Kifütyülték az egészségügyi minisztert | Weborvos

A gyógyszerészek nagygyűlésén az unió szakbizottságának főtitkára pontról pontra cáfolta az előtte szóló Molnár Lajost. A patikusok egy hetet adtak a kormánynak.

A magyar szakminiszter uniós hivatkozását azonban tételről tételre cáfolta az utána felszólaló John Chave, az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportjának főtitkára. A liberalizáció nem uniós álláspont – szögezte le rögtön első mondatával. Sőt, épp ellenkezőleg! Idén az Európai Parlament az uniós szolgáltatási irányelvekből kiemelte az egészségügyet és a gyógyszerészetet. (Gyakorlatilag tehát kivették abból a körből, amelyben fontosnak tartják a termékek és a szolgáltatások versenyét – szerk. megjegyzése.) Ugyanakkor elismerte, hogy az unióban viták zajlanak a gyógyszerészet jövőjéről. Míg Norvégiában és Hollandiában liberális irányba mozdult el a gyógyszer-forgalmazási rendszer, addig Németország, Lettország és Spanyolország például megerősítette a szabályozott piac melletti elkötelezettségét. Voltak érvek a liberalizáció mellett is, többek között az, hogy előmozdítja a versenyt, s olcsóbbá válnak a gyógyszerárak. Ez azonban illúzió! – jelentette ki John Chave.

A tisztánlátás érdekében készítettek egy nagy tanulmányt, amelyben összevetették három-három ország tapasztalatait. Norvégiában, Hollandiában és Nagy-Britanniában liberális gyógyszerpiac működik, míg Spanyolországban, Ausztriában és Finnországban a magyarországiéhoz hasonló, erősen szabályozott rendszer. A következő derült ki: Norvégiában három nagykereskedő kezébe került a teljes gyógyszer-kiskereskedelem, a piacnak összesen 2 százaléka maradt független gyógyszerészek kezében. Ez – mutatott rá a főtitkár – nem verseny!

Semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy a liberalizálás eredményeként hosszabb távon csökkennének az árak, romlott viszont a szakmai színvonal, mivel az új rendszer bizonyos kereskedelmi célok elérésére szorítja a gyógyszerészeket.
A liberalizáció kizárólag a városokban javította a gyógyszerekhez való hozzáférést, az adott ország egész lakosságának szempontjából ez nem következett be. Így jártak például Norvégiában, ahol a személyi jogos, magángyógyszerészi rendszer felszámolása bizonyos szempontból rontott is a korábbi helyzeten. A piaci verseny – tette hozzá – nem csodaszer minden problémára.
A kamara – mondta később – biztosítja a magyar gyógyszertárak szakmai integritását, s azt, hogy a betegek professzionális szolgáltatásokat kapjanak a patikákban. John Chave arra kérte a jelenlévő minisztert, fontolja meg, érdemes-e a gyógyszerészkamara befolyását csökkenteni. Végül idézte az Európai Parlament és az Európai Tanács véleményét: „Az egészség fontos dolog, az egészségügyön belül a gyógyszertárak speciális helyet foglalnak el. Legyen ez így sokáig." A főtitkár mondatait felállva, vastapssal köszönték meg a hazai gyógyszerészek.

Vajon az ezer sebből vérző magyar egészségügyből miért az egyetlen jól működő részt kell szétszedni? – kérdezte Hávelné Szatmári Katalin. A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke válaszolt is: a kisebbik koalíciós párt holdudvarához tartozó vállalkozói körnek új piacra, új befektetési lehetőségre van szüksége. Mi mással magyarázható, hogy tűzzel-vassal keresztül visznek egy olyan intézkedést, amely nem jó, nem hasznos, s még politikailag sincs hozadéka, miközben a betegeket fogyasztókká, a ma még különleges árunak számító gyógyszert áruvá, a gyógyszerészeket pedig kereskedővé zülleszti. Az új jelszó: vegyél többet, szedjél többet, fizess többet! Ezért kell túllépni a gyógyszerészeken, s nem azért, hogy két újabb ügyeletes gyógyszertár legyen a fővárosban – tette hozzá Hávelné.

Az egyeztetés nélküli kormányzati döntést elutasítják a gyógyszerészek, de a jelenlegi törvényi keretek között vállalkoznak 100-120 új gyógyszertár létesítésére (ez városokban többek között pályaudvarokon létesített fiókgyógyszertárat jelentene), patikánként felülvizsgálják a nyitvatartást összevetve azt a helyi igényekkel, folytatják a generikus programot, 2007-re megvalósítják az elektronikus kereskedelmet, s a mozgáskorlátozott betegeknek méltányos áron – amennyiben igényt tartanak rá – házhoz szállítják gyógyszereiket.

A kormány viszont vonja vissza a liberalizációs határozatot, a kötelező kamarai tagság eltörlését, s a köztestületi jogosítványok elvonását, s jelöljön ki tárgyalódelegációt az érdemi egyeztetésre. Amennyiben 2006 szeptember 22-ig a fentieknek megfelelően döntések nem születnek meg a gyógyszerészek két órás figyelemfelhívó tiltakozást szerveznek, amelyet folyamatosan növekvő időtartammal addig folytatnak, amíg követeléseiket nem teljesítik. Amennyiben a Parlament megszavazza a liberalizációs törvényt, csökkentik szolgáltatásaikat, a köztársasági elnökhöz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ugyanakkor gyógyszertáraik elértéktelenedése miatt kártérítési pereket indítanak, s az uniós bírósághoz fordulnak.