Itt a tavaszi egészségügyi salátatörvény tervezete

Még májusban kormány elé terjesztik az egészségügyi törvényeket érintő módosításokat.

Több egészségügyi törvényt kíván módosítani a kormányzat. Rendezik az orvosi ügyeleti díjakat, kereskedelmi forgalomban maradhatnak a gyógyteák, nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a népegészségügyre, fontossá válnak az egészséghatás vizsgálatok, valamint elhárul egy zavaró körülmény, amely elsősorban az orvosnőket érintette: a számukra kedvező néven praktizálhatnak továbbra is.

Népegészségügy
Az Eütv. több ponton tartalmaz olyan, főként a népegészségügyre, egészségfejlesztésre vonatkozó kifejezéseket, amelyek nem követik a bekövetkezett változásokat, így szükséges az aktuális fogalmak átvezetése, hogy a népegészségügyi stratégia megfelelő megalapozását is szolgálja a törvény. Az új szabályozás rögzíti az egészséghatás vizsgálatok szükségességét, a teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetését, valamint a népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv készítését. Eszerint kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúkori betegségek felismerésére, a betegségek és szövődmények kialakulásának megelőzésére, s rendszeres szűrőprogramokat szükséges megvalósítani előzetesen meghatározott korcsoportokban.

Ügyeleti idő
Az új jogszabály az uniós jogalkalmazásra figyelemmel megerősíti, hogy a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes idejét be kell számítani, továbbá egyértelművé teszi az egészségügyi ügyeletet követően kiadandó pihenőidő munkajogi minősítését. A törvény rögzíti azt is, hogy az ügyeletet is ellátó egészségügyi dolgozók részére abban az esetben is ki kell fizetni személyi alapbért (garantált illetményt), ha az ügyeletekre tekintettel kiadott kompenzáló pihenőidők miatt az előírt munkaidőt az ügyeleten kívül nem tudták ledolgozni.

Gyógyteák
Bővíteni kívánják a tea gyógyszerformájú növényi gyógyszerek és a tea gyógyszerformájú hagyományos növényi gyógyszerek forgalmazási lehetőségét: a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazási engedéllyel rendelkező üzletek e termékeket szabadpolcon árusíthatják majd. Ezzel a lépéssel a vállalkozások – uniós jogszabályoknak megfelelő – gyógyszerminősítéssel kapcsolatos költségeit kívánják kompenzálni. 2013. március 31-ét követően ugyanis azon gyógytermékek tekintetében áll be a gyógyhatásra hivatkozással történő forgalmazási korlát, amelyek valamennyi sajátosságukat figyelembe véve beletartoznak a növényi gyógyszer vagy hagyományos növényi gyógyszer kategóriájába.

Ha egy gyógyhatású készítményt a fenti határidőig nem minősítenek át, illetve átminősítésére vonatkozóan kérelmet nem nyújtják be az illetékes hatósághoz (az Országos Gyógyszerészeti Intézethez), akkor a 2011. március 31-éig legyártott készletek gyógyhatásra történő hivatkozással csupán lejárati idejükig, legfeljebb 2013. március 31-ig forgalmazhatóak. Ez után a terméken nem lehet feltüntetni a gyógyhatást, hiszen ez az uniós szabályozásnak megfelelően csak a gyógyszerek esetében lehetséges.

Engedélyezési díjak
A klinikai vizsgálatok engedélyezési díjai a legutóbbi 2005-ben történt megállapításuk óta bekövetkezett inflációs romlásnak megfelelően emelkednek. A  klinikai vizsgálatok engedélyezéséért a korábbi 450 ezer helyett a jövőben 580 ezer forintot, a vizsgálati protokollok módosításának engedélyezéséért a mostani 90 ezer helyett 110 ezer forintot kell  majd fizetni. A módosítás célja, hogy úgy csökkentsék az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) és az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) szakhatósági tevékenységének alulfinanszírozottságát, hogy az még ne vezessen a Magyarországon végzett klinikai vizsgálatok számának csökkenéséhez.

Tetvetlenítés
A közegészségügyi helyzet fenntartása, illetve javítása érdekében, a járványügyi szempontokra figyelemmel a törvény egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi szolgáltató vagy egészségügyi államigazgatási szerv képviselője által végzendő tetvetlenítést, illetve egyéb élősködő ízeltlábúak irtását, a ruhanemű fertőtlenítését az érintett személy köteles eltűrni.

Szerv- és szövetadományozás oktatási célra
A módosítás lehetőséget biztosít az emberi szervek, szövetek oktatási célú adományozására azzal, hogy lehetővé teszi a halottak oktatásra alkalmasnak ítélt egyes szerveinek és szöveteinek eltávolítását, illetve ezek oktatási célú külföldre szállítását. A hazai orvostudományi egyetemek ugyanis nemzetközi kapcsolatai jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt évtizedben. Az élénk nemzetközi kapcsolatok kialakulása miatt az oktatói tevékenység fejlesztése érdekében szükségessé vált egyes szervek, szövetek oktatási célból külföldre történő kölcsönadásának lehetővé tétele.

Nyilvántartás
Nyomon követik a rezidenseket
Az Egészségügyi, Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak (EEKH) a szakorvosjelöltekről nyilvántartást kell vezetnie, ami előnyös a szakorvos-jelöltek, a munkáltatók és a felsőoktatási intézmények számára egyaránt, hiszen a hallgatók rezidensképzésben történő folyamatos nyomon követése így biztosítottá válik.

Működési nyilvántartás
Az Eütv. 2011. január 1-jén hatályba lépett 116/B. § (4) bekezdése értelmében mentesülnek az egészségügyi dolgozók 75. életév betöltését követően a továbbképzési kötelezettség alól. Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek esetében mentesség korábban nem volt, a szakdolgozók esetében miniszteri rendelet azonban előírta, hogy amennyiben a szakdolgozóra irányadó nyugdíjkorhatár eléréséig 5 évnél kevesebb idő van hátra, a szakdolgozó mentesül a továbbképzési kötelezettség alól.

Ezen személyi kör számára tehát szigorúbb szabályozás lép életbe, amely nyilvánvalóan hátrányosan érinti azokat, akiknek a közeljövőben jár le a működési nyilvántartásuk. A működési nyilvántartást vezető EEKH azon személyek esetében is nyilvántartotta a továbbképzési ciklust, akik mentesültek a továbbképzési kötelezettség alól. Az egyes ciklusok lejártakor kellett igazolni a szakdolgozónak a mentességét, így esetükben felmenő rendszerben vezethető be a fenti szigorúbb szabályozás.

Az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használni kívánt név
A korábbi időszakokban az eltérő jogszabályi környezet generálta az elsősorban az orvosnők által jelzett problémát, hogy eltérő a hivatalos, illetve a munkájuk során használt a nevük. Általában a leánykori nevükre állították ki a diplomájukat, ezen végezték tevékenységüket éveken keresztül, és e néven történt korábban a nyilvántartásuk is. Az EEKH az eltérőség kezelése ennek érdekében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kezdeményezte új bélyegző kiadását. Ez az intézkedés nyilvánvalóan sokakat hátrányosan érintett. Éppen ezért a módosítás rendezni kívánja ezt a kérdést: az egészségügyi dolgozókat továbbra is hivatalos nevük alapján tartják nyilván, azonban megtarthatják a szakmájuk gyakorlása során használt nevüket is. A két név között pedig a működési nyilvántartási szám teremt kapcsolatot.