Így osztanák el a 27,5 milliárd forintot

Rácz Jenő szerint jó volt a szakmai együttműködés, Csiba Gábor szerint több pénz kellett volna.

A kasszamaradvány elosztásáról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága az érintett öt szakmai szervezet (Magyar Kórházszövetség, Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, Egyetemi Klinikák Szövetsége, Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, Medicina 2000) és a minisztérium által meghívott szakértők  tegnap megegyeztek, tudatja az államtitkárság közleménye.

A 27,5 milliárd forintos többletforrás elosztásában olyan szempontokat kíván érvényesíteni az ágazatvezetés, amelyek összhangban vannak a kialakult válsághelyzet okaival, tompítják annak következményeit. Az elvek figyelembe veszik az intézmények teljesítményét, az igazságossági szempontok szerinti korrekciót, az adósságállomány nagyságát és az egészségpolitikai célokat.

A pénzből nem részesülnek azok az intézmények, amelyek más jogcímen kapnak konszolidációs forrásokat.

A konszolidációért cserébe az intézmények vállalják az adósságjelentési rendszerben való folyamatos részvételt, a struktúraátalakítási területi munkában való részvételt, valamint a súlyosan eladósodott intézmények konszolidációs terv készítését.

Az ágazatvezetés a következő napokban tárgyal a Nemzetgazdasági Minisztériummal az elvek jóváhagyásáról és az összeg konkrét elosztásáról, majd a közigazgatási egyeztetést követően a kormány dönt az erre vonatkozó rendelettervezetről.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság mindent megtesz annak érdekében, hogy ez az összeg minél előbb eljusson az egészségügyi szolgáltatókhoz.

****

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Weborvosnak nyilatkozva elmondta, hogy folyamatos egyeztetések eredménye a megállapodás, amely négy szempontot vesz figyelembe a 27,5 milliárd forint szétosztásakor:

- Ötven százalékban számoltuk be a teljesítményt, amelynek túllépését tízszázalékos mértékig fogadtuk el, hiszen nem akartuk az elvtelen túlteljesítést preferálni. A másik szempont a teljesítményvolumen-korlát (tvk), amely húszszázalékos arányt képvisel az elosztásban. A harmadik az adósságállomány nettó nagysága szintén húszszázalékos mértékkel esik latba. Azokat az intézményeket preferálja ez a szempont, amelyek nagyobb adósságot halmoztak fel, és lényegében a pótlólagos forrás a likviditás javítását szolgálja esetükben is. A negyedik a népegészségügyhöz kapcsolható a várólisták figyelembe vételével. Ez tízszázalékos résszel szerepelt. Két területet emeltünk ki: a hemodinamikát és az ortopédiát, ez utóbbinál például a protézisekre vonatkozó várakozási idő csökken, amely a betegek számára mindenképpen kedvező lesz. A döntés kompromisszumok mentén jött létre, célunk az volt, hogy minél gyorsabban megegyezünk, hiszen így decemberben sor kerülhet a kifizetésekre. Eredménynek tartom, hogy szakmai együttműködés és nem számháború folyt a munkacsoportban.

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a BAZ megyei kórház főigazgatója így nyilatkozott lapunknak:

– Alapvetően örülünk a forrásnak, bár kevesebb, mint amire számítottunk, hiszen legalább egyhavi, mintegy negyvenmilliárdos pótlás kellett volna. A 27,5 milliárd forint a kórházak három heti finanszírozásával megegyező összeg, és mivel nem terheli bérkiadás, a teljes összeget a szállítói állomány kifizetésére fordíthatják. Ez mindenképpen könnyebbség az intézményeknek, mégha nem is mindegyikük tudja kiegyenlíteni a teljes tartozást ebből az összegből. A beszállítók kifizetése nyugalmat hoz a rendszerbe. Fontos alapelvnek tartom, hogy a várólisták hosszát is figyelembe vették az elosztásnál, így a betegek is érzékelni fogják a pozitív irányú változást a várakozás csökkenésével. Amit gondnak tartok az, hogy ez az összeg nem épül be a jövő évi finanszírozásba.