Kapacitás: lazább gúzsban táncolhatnak

A józan ész diktálja, hogy rugalmasabb legyen a rendszer, de tényleg az lesz-e?

– A mobilitásunkat segítő minden lépés jól jön, a mostani tervezett változás egy kicsit javít a helyzetünkön – fogalmazott az ún salátatörvény kapacitásváltoztatásra vonatkozó részéről kérdésünkre Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Szövetség elnöke, a BAZ megyei kórház főigazgatója. Mint mondta, eddig egy ágy „odébb" rakása is bonyolult adminisztrációs folyamatot indított el, a tulajdonos, s az ÁNTSZ engedélye kellett a legkisebb mozgáshoz. Például tíz sebészeti ágy áthelyezése egy évig tartó procedúrát eredményezett, s mire lezajlott, már aktualitását vesztette.

– Most kapacitásaink tíz százalékáig mi rendelkezünk a belső átcsoportosítás során, harminc százalékig kell a tulajdonos fenntartó engedélyét kérnünk. Összességében persze sok könnyebbségre nem lehet számítani – tette hozzá. A tervezet szerint az átcsoportosításokra vonatkozó százalékos korlátokat két lépésben enyhítenék: 2011. július 1-jéig még fennmaradnának, de a jelenlegi mértékük növekedne, majd fél év elteltével akár teljes mértékben eltörölnék azokat.

Mint ismeretes, a parlament elé került egészségügyi salátatörvény érinti a kórházi kapacitásmódosításokat is. A javaslat szerint nem évente, hanem háromévente fogják a kapacitásokat felülvizsgálni (tehát a következő 2013-ban lesz esedékes), lehetőséget adva a rendszer „beállására". (A tapasztalatok szerint felosztási eljárás befejeződése ugyanis szinte egybeesik az új eljárás megindításával.)

Az intézmények egymás között eddig is köthettek szerződést kapacitásátadásról, ám ehhez immár nem kell majd a teljes szolgáltatásukat is átadniuk. Minden kapacitásmódosítás alfája és ómegája, hogy az összkapacitás mennyisége nem változhat meg, akár intézményt, akár régiót nézünk.

A módosítást előkészítő Egészségügyért Felelős Államtitkárság állítása szerint igyekezett a szolgáltatók jelzéseit figyelembe venni, és legalább az akut gondokon segíteni, jelezve, hogy a rendszerszerű módosítások előkészítése hosszabb időt igényel, amire a következő évben kerülhet sor.

Továbbra is szükségesnek tartják meghatározni az egészségügyi szakellátásban rendelkezésre álló országos kapacitásmennyiséget (ezzel együtt azt is, hogy járványügyi és katasztrófahelyzet esetén az egészségügyi szolgáltatók kapacitásaik egy részét kötelesek rendelkezésre bocsátani).

Az elmúlt évek tapasztalataira, valamint a szolgáltatóktól és a szervezetektől érkezett észrevételekre hivatkozva javasolja az államtitkárság a Regionális Egészségügyi Tanácsok ebbéli feladatainak törlését, mivel a szakellátási kapacitások felosztásához kapcsolódó feladataikat – a jelenlegi szervezeti felépítésük és erőforrásaik mellett – nem képesek ellátni. Így várhatóan az egészségügyről szóló törvényből ez a feladatukat törlik.

Ari Lajos, az OORI gazdasági igazgatója, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke összességében könnyebbségre számít, és úgy véli, a józanság diktálja a merev rendszerben a rugalmasságot segítő lépéseket, hiszen évek óta probléma az átcsoportosítás. A tulajdonos így a betegmozgáshoz, ellátási igényhez tudja igazítani a kapacitásokat – aminek például nagy szerepe lesz a fővárosban, ahol a tulajdonos dolga egyszerűbbé válik.

A lényegen nem változtat a kapacitásokra vonatkozó passzus, s alapvetően nem javít a rendszeren Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos szerint, ám némi javulást azért lát a tervezetben. Például immár nem kell biztosítani az átfedés mentességet, ami nonszenszként benne van a törvényben. Nem tartja azonban jónak, hogy a tavalyi kapacitásokat lényegében három évre rögzíteni fogja a törvény, van ugyan valami gumilehetőség, miszerint előzetes többletkapacitást december 31-ig befogadnak, ám nem tudni, kire vonatkozik, kik lesznek azok, akik az utolsó pillanatban bekerülnek. A kapacitáselosztásban csak papíron élő demokratikus elem is megszűnik a RET-ek kiiktatásával - a véleménye szerint.