Ki mit tud(na) az egészségbiztosításban?

A nagytőke nem nagy hasznot, hanem stabilitást szeretne az egészségbiztosításban.

Így érzékeltette a potenciális befektetők gondolkodás módját az Allianz Hungária Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója. Salamon Károly a Pénzügykutató Zrt. egészségüggyel foglalkozó mai konferenciáján a gépjármű-biztosítással hasonlította össze az üzleti biztosítók előrelátható szerepét az egészségpénztárakban. Mint elemezte, a gépjármű-biztosításban a biztosítók bevétele kockázatelemzéssel kialakított tarifákból származik, míg a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint az új rendszerű egészségbiztosításban a kívülálló fejkvóta bizottság dönti majd el, mennyi pénzből gazdálkodhatnak a pénztárak.

A gépjármű-biztosításban az ügyfél szabadon választhatja autója javítóját, megfelelő minőségű munka esetén akkor is megkapja a pénzt. Az egészségügyi ellátórendszerben azonban csak a biztosítójával szerződött szolgáltatóhoz fordulhatna a beteg, pedig – ha betartja az eljárásrendet – lehet, hogy a nem szerződött gyógyító eredményesebb lenne. Mint a gépjármű-javításban, úgy az egészségügyben is szakmai protokollokat kellene meghatározni, de ezeket a hozzáértőknek és nem a biztosítóknak kell rögzíteniük.

Salamon Károly szerint a biztosítók működésképtelenné válhatnak az egészségügyi szférában, mert az állami irányítás marad, s úgy vár hatékony szervezést a magánbiztosítóktól, hogy a versenyt nem engedi. Olyannyira, hogy a magánbiztosítóknak a bevételek mellett a pénztárak kiadásához sincs köze. A magánbiztosítók csupán korlátozott ellátásszervezői feladatot kapnának, miközben a pénztárak veszteségi kockázatát a befektetőkre hárítaná a rendszer – beleértve a jó hírnevüket is.

A kormány szándékait ismertető egészségügyi miniszteri előadást követően az Allianz vezetője mellett más szakemberek is aggályaiknak adtak hangot az egészségbiztosítási rendszer tervezett reformjával összefüggésben. Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Fórum szakpolitikusa leszögezte: kevés a bizonyíték arra, hogy az új rendszer megfelel majd a várakozásoknak.

Szerinte hamarabb született meg a javaslat, mint hogy az érvényesülésével kapcsolatos kockázatokat felmérték volna. Ilyennek mondta az ellátó rendszerben dolgozók bizonytalanságát, mert az orvosoknak senki sem mondta el, hogy számukra miért lesz jó az új biztosítási rendszer. A betegek az orvosválasztás korlátozásával kerülhetnek bizonytalanságba, mert lehet, hogy biztosítójuk nem az őket eddig kezelő szakemberrel köt szerződést. A politikus hiányosságokat tapasztal az ellátási csomagok kialakításában, a működési költségek előrejelzésében, a biztosítottak után fizetendő fejkvóta megállapításában. Megítélése szerint mindez az egészségügyi szolgáltatások csökkentése és a fizetendő járulékok emelése irányába ható erő. Hangsúlyozta: nagy horderejű reformot csak megfelelő sorrendű lépésekkel szabad megvalósítani.

Biztosra veszi a biztosítottaknak nyújtandó egészségügyi szolgáltatások szűkítését vagy a járulékok emelését, esetleg az ellátásokért fizető önrész növelését Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselő, Kecskemét polgármestere, ha figyelembe vesszük, hogy a kormány konvergencia-programja szűkíti a közkiadásokat, és az üzleti biztosítók is a várt nyereséghez akarnak jutni. Mint mondta, hallgat a törvényjavaslat arról is, hogy mi lesz azokkal a kórházakban fekvő betegekkel, akik szociális okokból nem tudják előteremteni a kiegészítő egészségbiztosítás vagy a fizetendő önrész fedezetét. A képviselő szerint azt az ellentmondást sem oldja fel a törvényjavaslat, hogy az egészségbiztosítók területi korlátozás nélkül szerződhetnek az intézményekkel, miközben az önkormányzatoknak területi ellátási kötelezettsége van.

Zombor Gábor emlékeztetett arra, hogy a kórházak 98 százaléka nem rendelkezik a működéshez szükséges minimum-feltételekkel, miközben a törvényjavaslat a betegellátás finanszírozásáról beszél, de a rendszer fenntartásának költségeiről nem. A képviselő úgy vélekedett, hogy egy jogszabállyal – a várólisták betegek által finanszírozott kikerülésével – kialakult Magyarországon a fizetett egészségügyi ellátás, s ez a jövőben még inkább így lesz.

Bokros Lajos, a CEU Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója szerint az utóbbi időben sok lépés történt az egészségügyi reform útján, melyek eredményeként a betegek már jobb minőségű ellátást követelnek, kevesebb hálapénzt fizetnek, csökkentek a gyógyszer-kiadások és az intézmények gazdálkodása ésszerűsödött. Ám a betegutak kuszasága megmaradt, egyenetlen a hazai kórházszerkezet, szaporodnak a kórházcsődök, kiszámíthatatlanok a társadalombiztosítási támogatások, és a gyógyszergyárakra hárított többlet-terhek a gazdaság egésze számára ártalmasak. A szakember a fő veszélyt most a reform megtorpanásában és a biztosítási reformmal kapcsolatos politikai megegyezés elhúzódásában látja. Szerinte a köz- és a pártpolitika összecsúszott, ami tovább rontja az egészségügyi reform esélyeit.

Bokros Lajos fából vaskarikának tartja a törvényjavaslatban szereplő nemzeti kockázatközösség kitételt, egy olyan országban, ahol csupán a lakosok egyharmada fizet egészségügyi járulékot. Kijelentette: a szocializmus és a kapitalizmus öszvérének megalkotására nincs lehetőség, az egészségbiztosítási pénztáraknak valódi biztosítókként kell működniük. A területi önkormányzatok ellátási kötelezettségére azt a megoldást javasolta, hogy ilyenek ne legyenek.

Az egészségügyben szemléletbeli gátak akadályozzák 17 éve a változásokat. A második Gyurcsány-kormány azonban elindított egy reformfolyamatot, amely alapvetően megrázza a rendszert – vélekedett Repa Imre, a Kaposi Mór Oktató Kórház igazgató főorvosa. Szerinte a folytatáshoz sok pénz, kétharmados parlamenti többség és szakmai konszenzus kellene – mindaz, ami nincs. Ahogy mondta, elmaradt 60 intézmény bezárása, ezzel a reform megbicsaklott. Az igazgató úgy látja, hogy az egészségügy működtetésében 1990 óta lényegtelen szereplő a beteg és nagyon hiányoznak a szakmai követelmények. Mindezeken változtathatna egy csodatörvény, bár nem tudni, hogy lesz-e – mondta Repa Imre.

A konferencia szünetében a Weborvos érdeklődésére Zombor Gábor kifejtette, hogy kormányra kerülése esetén milyen módon változtatna a Fidesz az egészségügyi ellátás és finanszírozás általuk kifogásolt rendszerén. Mint mondta, nem tudja, hogy mikor lesz ez az időpont és addig az átalakítások milyen szintet érnek el. Akkorra látniuk kell, hogy milyen garanciákat kaptak az üzleti biztosítók. Úgy gondolja azonban, hogy a biztosítottak felől lehet ezt a rendszert igazságosabbá tenni. Az állam újraszervezi önmagát és a biztosítási rendszerét. A szociális különbségeket jobban figyelembevevő működést alakít ki, s az állami rendszerbe a biztosítottakat lehet átvinni. Tehát ilyen biztosítási modellt kell bemutatni azoknak, akik az üzleti biztosítóban várható kiegészítő biztosításokat nem tudják fizetni, vagy szimpatikusabb nekik az állami ellátórendszer.