Káoszt, összeomlást okozhat a kormányzati integráció

Nemcsak az érintett szervezeteknél, de a szaktárcánál is ellenállásba ütközik a tervezett összevonás.

A kormány által tervezett közigazgatási integrációs lépésekről szinte csak „fű alatt" hallani, nemhogy a megvalósítás konkrét lépéseiről lennének érdemi információk. Tapinthatóan óriási az aggodalom az egészségügy, nyugdíjellátás területén érintett szervezeteknél is (OEP, OTH, illetve ONYF), és információink szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sem éppen a béke szigete ebben a kérdésben. Lehet, ezúttal nem a politika, hanem a szakértelem szüli az ellenállást... 

A sajtóhírek szerint a mai kormányülésen tervezték tárgyalni a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedéseket, ám a kormányszóvivői tájékoztatón még az sem derült ki, szóba került-e a nagylélegzetű tervezet.

Pedig mindenki számára kérdés, hogy vajon miként áll fel az alapjaiban új struktúra oly rövid idő alatt, ami 2011. január elsejéig hátra van.

Ismeretes, hogy a kormányprogram hatékonyabb és egyszerűbb államigazgatást ígért: ez mai nyelven azt jelenti, hogy a megyei kormányhivatalokba szerveznének tucatnál több államigazgatási szervezetet, vagyis lényegében a regionális hivatalokat beolvasztanák a megyei államigazgatásba. Ez a szakemberek szerint káoszhoz, sőt: bizonyos feladatoknál egyenesen a rendszer összeomlásához vezetne.

Mi lesz veled, OEP?
Többszörösen súlyos kérdések vetődnek fel a szervezeti integráció kapcsán. Először is: miként valósulhat meg az eddig jellemző egységes szakmai irányítás az OEP nélkül? Egy ilyen új rendszer, amely szétcincálja az OEP és a területi szervezetek egységét, képes-e biztosítani a Fidesz kormányprogramjában egyébként deklarált elkötelezettséget, azaz a „…szolidaritási elvű, nemzeti kockázatközösségen alapuló, egységes biztosítási rendszer" fenntartását (lásd Nemzeti Ügyek Politikája, Pesti Imre: Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet!).

Az OEP ügyfelei nem állampolgárok, hanem biztosítottak: azonosításuk a taj-számmal történik. A személyi és biztosítotti azonosítás csak az OEP jogosítványa. Súlyos adatvédelmi problémák merülhetnek fel tehát ennek kapcsán a  közigazgatási rendszerbe való beépítéssel. Olyan – a biztosítottak egészségügyi állapotát és egyéb bizalmas információt tartalmazó – adatbázis kerülhet ki az OEP-től, amelyet egyébként csak egy nagyon szűk kör használhat szigorú feltételekkel. Tehát az adatvédelem is súlyos sérelmet szenvedhet, akárcsak az ONYF integrálása esetén. Vajon ki tervezi az E-Alapból például a regionális pénztárak költségvetését? Talán maga Réthelyi Miklós miniszter? Ez a feladat ugyanis jelenleg az alapkezelő feladata, vagyis  az OEP-é.

Mi lesz veled, OTH?

Szintén eszünkbe jut a kormányprogram: „A szervezet hatósági jogosítványait szűkítették, célunk az ÁNTSZ korábbi feladatainak visszaállítása, hatósági jogosítványainak megerősítése. A szervezetnek meghatározó szerepet kell játszania a minőségbiztosítási rendszer erősítésében és ellenőrzésében."

Úgy tűnik, a tervezett integráció elsősorban a hivatali eljárási jelleget veszi figyelembe az egészségügyi hatóság esetében, miközben az ÁNTSZ feladata sokkal szerteágazóbb és jóval sokrétűbb.

Fából vaskarika a regionális szervezetek megyei közigazgatási hivatalok alá rendelése, s egyenesen felfoghatatlan, miként valósulhatna meg a mindennapokban a rendszer egybetartásával, nem beszélve a jól működő kistérségi hálózat helyzetéről.

Hová lesz az ÁNTSZ jó szervezeti felépítésének köszönhető gyors reagálása baj esetén, mondjuk, egy járvány kitörésekor? Ez csak akkor működik, ha van központi irányítás, ugyanakkor az integráció a kettős irányítás felé mutat, amely egyértelműen gyengítené a szervezetet feladata ellátásában, vagyis az egészségügyi biztonság garantálásában.

Ezek egyelőre kérdések, melyekre félő, az ismeretlen jogszabály-tervezet sem adja meg a választ, mert ha egyáltalán felvetődtek volna, talán az átszervezés ilyen ötlete sem születik meg…