Koalíciós szerződés: nem lettük okosabbak

Az elkövetkezendő hónapokban dől el, milyen végső tartalmat nyernek a dodonaian megfogalmazott mondatok.

A járulékfizetés módja nem változna, azt az adóhatóság szedné be, s egy központi egészségügyi pénzalap osztaná el a biztosítók között. Annak érdekébe, hogy az időseket, vagy a betegesebbeket ne próbálják meg különféle – a nemzetközi gyakorlatban egyébként közismert, s nehezen kivédhető – praktikákkal kiszűrni, a biztosítottak után úgynevezett korrigált fejkvótát utalnának, vagy az idősek, különféle betegségekben szenvedők után több pénz járna.  Más kérdés, hogy az úgynevezett kockázatszelekciót – a társaságoknak sokba kerülő emberek kiszűrését a biztosítottak közül – még sehol sem sikerült teljesen kiküszöbölni.

A szakmai és stratégiai befektetők nyílt nemzetközi pályázaton szerezhetnek jogot Magyarországon egészségbiztosítási pénztár alapítására. A garanciális tőkealapot – amelyből az esetleges veszteséget fedeznék – illetően azonban nem lehet pontosan értelmezni a szerződésben foglaltat. Míg az egyik mondatban az szerepel, hogy „a magánbefektetők által befizetett ellenértéket a /…./ a garanciális tőkealap fedezetére fordítjuk", a következő sorban viszont a következő áll: a kötelező egészségbiztosító pénztáraknak (KEP) garanciális tőkealapot kell képezniük. Magyarán: nem derül ki, hogy a remélt bevételből az állam, vagy a biztosítók működtetnék azt a kasszát, amelyből az esetleges veszteségeket finanszíroznák.

Bár a szerződés rögzíti, hogy a társadalombiztosítási jogon járó alapcsomag megegyezik a mai kötelező szolgáltatásokkal, s a csomag tartalma a biztosítási rend átszervezése miatt nem változik, alább már arról van szó, hogy az OEP utódszervezete gondoskodik arról a konzultációról, amelyet az érdekelt felek a biztosítási- és alapcsomag felülvizsgálatáról folytatnak. Leszögezik azt is, hogy külön díj fejében az alapcsomagban nem szereplő, s állampolgári jogon sem járó (mint ismert ebbe ma már jobbára a sürgősségi ellátás és a terhesgondozás tartozik) ellátásokért kiegészítő biztosítási csomagot kínálhatnak.

A gazdasági társasági formában működő KEP-ek csupán 49 százaléka – tehát kisebbségi része – lenne a befektetők tulajdonában, s bár a szerződés szerint nem rendelkezhetnek automatikus jogokkal - például a többségi tulajdon megszerzésének opciójával -, de egy országban, ahol minden második ember (ál)vállalkozó annyit tudni lehet, hogy nem a tulajdonviszonyon – amennyiben az nem meghatározó 75 százalék -, hanem a szerződésben foglaltak szablyák meg a tennivalók, s a profit sorsának mikéntjét…

Amúgy fennmarad a szolidaritáson alapuló, nemzeti kockázatközösség.

Az egészségbiztosítás mikéntje mellett az alábbi konkrét pontokat tartalmazza a vasárnap aláírt módosított koalíciós szerződés:
1. Ki kell dolgozni az alap- és járóbeteg szakellátás fejlesztési programját,
2. Módosítani kell a háziorvosi praxisok, a járóbeteg-szakellátás és a kórházak finanszírozási rendjét,
3. Folytatni kell a népegészségügyi programokat,
4. Meg kell határozni a szolgáltatási protokollokat, a háziorvosi praxisok és járóbeteg-szakrendelők standard működési követelményeit,
5. Ki kell terjeszteni az egészségügyi intézmények számlaadási kötelezettségét,
6. Növelni kell az egészségbiztosítási felügyelet hatáskörét és kapacitását,
7. Ki kell dolgozni a költségvetési önkormányzati intézmények non-profit gazdasági társasággá alakulásának szabályait és ösztönző eszközeit.