Jövőre 140 ezer forint lesz a kórházi alapdíj?

A miniszter szerint az egészségügyre jövőre nem jut kevesebb, ám a vizitdíjat kivéve több sem, mint idén.

A válaszok többsége rímelt a korábbi miniszteri nyilatkozatokra. Így például újból elhangzott, hogy 60-80 jól felszerelt, éjjel-nappali műszakban működő, sürgősségi feladatokat ellátó kórházra van szükség, amelyek élén 10-12 „zászlóshajó" – vélhetően vezető intézmény – áll majd. A többi kórház jövőjéről Molnár szerint régiókon belül, a helyieknek kell megállapodásra jutniuk. Az idegsebészeti példával kapcsolatban visszakérdezett: vajon tényleg 21 idegsebészetre van szükség Magyarországon? A szakmai kollégium állásfoglalása szerint elegendő 12, s az agyi érkatasztrófákat kezelő stroke-központok egyharmada is el tudná látni a jelenlegi feladatokat. A magántőke bevonásáról a miniszter szerint az intézménytulajdonosoknak – önkormányzatoknak – kell dönteni.

A további – egyszer-egyszer személyeskedést sem nélkülöző – kérdés-feleletből kiderült, hogy a tárcák október 5-én kapják meg azt a tervezési köriratot, amely tartalmazza a lehetőségeiket meghatározó sarokszámokat. A jövő évi lehetőségekről csupán annyi derült ki, hogy az egészségügyben – a vizitdíjat kivéve – nem számolnak jelentősebb forrás bővüléssel, de szűkítéssel sem. Kitérve a gyógyszerügyre Molnár Lajos kifejtette, hogy a jelenlegitől eltérő logikát szeretnének „becsempészni", ami azt jelenti, hogy ne a gyógyszerkassza vigye el az OEP költségvetésének legnagyobb részét. A gyógyszerrendelés új szabályai, valamint a tervezett gyógyszer-gazdaságossági törvény ezt a célt szolgálja. Az így nyert megtakarításból a jelenlegi 134-ről 140 ezerre kívánják emelni a kórházi alapdíjat.

A képviselők kifogásolták, hogy kérdéseikre nem kaptak konkrét válaszokat, s visszautasították azt a miniszteri felfogást is, amely a szaktárca szerepét kisebbítve mindent a kórháztulajdonos önkormányzatok nyakába igyekezett varrni.