".

Ezzel a váddal a bizottság, illetve a MOK alelnökét, Gyenes Gézát illette az államtitkár, akit szemmel láthatóan leginkább a bérrendezés és ügyelet kapcsán kialakult ellenzéki hozzászólások bosszantottak fel, mondván, nem tudja eldönteni, hol kezdődik Gyenes ellenzéki pártbeli szerepe és hol végződik köztestületi munkája. Gyenes visszautasította a vádakat, szerinte, pontosan el tudja határolni a feladatait politikusként és szakemberként - hangzott el a vitában. 

Bérrendezés - bértábla

Egyelőre bérkiegészítésként kapják meg július elsején visszamenőleg az orvosok a béremelést, de jövőre bértáblába foglalják, ígérte Szócska Miklós. A gyorsaság miatt volt szükség erre a „technikai jellegű" megoldásra, indokolta a lépést az államtitkár, miközben Gyenes Géza (Jobbik) bizottsági alelnök nehezményezte, miért éppen az orvosokkal diszkriminatív a kormányzat, hiszen a szakdolgozók esetében az alapbérébe épül az emelés.

A Munka törvénykönyve ágazati leképezése során semmiféle módosító szándék nem vezette a jogszabály-előkészítőket a munkaidő és ügyeleti idő vonatkozásában, szögezte le az államtitkár, mivel – különösen Gyenes Géza részéről – sok támadás érte a módosításokat. Például a megemelt készenlétet (a korábbi négy helyett tíz is lehet egy hónapban), a minimálisan 11 óra időtartamú, megszakítás nélküli pihenőidő megsértésének lehetőségét, az önkéntes túlmunka (ezért magasabb pótlék jár és beleszámít a szolgálati időbe) kedvezőtlenebb átminősítésének eshetőségét.

Szilágyi László (LMP) szerint a bevezetendő passzusokkal az egészségügyi dolgozók lesznek a legkiszolgáltatottabbak, aminek súlyos következményei lehetnek az elvándorlási hajlandóság növekedésében. Szócska erre azzal reagált, hogy a kórházak nem tudják az ügyeleteket kiállítani, szükség volt változásra, amit a MOSZ és a rezidensszövetség is elfogadhatónak tartott a szakmai egyeztetéseken.

Pozitívumként értékelte a béremelést Éger István MOK-elnök, aki szerint azonban a tervezett negatív, leginkább az ügyelettel kapcsolatos intézkedések rontják a kollégák hangulatát, rontják az ágazat szakmai közhangulatát. Javasolta a szakállamtitkárnak, hogy beszéljék át ezeket az intézkedéseket, mielőtt a parlament tárgyalni kezdi a törvénycsomag tervezetét.

A szakdolgozóknál a rendszerbe belépők (0-3 év közötti munkaviszonnyal rendelkezők) nem kapnak semmiféle béremelést, amit leginkább Garai István forszírozott. Szócska jelezte, hogy megemelkedett a minimálbér és garantált bérminimum van érvényben, ráadásul a bértáblát szakmai szervezetek dolgozták ki azzal az elvvel, hogy oda kell osztani a pénzt, ahol a törzsdolgozók vannak.

Az utolsó tíz év legnagyobb béremelése valósul meg az ágazatban, fogalmazott Heintz Tamás (Fidesz), míg Bene Ildikó (Fidesz) alelnök szerint lehet kritizálni a béremelés mértékét, módját, de legalább elindult a folyamat, amely 2013-ban a bértáblával tovább javul.

Köztudottan az alapellátásban főként vállalkozó háziorvosok dolgoznak, ám az ő pihenőidejüket egyáltalán nem garantálja a törvény, vetette fel Gyenes, mivel a személyes teljesítőkre nem vonatkoznak a szabályok. Így egyes önkormányzatok lényegében vég nélkül ügyeleti ellátásra kötelezhetik a háziorvost, amit nem szabad megengedni az alelnök szerint.

Érdekvédelem csak a rezidenseknek?
Megosztónak és diszkriminatívnak értékelte Gyenes Géza az egészségügyi alaptörvénybe beemelendő passzust, miszerint az „Egyes egészségügyi dolgozók szervezet érdekvédelme" alcímű szakasz csak a központi gyakornokokat és rezidenseket említi meg, a többi érdekvédelmi szervezetet, köztestületet nem. A gyakorlati képzés rangjának, szakmai tartalmának visszaállítását célozza a javaslat, mert így a hallgatói érdekek gyorsabban tudnak érvényesülni, adott választ az államtitkár.

Gyakorló kórházvezetőként Bene Ildikó kérte az államtitkártól, hogy a kórházak működésére vonatkozó belső szabályzataikat ne kelljen a fenntartóval jóváhagyatniuk, mert szinte megbénulnak a kórházak, ha változásokat kell életbe léptetniük. Azt sem tartotta igazán szerencsésnek, hogy a fenntartó látja el a szakmai felügyeletüket. A nemzeti egészségügyi szolgálat létrehozásához egységes követelményeket kell felállítani, válaszolt az államtitkár.

A bizottság végül többségi igennel általános vitára alkalmasnak tartotta a tervezetet, az általános vita kedden kezdődik az Országgyűlésben.