Kincses és a háziorvosok

Egy ablakos ügyintézés: jelentősen csökkentenék az adminisztrációs terheket.

Folytatódik a központi ügyeleti rendszer kiépítése, s ezt nem csupán szakmai okok indokolják, mivel az uniós munkaidő direktíva újabb „kényszerként" jelentkezik ez ügyben – mondta az Egészségügyi Minisztérium államtitkára az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén, ahol a háziorvosi rendszer helyzetéről konzultáltak a képviselők. Kincses Gyula a finanszírozással kapcsolatban azt is közölte, hogy fennmarad a normatív teljesítményfinanszírozás és a különböző pótlékok rendszere, s az előbbibe épülnek majd be teljesítményelemek, ezek azonban – hangsúlyozta az államtitkár - nem teszik lehetővé a teljesítmények pörgetését.

Külön témaként szerepelt az úgynevezett ellátatlan területek ügye. Jelenleg mintegy 150 üres körzetet tartanak nyilván, közülük valamivel kevesebb, mint száz tartósan – a jelenlegi jogszabályok szerint több mint 12 hónapja – betöltetlen. Ilyen egyébként – igaz csak egyetlen egy – még a fővárosban is akad. Az ország keleti felében, Borsod és Szabolcs megyében a legégetőbb a háziorvos hiány, de nincsenek igazán jó helyzetben Zala és Somogy aprófalvas körzetei sem. A konzultáción kiderült, hogy részben sor kerül egy fogalmi átrendezésre is, mivel 12 helyett a 6 hónapig doktor nélkül maradó körzetek számítanak tartósan üresnek. Az Országos Alapellátási Intézet (OALI) főigazgatója, Balogh Sándor úgy véli, ezeknek a körzeteknek egyharmada, 20-30 az igen csekély lakosságszám miatt gyakorlatilag „életképtelen".

Megoldást-e problémára önmagában a rezidensi rendszer sem hoz. Ezt a téma előterjesztői is elismerték, s lényegében egyetértettek Mikola Istvánnal (Fidesz), aki elmondta: a tartósan orvos nélkül maradó körzetek ügye szerinte elválaszthatatlan a vidéki Magyarország problémájától. Ahol nincs posta, patika, iskola, oda a fiatal orvosok sem szívesen mennek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy külön gondot okoznak a többségében romák lakta körzetek, ahol félnek letelepedni a fiatal doktornők, miközben éppen ezeken a településeken – a lakosság átlagosnál is rosszabb egészségi állapota miatt – lenne égetően szükség helyben lakó, dolgozó orvosokra.

A szaktárca fontosnak tartja, hogy minden egyes háziorvos rendelkezzen internettel rendelőjében, s használni tudja azt. Ehhez kapcsolódik az a minisztériumi elképzelés, amelynek keretében jelentősen csökkentenék az adminisztrációs terheket. Ennek nagyságát Balogh Sándor érzékeltette: a háziorvosok havonta összesen 50 ezer floppyt, s 180 ezer lapot használnak fel jelentéseikre. Kincses Gyula elmondta: egy ablakos ügyintézést szeretnék megvalósítani, egy helyre, s egyetlen időpontban kelljen jelentést küldeniük a háziorvosoknak.

Szó esett az ügyeletről is, ezzel kapcsolatban a képviselők a mentők és az ügyelet együttműködésének támogatását kérték a minisztériumtól. Felmerült a gyermekorvosi ügyeletek kérdése is, ennek jelenlegi szabályozása azonban – elsősorban szakorvos hiány miatt – változatlanul fennmarad. Mint kiderült, az alig hatszáz gyermekorvos között nyolcszor többen vannak a 60 éven felüliek, mint a 35 év alattiak, s van 80 éves, még mindig praktizáló gyermekorvos is.