Kevés a patológus a kórházakban a gyógyításhoz

Mára a betegségek kimenetelét megbecslő és a terápiás célpontokat azonosító feladata is van.

A patológus szerepe egyre meghatározóbb a gyógyító terápia kiválasztásában is, főleg a daganatos megbetegedések esetén. A szövettani/citológiai diagnózis nemcsak alapvetően meghatározza a betegség gyógyításának mikéntjét, hanem a patológus a betegség kimenetelét is megbecsüli, ma már a terápiát tervező orvoscsoport meghatározó tagja. Sajnos azonban minden harmadik kórházban mindössze egy patológus dolgozik - hívta fel a figyelmet a szakmaterület jelentőségére a négy orvosegyetem közös közleménye, annak kapcsán, hogy a brit Királyi Patológiai Kollégium az Európai Patológus Társasággal közösen idén először hirdette meg a Nemzetközi Patológia Napot november 5-én. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a szakma jelentőségére, és növelje a patológusok társadalmi elismertségét.

Mint írták, hazánkban ezt a szakmát mintegy 250 szakorvos műveli, pedig a betegellátás ennek kétszeresét igényelné. Ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a meglévő emberi erőforrásokat a legkorszerűbb informatikai fejlesztésekkel segítjük és egyúttal jelentős erőfeszítéseket teszünk a szakemberképzésben. Mindez jelentős pozitív hatással lehet a betegellátó tevékenység egész folyamatára.

Az elmúlt 20 évben hatalmas változásokon ment keresztül a kórszövettani vagy patológiai diagnosztika, aminek alapja részben a technológia korszerűsödése, az informatika eredményeinek beépülése, másrészt és döntően a molekuláris medicina kifejlődése. A patológia a diagnosztikus kórszövettanon túl mára további ágakkal gyarapodott, mint a betegségek kimenetelét megbecslő és a terápiás célpontokat azonosító patológia. Így a patológus már egyáltalán nem csak a halottak kórboncolásában érintett, egyre inkább a korszerű betegellátó tevékenység meghatározó szereplője a betegség diagnózisának felállításától annak kezelésén át - áll a SE közleményében.