Komáromi doktor nincs szerepzavarban

Közzétéve: 2008. 02. 21. 16:27 -

• 3 perc olvasás

A szakfelügyelő orvos nem hatósági személy, hanem a szakmai szabályok betartását segítő szakember.

Weborvos Archívum

A gyalázkodó leveleket leszámítva az aláírásgyűjtés nyolc napja alatt eddig összesen 206 orvos és 1905 (potenciális) beteg iratkozott fel arra a listára, amelyet a vizitdíj megtartása mellett érvelő fővárosi alapellátók indítottak az interneten. A kezdeményezők között tizenegyedikként Komáromi Zoltán háziorvos is aláírta az ívet, felkeltve az ügy iránt a média érdeklődését, mivel az orvosi kamara háziorvosi tagozatának volt vezetője ismert személy, mondhatni a háziorvoslás arca volt éveken át a sajtóban, jelenleg pedig országos szakfelügyelő főorvos.

Az egyik cikkíró úgy ítélte meg, hogy a szakfelügyelői tevékenység és a magánemberi-háziorvosi vélekedés összeférhetetlen, mert az előbbinek – szerinte – szankcionálási jogkörénél fogva alkalma lehet nyomást gyakorolni a vizitdíj eltörléséért kampányoló kollégákra.


Az ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központjának alapfeladata ellenőrizni és elősegíteni, hogy minden egészségügyi szolgáltató a szakma korszerű szabályai szerint működjön, ilyeténképpen a minőségbiztosítás alapintézménye, nem az állami kontrollé. A csaknem 700 szakfelügyelő orvos 45 szakmában végzi megbízott tanácsadóként a feladatát, nem közalkalmazottak ők, hanem olyan, szakmájukban főállásban dolgozó szakemberek, akiknek sem hatósági, sem intézkedési jogkörük nincsen – ragadta meg a politika keltette figyelmet dr. Brunner Péter, az OSZMK főigazgatója a szakfelügyeleti rendszer ismertetésére.


Mint megtudtuk, az intézet kötött szabályok szerint dolgozik, ráadásul éves munkaterv alapján, s nem feladata az aktuálpolitikai játszmák mentén folytatni vizsgálatait. Hatásköre a szakmai kollégiumok által lefektetett orvos-szakmai szabályok, illetve az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése: annak kiderítése, milyen objektív vagy szubjektív okok miatt nem érvényesülnek például a minimumfeltételek, van-e elegendő szakember, eszköz, műszer a szolgáltatónál, illetve van-e valóságalapjuk azoknak a bejelentéseknek, melyeket a betegek vagy hozzátartozók tesznek egy-egy rendelő, kórház vagy orvos személy ellen.

A 43 országos és a csaknem 700 megyei, regionális, illetve kistérségi szakfelügyelők, az ellenőrzésre kapott megbízás alapján járnak el, a feltárt tények alapján javaslatot tesznek a változtatásra, amiből határozatot csak az illetékes tisztifőorvos hozhat – mondta el a főigazgató.


A központ az idén három témában tart átfogó országos vizsgálatot, a dohányzásról való leszoktatásban játszott háziorvosi tevékenységet vizsgálják majd, illetve az akut szívinfaktus ellátásának teljes láncolatát kutatják: vajon minden láncszem előírás szerit működik-e. A harmadik nagy vizsgálat az alapellátás állapotát és helyzetét tárja majd fel kérdőíves kutatás formájában – mondta el Brunner Péter, hozzátéve: vannak és lesznek ad hoc jellegű kisebb vizsgálatok is, de ezek egyike sem érinti a politika kereszttüzébe került témákat, például vizsgálják, a térítésmentes influenza-vakcinák hogyan hasznosultak a háziorvosi gyakorlatban.


A főigazgató kiemelte:a szakfelügyelők az OMSZK-tól független szakmai tevékenységük során szabadon végezhetik munkájukat, a szakmájukkal kapcsolatos megnyilvánulásaikban önállóan döntenek, csak arra van kikötés, hogy ha a szakfelügyeleti munkával összefüggően nyilatkoznak, akkor szakmailag megalapozott véleményt kell adniuk.


Eddig mindig sikerült kettéválasztani, mikor nyilatkozom háziorvosként és mikor kamarai tisztségviselőként vagy szakfelügyelőként, ez eddig semmiféle zavart nem okozott – vette át a szót Komáromi Zoltán, utalva arra, hogy korábban is felváltva adott interjút az éppen aktuális kormányzattal vívott egészségpolitikai csatákról és mondjuk (a leggyorsabban elérhetőként) a felsőlégúti járványszezon megérkezéséről.

Kérdésünkre, vajon magát a vizitdíjat vagy a plusz forrást fájlalná elveszíteni, a fővárosi háziorvos elmondta: is-is. A háziorvoslás állami finanszírozása körülbelül a praxis fenntartásának és működtetésének 50 százalékát fedezi, ennek a duplája kellene, de nincs olyan kormányzat, amelyik ezt megadná. A vizitdíj, ami durván 25 százalékos emelkedést jelentett, a praxis jellegétől függően vagy a túléléshez, vagy a fejlesztéshez segítette hozzá az orvost. Az ezer fős falusi körzetek a vizitdíj hiányában ellehetetlenülnek, kiürülnek, mert a már ma is nyugdíjaként dolgozó kollégák nem küszködnek tovább, a helyükre pedig nem pályázik senki.

A betegrész megfizetése pedig a saját tapasztalat szerint is racionalizálta az orvoshoz fordulást: a főváros egyik elit kerületében dolgozó orvoshoz a vizitdíj bevezetése óta 15 százalékkal több beteg jelentkezett be, miközben a forgalom 17 százalékkal csökkent: több idő és több figyelem jut így mindenkire. A vizitdíjból egy plusz nővérállást telepítettek a váróterembe, így a gondozás alatt álló betegek az orvosra várakozva elintézik az adminisztrációt, van idő és mód a tanácsadásra, a beutalók, leletek ellenőrzésére.

Kövess minket!

vizitdíj
Weborvos
Weborvos

Kapcsolódó cikkek