Kánaán a háziorvosoknak: féktelenül nyomhatják a gázpedált

A háziorvosok azon kevés kivétel közé tartoznak, akiket nem érintene a cégautók újfajta adóztatása.

Többek között ez is szóba került az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai ülésén, ahol arról kellett dönteni, vajon a képviselők általános parlamenti vitára alkalmasnak tartják-e a 2009. évi adó- és járulékterveket. Ez utóbbi különösen érzékenyen érinti az egészségügyet, hiszen a pénzügyminisztériumi elképzelések szerint 2,5 százalékkal csökkentenék a munkaadók egészségügyi hozzájárulását. (Jelenleg a munkaadók 24 százalékos nyugdíj és 5 százalékos egészségügyi, míg a munkavállalók 6 százalékos egészségügyi továbbá 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek - a szerk. megjegyzése.) Az intézkedés körülbelül 75-80 milliárd forinttal kurtítaná meg az E-alap bevételét, közölte Szikszainé dr. Bérczes Anna. A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szerint azért csak ennyivel - hiszen 1 százaléknyi járulékcsökkentés egyébként 80 milliárdos bevételkiesést jelent az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) -, mert a rendelkezés csak 2009. április 1-től lépne életbe, s csupán egy meghatározott összegig - a mindenkori minimálbér kétszereséig - lenne igaz. Ezen felül visszaállna a 4 százalékos járulékmérték. Az intézkedés - mint Szikszainé kifejtette - a személyi jövedelemadóhoz hasonló sávos rendszert vezetne be.

A képviselőket a fenti logika nemigen hatotta meg. Volt aki azt kifogásolta, hogy a költségvetési spórolás áldozata évről évre az egészségügy - Csáky András (MDF) -, míg Mikola István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy lépésről lépésre felerősödik a fix összegű járulék jelentősége, s ez végül elvezethet az önálló egészségbiztosítási alap költségvetési „bedarálásához". Ami pedig a konkrét, jövő évi terveket illeti, az egészségügy 2,8 százalékos forrásbővítését Mikola szerint lényegében „kioltja" a 2,5 százalékos járulékcsökkentés.

Sok szó esett a cégautók adóztatásának tervezett új szabályozásáról, valamint az orvosok által fizetett iparűzési adóról. Ami az előbbit illeti, a pénzügyérek elgondolása szerint az adó mértéke a gépkocsi bekerülési árának hét százaléka lenne, amelyből levonható a súlyadó összege, valamint az értékcsökkenés, amit az első két esztendőben 10-10, a továbbiakban évente öt százalékos mértékű lenne. Ezzel egyidejűleg minden további nyilvántartási kötelezettség, mint például az útvonal-nyilvántartás, megszűnne. Az eredeti tervek a mentességet élvezők körét igen szűkre szabták, de mint kiderült a háziorvosokat - valamint a orvosi ügyeleteket, s például a rokkantakat - eleve ide sorolták. Annál is inkább, mivel a háziorvosok csak akkor kaphatnak működési engedélyt, ha rendelkeznek személygépkocsival. Más kérdés persze a feleségek - vagy férjek autója -, mert ezekre már érvényes lenne az új szabály.

Mint kiderült, az eredeti elképzeléssel a szocialisták sem teljesen értenek egyet, ezért módosító indítványt készülnek benyújtani. Tukacs István (MSZP) szerint az a cél, hogy minél többen fizessenek minél kevesebbet, így lényegében átalányadózást javasolnának, s a mentességet élvezők körének újragondolását.

Az iparűzési adóról szóló vita nem új, időről időre napirendre kerül. Az ellenzéki képviselők érvelése szerint a háziorvosokkal is megfizettetett iparűzési adó azért igazságtalan, mert a doktorok közfeladatot látnak el, s közpénzből finanszírozzák őket. Ez utóbbi okán esetükben az állam az összeg egy részét a tb-alapból a saját zsebébe teszi. A közgazdászok - például Böhm András (SZDSZ), s Tukacs István (MSZP) - nem fogadta el ezt az érvelést, mondván a háziorvosok mentesítése a cégek közötti versenysemlegesség ellen hatna, ráadásul az önkormányzatok ezért a pénzért olyan közösségi szolgáltatásokat finanszíroznak, amelyből a praktizáló orvosok is profitálnak.

Szó esett még a non-profit szervezetekre vonatkozó, a jelenleginél lényegesen szigorúbb szabályokról is, amit Havas Szófia (MSZP) többek között az alapítványokon keresztül történő pénzkiáramoltatás jelenlegi gyakorlatának megakadályozása miatt tartott fontosnak.

A képviselők végül is 12 igen, s 11 nem - ez utóbbiak között voksolt a SZDSZ delegálja is - általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.

*

Lehet járulékot csökkenteni, de ebben az esetben a kieső összeget valami módon pótolni kell, mondta lapunknak a HealthCapital vezérigazgatója. Baraczka Mariann - aki korábban szakállamtitkárként dolgozott az Egészségügyi Minisztériumban - úgy véli, az így keletkezett hiányt többek között az állam társadalombiztosítási befizetéseinek növelésével szükséges pótolni. Ezt az ellátásra jogosultak, ám a járulékfizetés alól mentesülők - például diákok, nyugdíjasok - után fizeti a központi költségvetés. Idén személyenként havi 4350 forintot, jövőre a tervek szerint 150 forinttal többek Csakhogy ez az összeg Baraczka Mariann kalkulációja alapján még az infláció mértékét sem fedezi. A vezérigazgató azt is kifogásolja, hogy 2009-ben jelentősen csökkenne a gyógyításra fordítható keret reálértéke. Szerinte ez szakmailag már vállalhatatlan. „Tudomásul kell venni, hogy az egészségügyre tervezetten, de folyamatosan többet kell fordítani. Dönteni arról szükséges, hogy a növekvő terhek milyen arányban legyenek elosztva a különböző társadalmi csoportok, illetve az ellátás igénybevevői és az egészségipar szereplői között" - mondta a vezérigazgató.