Indikátor: mától már tétje van

Július elsejétől élesben működik a háziorvosi indikátorrendszer, mint minőséget ösztönző finanszírozás.

Több rendelet felfüggesztését jelentette be az elmúlt hetekben az egészségügyi tárca, azonban a háziorvosi indikátorrendszer júliusi „élesített" működését kimondó jogszabály életben maradt.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár első sajtótájékoztatóján (június 10.) még azt válaszolta lapunk kérdésére, hogy a háziorvosokkal való egyeztetés után kívánt nyilatkozni ebben a témában. Annyit azért megjegyzett, hogy a források nélküli bevezetést indokolatlannak tartja.

A legfrissebb álláspont szerint, amelyről az államtitkárság szóvivője tájékoztatta lapunkat: „Marad a hatályos rendelet, amelynek három hónapos éles tesztelése következik. A tesztelés tapasztalatainak fényében teszi meg az egészségügyi irányítás a szükséges korrekciókat."

A rendszert kidolgozó munkacsoport tagja, dr. Belicza Éva minőségügyi szakértő korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy az indikátorrendszer új rálátással szolgálhat az alapellátásra, s mindenképpen elősegíti a további egészségpolitikai döntéseket. A szakember annak a véleményének is hangot adott, hogy további elemzések segítenék rendszer tökéletesítését, az éles üzemmódot egy évvel eltolná azzal együtt, hogy az alapelvet és a koncepciót jónak tartja.

Az éles indítás mellett érvelt lapunknak dr. Kőrösi László, az OEP főosztályvezető-helyettese, aki szerint végre van egy olyan szisztéma, amely részben eleget tesz egy évtizedek óta hajtogatott igénynek, miszerint a háziorvosi rendszert legalább részben minőséghez kötve finanszírozza az állam. Az új minőségmérő rendszer csak jutalmaz, és nem jelent adminisztrációs többletmunkát, szögezte le.

Az Alapellátási Konszenzus Értekezlet, amelyen minden alapellátási érdekképviselet részt vett a nyár elején Pécsen, teljes egyetértéssel fogadta el az alapellátásra vonatkozó, tizenegy pontos javaslatcsomagot, benne a minőségi indikátorok alapján való finanszírozási jogszabály visszavonását. Az egyik elfogadó szervezet a Kasszaorvosi Szövetség volt, elnöke, dr. Borsi Éva szerint úgy tájékoztatták őket, hogy a Világbank elvárásainak kell megfelelni a háziorvosi finanszírozásba bekerülő, részben teljesítményalapú rendszerrel.

Ugyanakkor a szövetség szerint a háziorvosi tevékenységet olyan indikátorokkal mérik, amelyek gyakorlatilag nem tükrözik a háziorvos szakmai szándékait, képzettségét és munkájának minőségét, hiszen azokat más szolgáltatók végzik (mammographia, vérzsír-vizsgálat, HbA1C meghatározás, szemészeti vizsgálat). Sőt, kompetencia hiányában (szakrendelés javaslatához kötött gyógyszerfelírás, szakrendelők által bizonyos rendszerességgel folyó labor- és szakvizsgálatok) elkerülhetetlen az ezekre történő beutalás, illetve a betegek megjelenése a szakrendelőkben, szakambulanciákon.

A beteg közreműködése nélkül nem várható a morbiditási mutatók javulása és az egészségügyi kiadások csökkenése. A jelenlegi rendszerben maga a beteg semmilyen szinten nem motivált az egészsége megőrzésében és fenntartásában – ezért azt kérdezik, hogy a vizsgált elemek ebben a formában hogyan és mire ösztönöznék az orvost?

A betegek hozzáférése a laboratóriumi vizsgálatokhoz és szakorvosi ellátáshoz igen nagy szórást mutat az ország különböző területein, így a hátrányos helyzetben lévő településeken dolgozó háziorvosok számára további nehézséget jelent a „kapuőri"szerep ellátása.
Nem értik, hogyan használhat a háziorvosi munka minőségi indikátoraként, tehát teljesítményösztönzőként az OEP olyan ellátást, amely nem szerepel a háziorvosok finanszírozási szerződésében mint szolgáltatás, így nem is az E-alapból finanszírozzák (példál az influenza és a pneumococcus elleni védőoltás).

Ahhoz, hogy bármilyen törvényszerűséget le lehessen vonni a beérkező adatokból, és ennek alapján ösztönző finanszírozást lehessen kialakítani, következetes, egyértelmű és kiszámítható jogszabályi környezet kialakítására van szükség, tette hozzá dr. Borsi Éva, mert a háziorvosi alapszerződések szerint a háziorvos a tevékenységét a mindenkori hatályos jogszabályok szerint végzi. A jelenleg érvényben lévő, különböző szintű jogszabályok egymásnak ellentmondanak, sok esetben a miniszteri és kormányrendelet ellentétes a törvénnyel.

A szaktárca 2008 végi döntése nyomán született új minőségmérő rendszer kiemelt célja, hogy az alapellátás minőségi színvonalának emelkedését ösztönözze, s az indikátorok eredményeinek visszajelzésével a kiváló eredményeket nyújtó praxisok tevékenységét pluszfinanszírozással ismerje el.

A rendszer éles indítására mindössze háromszázmillió forint maradt, s ebből három hónap alatt havi szinten átlagosan minden praxisra számolva 15-20 ezer forint bónusz juthat, a maximális érték pedig 45-50 ezer forint lehet.