Kell a magyar szakdolgozó, csak éppen külföldön | Weborvos

Az ellátórendszer átalakításának megoldását az orvosok, szakdolgozók elbocsátásában találták meg az intézmények.

Ez is elhangzott azon a konferencián, amelyet a többi között azért rendeztek meg Budapesten, hogy segítsék az ellátórendszer átalakítása miatt munka nélkül maradt szakdolgozók új álláshoz jutását. Ismertették az „Újra Dolgozom Programot", amelynek lényege, hogy a munkahelyét vesztett szakdolgozót nem „engedik ki" közvetlenül az álláskeresők piacára, hanem a kijelölt szervezők átveszik, majd komplex képzési programban vesz részt. Ennek során munkakeresésre vonatkozó általános ismereteket és praktikus tudnivalókat - például önéletrajz összeállítása - is kap.

Nagyjából mostanra járnak le a felmentési idők azoknál, akik az ellátórendszer átalakítása közepette vesztették el munkájukat - jelentette ki a Magyar Ápolási Egyesület (MÁE) elnöke. Bugarszki Miklós szerint ezek az emberek most kezdenek el munkát keresni, létfontosságú tehát, hogy segítséget kapjanak. Az egészségügyi kormányzat által meghirdetett Mobilitás-program sajnos kevés - tette hozzá.

Tegnapig mindössze nyolc (!) szakdolgozó kapcsolódott a Mobilitás-programhoz, miközben az átalakítások, létszámcsökkentések a minisztérium adatai szerint is 4 ezer 500 - 6 ezer embert érintenek - mondta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESzK) elnöke. Balogh Zoltán hozzátette: kamarájuk szerint ennél is több emberről lehet szó, így kijelenthető, hogy a Mobilitás-program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek oka az elnök szerint az 50 kilométeres alsó limit (vagyis, hogy az illetőnek ennél messzebb kell új munkahelyet találnia, ha a Mobilitás-programban részt akar venni), hiszen a legtöbb szakdolgozó ennél közelebb helyezkedett el - ha elhelyezkedett. A Mobilitás-program ráadásul legnagyobb mértékben azokat segíti, akik az ország egy másik szegletébe költöznek, erre pedig például egy máshol stabil munkahellyel bíró férj mellett állását vesztett feleséggel aligha lehet rábírni családokat.

Pedig a szakképzett szakdolgozókra igenis szükség van - folytatta Balogh Zoltán. Mint mondta, a kaposvári, főiskolai végzettséget adó radiológiai-képalkotó kurzusnak valamennyi ez évben végzett hallgatója külföldön helyezkedett el, ami figyelmeztető jel, hogy vészesen alulfizetettek a magyar szakdolgozók, és kevéssé becsülik itthon a szakmát.

A konferencián ismertették az ESZME (vagyis az Egészségügyi SZakdolgozók Munkában tartása, Elhelyezése) programot is, amelyet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 1.309.197 (!) forinttal támogat. A programot elindító EM Csoport Egészségügyi Menedzsmentfejlesztő Kht. igazgatója szerint az egészségügyben a humán terület évről-évre egyre mind komplexebb megközelítést igényel, ezért a Kht. a foglalkoztatás bővítésében történő közreműködést, a szociális ellátás és a lakosság egészségének fejlesztését is célul tűzte ki. Az ESZME programhoz tartozik egy, a konferenciához csatlakozó kiadvány is, amely mellékletként tartalmazza a legszükségesebb munkaerő-piaci információket régiónként, megyénként, intézményenként, a kapcsolattartó nevével, elérhetőségével.

A konferencián elhangzott, hogy a szakdolgozói érdekképviseletek már korábban javasolták az egészségügyi tárcának, hogy rövidített programokat kellene indítani az átképzésre. Ezekkel sokkal hatékonyabban lehetne ugyanis reagálni az egészségügyi munkaerő-piac változásaira, mint a mostani egy-másfél éves átképzésekkel. Mint a MESzK elnöke kijelentette, információjuk szerint az erről szóló anyag jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, így november-december táján jelenhet meg a szakdolgozók, orvosok átképzéséről szóló rendelet.