Idén nulla a költségvetési mozgástér | Weborvos

Az idei kasszából csak a 4,5 milliárdra futja, a kórházi többlet a jövő évi büdzsét terheli.

Idén lényegében azt a 10,5 milliárdot kapják meg két részletben – októberben és decemberben – az intézmények, amelyet korábban zároltak az összevont szakellátás idei költségvetéséből. Ebből 4,5 milliárdot a 2009-es kasszából szedték össze, a második etap összege viszont a jövő évi költségvetést terheli – közölte az egészségügyi miniszter az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén. Székely Tamás azt is elmondta, hogy a pénz szétosztása a progresszivitási elv figyelembe vételével történik majd.

November elsejétől visszatérnek a teljesítmény volumen korlátos finanszírozásra, vagyis arra a rendszerre, amikor meghatározzák a finanszírozott beavatkozások mennyiségét. Arról viszont nem nyilatkozott a miniszter, hogy az elszámolás milyen alapdíjon történik, miközben a jelenlegi három helyett két hónapos csúszással kapják meg az intézmények a betegek ellátásának árát. Ennek tudható be, hogy 2010-ben 13 havi bevétellel számolhatnak, ám arról, hogy mennyi lesz az egy havi többlet – amellyel kapcsolatban számos összeg látott napvilágot az elmúlt időszakban – ma délután döntenek a tárgyalófelek.

Nem beszélt mellé a pénzügyminiszter, amikor közölte: 2009-ben gyakorlatilag nulla a költségvetés mozgástere, nincs lehetőség átcsoportosításra. A hiánycélt mindenképp tartani kell, a többlet deficitet ugyanis nem finanszírozzák a hitelezők. Oszkó Péter szerint a kormány a tárgyalások során végig nyílt kártyákkal játszott, egyértelműen közölve, hogy kizárólag 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre az idei kasszában.

A tervezett 8 helyett év végére várhatóan 150 milliárd forintra nő az egészségbiztosítási alap hiánya. Ennek részben a növekvő munkanélküliséggel csökkenő járulékbevétel az oka, amihez hozzájárul, hogy központi intézkedéssel is csökkentették a befizetendő járulék mértékét. A jelenlegi kalkulációk szerint 2010-ben körülbelül 50 milliárdos deficittel számolhat az e-alap, amely az ezt követő években folyamatosan csökkenhet. A pénzügyminiszter arról is szólt, hogy nem kizárólag finanszírozási gondokkal kell számolnia az ágazatnak. Az elmúlt hetek során az is „asztalra került", miként lehetne a rendelkezésre álló összeget a lehető leghatékonyabban felhasználni.

A képviselőket elsősorban az érdekelte, hogy a november elsejétől újra bevezetni kívánt teljesítmény volumen korlát (tvk) vajon ugyanolyan lesz-e, mint amilyen az április elsejei változások előtt volt, vagy csökkentik a kifizetendő ellátások számát, esetleg csökkentik egy-egy beavatkozás árát (visszanormálás), így teremtve forrást az új finanszírozáshoz. Többen aggályukat fejezték ki, mondván a kórházakkal kötött megegyezés nyomán mi lesz a többi, anyagi nehézséggel küzdő területtel, például a vérellátó szolgálattal vagy a mentőkkel. Csáky András (független) azt kifogásolta, hogy a 10,5 milliárd szétosztásának elve behozhatatlan hátrányba hozza a kisebbeket, a területi kórházakat. Ezért azt javasolta, hogy fogadják el azt az állásfoglalást miszerint intézménytípustól függetlenül, az elvégzett teljesítmények alapján osszák el a pénzt. A bizottsági többség azonban leszavazta Csáky ügyrendi javaslatát.