Koalíciós megállapodás: ugrás a sötétbe

Vajúdtak a hegyek, s szültek egy tigriscsíkos tehenet.

Információink szerint többek között emlékeztették Gyurcsányt, hogy az MSZP baloldali, szociáldemokrata párt, a társadalombiztosítási rendszer pedig az egyik legjelentősebb, s egyik legrégibb szociáldemokrata vívmány. Visszautasították azt a pártelnöki vádat, hogy nem működnek együtt a miniszterelnökkel a biztosítási rendszer átalakításában, s felidézték: először a rokkant- baleset- és ápolásbiztosítás létrehozását javasolták - így téve eleget a koalíciós megállapodásban foglaltaknak -, majd amikor ez eliminálódott, a regionális biztosításszervezés mellett tették le voksukat.

Nem hagytak kétséget az egészségügyi tárca vezetésével kapcsolatban sem, mondván, az élén álló Horváth Ágnes, valamint a mögötte meghúzódó Matejka Zsuzsanna lényegében alkalmatlan az ágazat irányítására. Gyakorlatilag a tárca MSZP-s visszavételét javasolták, arra is hivatkozva, hogy az SZDSZ-es káderek - Molnár Lajos, Kovács Attila - rendre lelépnek a színről.

Gyurcsány állítólag az MSZP frakció gazdasági szakembereit próbálta maga mellé állítani - máskor már élt hasonló módszerrel -, ám a „hisztizés" a frakcióban is kiverte a biztosítékot. Göndör István frakcióvezető-helyettes az egyik legnézettebb tévé főműsor-idejű híradójában utasította vissza a jelzőt. A hírek szerint nincs jobb állapotban a szabaddemokrata párt sem, ahol folyamatosan nő Kóka János belső ellenzéke, miközben a kisebbik kormánypárt csapatát is megosztja a biztosítási reform kérdése.

Ilyen előzmények után került sor a hétfő esti koalíciós tárgyalásra, s megállapodásra.

Ennek értelmében az állam létrehoz 18 megyei pénztárat, s külön négyet a főváros és Pest megye területének felosztására. Ezek - a lapunk által megkérdezett, névtelenséget kérő szakértő szerint - lényegében mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jogi és pénzügyi önállósággal felruházott pénztárai működnének. Ezt követően felértékelnék az egyes megyéket, s az így megállapított összeg 49 százalékának megvételével vásárolhatnák be magukat a biztosítótársaságok. Illetve: a korábbi koncepciókkal ellentétben pénzügyi befektetők, valamint gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz gyártók is megjelenhetnek a piacon, mivel az elmúlt hónapok tesze-tosza párthuzavonáit látva némiképp megcsappan a biztosítótársaságok bizalma. Bár ki tudja. Mindenesetre az biztos, világszerte követett cégfilozófiájukkal nehezen egyeztethető össze a kisebbségi tulajdonlás. Részvételi kedvük a Patika Pénztárat vezető Lukács Mariann szerint attól is függ, miként alakulnak a menedzsmentjogok. A Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa egyetért Lukács Mariannal, úgy véli a menedzsmentjogok, s például az, hogy kivásárolhatják-e a többségi tulajdonost a kisebbségiek, döntő kérdés.

A biztosítók szempontjából teljesen mindegy, hogy milyen térségi megosztást alakítanak ki - állítja Sinkó Eszter -, számukra az a lényeges, hogy működésük során miként őrizhetik meg a pénzügyi egyensúlyokat. További feltételük, hogy biztosítékot kapjanak arra nézve: kormányváltás esetén sem írják felül egyoldalúan az alapkondíciókat. S végül: ha ki akarnak szállni, akkor ezt normális üzletpolitikai feltételek mellett tehessék meg. A fentiekkel a biztosítási piacon működő Lukács Mariann is egyetért.

Úgy tűnik, mellékes az elmúlt hetek vitája a tigriscsíkos vagy tehénfoltos variációról. A biztosítótársaság tagságának alsó - 500 ezer - és felső - 1,5 millió - határának kijelölése lényegében azt jelenti, hogy nem lesz versenyhelyzet, leosztották a piacot. Fél milliós tagságra ugyanis néhány évi kemény munkával lehet jutni. Érdekes a vidék-főváros felosztása is, mivel így pillanatok alatt kiderül majd, hogy a központi régi lényegesen értékesebb, mint a megyék.

Az ördög persze a részletekben rejlik. A tegnap esti döntésbe sok minden belefér. Az is, hogy tényleg elindul a reform, s az is, hogy a mindenkit meglepő pénztári sokadalom (18+4) valójában a kérdés eliminálására szolgál. Ez utóbbira talán nem is kell sokat várni, legfeljebb a népszavazásig. A vizitdíj össznépi elutálása utat nyithat egy olyan népszavazás sorozatnak, amely a majdani biztosítók minden egyes változtatási kezdeményezését a voksolók döntésére bízná.

Közben a Fidesz is előállt reformkoncepciójával, ami lényegében a kilencvenes évek elején született tb önkormányzati koncepció némileg modernizált változata. Tanulva az akkori hibákból - s megvalósítva a kilencvenes évek elején figyelmen kívül hagyott javaslatot - az OEP elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozna a Parlamentnek, s interpellálhatóvá válna a képviselők által, akárcsak az annak idején mintának tekintett Franciaországban.