Kedves Olvasóink!

Nem csak közöljük, kommentáljuk is az egészségpolitikával kapcsolatos híreket, információkat, és várjuk olvasóink véleményét, megjegyzését.

Az elmúlt évek (elég rettenetes) tapasztalatai azt mutatják, hogy az egészségpolitikusok (gyakran a gazdaság nyomása alatt) képesek a valóságtól eléggé elrugaszkodott gondolatokat programjukba beépíteni. És ezekről nem szeretnek, nem tudnak vitát nyitni. Amikor pedig szépen megbuknak, akkor nagy kék szemekkel csodálkoznak a világra - és ezt nem átallják emlékiratok formájában is megírni-, amiért őket senki sem értette meg.

Pedig, ha nem utasították volna vissza számos konferencia meghívását, vagy nem rohantak volna el bokros teendőikre hivatkozva a vita elől, ma jobb helyzetben lehetnének, s velük együtt az egészségügy is. Ha olvasták volna az internetes egészségügyi vitafórumokat, sok hibát nem követtek volna el.

Rohanó-fejlődő korunknak megfelelően egy új rovattal szeretnénk bővíteni a lehetőségek palettáját. Szakszerűen, de a humort se mellőzve fogjuk kommentálni az eseményeket, nyilatkozatokat. Pártpolitikát kikerülve próbálunk benézni a szakpolitika hátterébe, megvilágítva összefüggéseket, tényeket. „Tollhegyre" tűzve (ki kellene találni a számítógép billentyűzetének karcosságát kifejező rövid jelzőt) a téves eszméket, a félreértéseket, a mutyikat és a bulikat. És mindennek a keverékét, amit ma (és tegnap) gyakran egészségpolitikának, egészségügyi szervezésnek, vagy finanszírozásnak neveznek.

Kormányváltás lesz. Új szereplők jönnek, új gondolatok fognak feltűnni, bőven lesz miről írni, beszélni. Ha igénylik, segíteni kell a munkájukat. Kritikával, ismeretek hozzáadásával, biztatással, de adott esetben tiltakozással.

Nagyon mélyről indulunk, pedig történelmünk, szakmai előzményeink, eredményeink a térségben a legjobbak.
Hol van a hiba? Mit rontottunk el, és miről nem tehetünk, mert kívül áll a lehetőségeinken? Milyen utakat választhatunk a magyar egészségügy rendbetételéhez? Milyen források, eszközök szükségesek ehhez? Kikkel fogjuk megcsinálni? Nemcsak a szakmai, orvosi feladatokra gondolok. Ehhez nélkülözhetetlen a tervezési, a szervezési, gazdálkodási, szabályozási és kommunikációs (tanulás, informálás) kérdések megoldása, de ehhez is kiművelt emberfők kellenek, nemcsak a belgyógyászathoz, vagy a képalkotó diagnosztikához.

Ilyen gondolatok jegyében indítjuk (Dr. Kiss József barátommal) a second opinion rovatot, amelyet vicces kollégáink azonnal second hand-ra csúfítottak. Egy ilyen szegény országban ez se lenne szégyen, csak legyen tiszta az a kéz, amelyik adja, és amelyik átveszi.

Legyen a tiszta kezek szakmapolitikája az a gondolat, amelyik küldetésünket vezeti.