Költségvetés: kockázatok és mellékhatások

Az ágazati prioritások között nem szerepel a válsággal küzdő szakellátás átalakítása.

Az Állami Számvevőszék – törvényi kötelezettségének megfelelően – elkészítette a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési törvényjavaslatáról szóló véleményét, amelyből a társadalombiztosításra vonatkozó megállításokból szemezgettünk.

 
Az Egészségbiztosítási Alap helyzete
Az E. Alap tervezett hiánya 2011-ben majdnem azonos a 2010. évre várható deficittel, az Állami Számvevőszékhez eljuttatott tájékoztató szerint 1 376 milliárd forint bevételi, és 1 431 milliárd forint kiadási főösszeg mellett 55,8 milliárdos hiányt terveztek – olvasható a számvevők 2011-es költségvetésről szóló jelentésében.

Az E. Alap bevételi és kiadási oldala a 2011. évben kismértékben növekszik (2-3%) a 2010. évi várható teljesítéshez képest. A legutóbbi egyeztetés eredményeként kialakított stagnáló gyógyszerkiadási előirányzat betarthatóságát az ÁSZ kockázatosnak tartja, de ezen kívül a 2010. évhez viszonyítva sem a bevételekben, sem a kiadásokban nem történik olyan változás, amely jelentős eltérést vetítene előre a 2010. évi bázison megtervezett előirányzatok teljesítését illetően.

Nem újdonság, hogy az „egyensúlytalan" helyzet fő előidézője a járulékmérték csökkentése, illetve a GYED kiadások központi költségvetési megtérítésének megszüntetése anélkül, hogy megfelelő járulékfedezet kompenzálta volna a bevétel kiesését, és ezzel párhuzamosan a GYED után fizetendő nyugdíjjárulékot beemelné az Alap kiadásai közé.

Miután a járulékmértékek emelkedése rövidtávon nem várható, így bevételi oldalon csak a központi költségvetés által lehet az Alap számára az egyensúlyi helyzetet megteremteni.

Az egészségbiztosítási munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek és az egészségügyi szolgáltatási járulék 2010. évi várható teljesítését az ellenőrzés kockázatosnak tartja, mivel ezen járulékbefizetések – az adóegyszerűsítés miatt – összevontan, egy adónemen szerepelnek az APEH rendszerében, és a teljesítések előirányzat szintű bontása csak közvetett úton áll elő. (Az alapkezelő is az együttes összeget tervezi, és ezt követően bontja meg azokat).

Változatlan marad a szakellátás rendszere?
A fejlesztések között irányozzák elő azokra az ágazati szakmai prioritásokra a forrásokat, amelyek megvalósítását 2011-ben tervezik: a TIOP pályázatokba foglalt célok megvalósítása, a háziorvosi rendszer hatékonyságának növelése a díjazásba épített ösztönzők által, a mentési költségek szinten tartása. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP kötelezettségvállalásra 5530,1 millió forintot irányoztak elő. Ezek olyan megpályáztatott és befogadott többletkapacitást jelentenek, amelyek finanszírozása az E. Alapból valósul meg, de a kötelezettségvállalás mértékét a pályázatokat koordináló NEFMI tartja nyilván.

A háziorvosi indikátorrendszer díjazásba építésére 3,5 milliárd forintot, a mentési feladatellátás fejlesztésére, (hogy a kiadás lépést tartson az üzemanyagárak drasztikusemelkedésével) 22,5 milliárd forintot terveztek.

Függőben van az egyhavi pluszforrás biztosítása a laboratóriumi ellátás, az otthoni szakápolás és a fogászat finanszírozásának 3 hónapról 2 hónapra csökkentéséhez, hogy ezek az ellátások is felzárkózzanak az összevont szakellátáson (járó- és fekvőbeteg-ellátás) megvalósult 2 hónapos határidőhöz.

A fejlesztések és az ágazati prioritások között nem szerepel a legnagyobb válsággal küzdő összevont szakellátás átalakítása. Az előirányzott kiadás (a benyújtott javaslatban 563,7 milliárd forint) a 2011. évben várhatóan elégséges lesz a változatlan struktúrában biztosított feladatellátás finanszírozásához. Ugyanakkor a hatékonyabb forrásfelhasználás megkövetelné az intézményrendszer újragondolását.

OEP: akadályok lehetnek a kifizetésekben
Az OEP október 12-én kelt szöveges indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a működtetési-üzemeltetési, valamint az informatikai fejlesztési kiadások csökkentése, valamint az 5%-os létszámcsökkentés együttesen feladatellátási zavarokat okozhat az egészségbiztosítási ágazatban. Elsősorban a pénzbeli ellátások megállapítása, folyósítása és a jogviszony nyilvántartás területén, továbbá a közgyógyellátás OEP-et érintő feladataiban, és veszélyezteti az ellenőrzés vonatkozásában eddig elért eredményeket. Az informatikai fejlesztések fedezet megvonása (657,5 M Ft) az államháztartás egyik legnagyobb informatikai rendszerét, adatbázisát kezelő OEP-nél súlyos következményekkel járhat. Az informatikai rendszerek fejlesztésére rendelkezésre álló források alacsony voltát mind az ÁSZ, mind a könyvvizsgálat évek óta kifogásolja.

A Nyugdíjbiztosítási Alap helyzete
Az Ny. Alap 2011. évi tervezett egyenlege a törvényi előírásoknak megfelelően (költségvetési kiegészítéssel) „0" szaldós. A tervezett egyensúly megvalósulásának kockázata a bevételi oldalon jelentkezik egyrészt a 2011. évi makrogazdasági folyamatok (mutatók) teljesülési kockázatában, másrészt a 2011. évben tervezett (de a jelenlegi számokban még nem szereplő) munkáltatói járulékplafon alkalmazása miatt. Az infláció mértékének a tervezettől eltérő alakulása a kiadásokban okozhat kockázatot. A nyugdíjágazat működési kiadása a kiadási főösszeg arányában 0,77%, ami minimálisan és bizonyos veszélypontokat vállalva biztosítja csak a folyamatos működtetés kiadásait.

A Ny. Alap a 2011. évre 3 009,8 milliárd forint nyugdíjkiadást tervez, ami a 2010.évi várható értéket 4,1%-kal haladja meg. Az Ny. Alap 2010. évre várhatóan 6937,7 millió forintos deficittel zár. Az egyenleg megvalósulásának kockázata alacsony. Teljesülési kockázat csak a bevételi oldalon merül fel.

Az Ny. Alap 2010. évi bevételeinek várható értékét (2 915,8 milliárd forint) az ellenőrzés – a meglévő kockázat figyelembe vételével – megalapozottnak ítélte. A bevételi oldal kockázata az APEH-tól érkező járulékbevételek (az év utolsó hónapjaiban kiáramló keresettömeg várttól eltérő) alakulásában rejlik. További kockázatot jelenthetnek a magánnyugdíj pénztári befizetések átalakításával összefüggő tervezett jogszabályi változások, ezzel együtt a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének üteme.

Az ÁSZ jelentés a 2011-es költségvetésről

Az ÁSZ figyelemfelhívó kísérőlevele a jelentéshez