Kórházfelmérés: aki kimarad, lemarad a támogatásról | Weborvos

Pénz ugyan még nincs, de az esetleges támogatás elosztását már most próbálják megalapozni a kórházak körében végzett felméréssel.

Szócska Miklós és Cserháti Péter részvételével tartott elnökségi ülést tegnap a Magyar Kórházszövetség. Egyelőre nincsenek éles konfliktusokat kiváltó lépések, így az együttműködés elé sem gördülnek akadályok, sőt: meglehetősen nagy az egyetértés, derült ki tegnapi találkozón.

Nem protokolláris látogatásnak, hanem konkrét kérdésekről folyó munkamegbeszélésnek minősítette az államtitkársági vizitet Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke, aki lapunk kérésére a fontosabb részletekről is információt adott.

A felmérés kötelező, a szankció pénzben mérhető
A szaktárca elfogadta a kórházszövetség javaslatát, hogy elkerüljék az eddig jellemző számháborút a kórházi adósságállomány nagyságára vonatkozóan, s tegnap a minisztérium képviselői átadták a kórházi adósságállomány felmérési módszertanának első változatát szakmai egyeztetésre, amelyet a felek az elkövetkező tárgyalásokon véglegesítenek.

Az adatszolgáltatás minden közfinanszírozott kórházra nézve kötelező, pontosabban – ahogy Rácz Jenő fogalmazott –: aki nem vesz részt a felmérésben, az lemond a pénzügyi rendezés bármilyen lehetőségéről, vagyis nem kaphat az esetleges többletforrásokból.

Megfogalmazódott, hogy központi irányításra van szükség az adósság rendezésekor, ugyanis az elmúlt időszakban az adósságkonszolidációra szánt forrásokat nem mindenhol fordították teljes körben a beszállítói tartozások rendezésére. Hogy a központi ellenőrzés miként „nevesül" – biztosnak vagy felügyelőnek hívják majd –, részletkérdés, a kontroll a lényeg, tette hozzá az elnök.

A felek egyöntetűen úgy látják, hogy az adósságrendezést és a struktúraváltozást együttesen kell kezelni. Önmagában ugyanis csak a többletforrás nem oldja meg a problémákat, s csak akkor van értelme, ha együtt jár strukturális, funkcionális változtatásokkal. A tárca ígérete szerint várhatóan szeptember-októberre készül el egy olyan anyag, amely (több szakmai szervezet, így a kórházszövetség eddigi anyagait is magában foglalja) stratégiát határoz meg szakmai és funkcionális integrációval, horizontális és vertikális együttműködéssel az ellátó egységek között.

Augusztus közepén pontos adatok az adósságállományról
A felméréssel kapcsolatos ütemezésről is megegyeztek tegnap. A minisztérium javaslatát a kórházszövetség a következő napokban véleményezi, majd a héten kiküldik a kórházakhoz az adósságfelmérő táblázatot. Körülbelül két hét áll majd a kórházak rendelkezésére, hogy kitöltsék. Így augusztus közepére pontos kép alakulhat ki a kórházak helyzetéről, amely alapján prognosztizálni tudják az év végére várható állapotot. Amikor ezek az információk megvannak, akkor következhet a megoldási javaslatok kidolgozása.

 
– A hiányzó forrás (amely 235 milliárd forint) nagyságrendjében egyetértünk a tárcával, kérdés azonban, hogy mennyit lehet visszatenni a rendszerbe – fogalmazott Rácz Jenő. – Ha csak kevesebb jut, akkor a strukturális átalakításon túl végső esetben akár a szolgáltatási csomaghoz is hozzá kell nyúlni annak érdekében, hogy a pénz elég legyen a működtetésre. Mert ami most van, az nem elég, ebben mindannyian egyetértünk.

Homokzsák kell, ha még nem épült gát
Rácz Jenő szerint nincsenek elkésve, hiszen évről évre ugyanez a megoldási ütem, mint most. Augusztus elejére összesítődnek a számok, azután kezdődik egy forrásteremtési próbálkozás. Igazából a tavalyi pénzeket idén januárban kapták meg az intézmények. Ha megvan az adósságfelmérés, születik egy koncepció, s ehhez van valami forrás hozzárendelve, akkor ettől kezdve tárgyalni tudnak az intézményvezetők a beszállítókkal. Az adósság ugyanis gyakorlatilag beszállítói tartozás. A beszállítók között van, akinél tárgyalási alap, hogy a több százmilliós, sőt, milliárdos kinnlevőségét hogyan, milyen ütemben tudják rendezni a kórházak.

– Szeptemberben nem vagyunk elkésve – válaszolta az időtényezőt firtató kérdésünkre azzal, hogy pénz nélkül nem megy. – Az árvízhez hasonlítottam az egészségügy helyzetét: a megoldás a gát- és víztározóépítés, de amikor betör a víz, akkor homokzsákot kell rakni. Ha ez elmarad, később a gátépítés idején sokkal nagyobb károkat kell elhárítani. Egyetértettünk mindannyian abban, hogy nem célra vezető a lyukak folyamatos betömése az alapproblémák megoldása nélkül.

 
Szükség van az ellátásszervezőre
Szintén nem kérdéses, hogy a teljesítményelvnek meg kell maradnia a finanszírozásban. A jelenlegi tvk alapú finanszírozás azonban túlságosan bonyolult, lényegében egy rosszul működő bázisfinanszírozás teljesítményelvbe burkolva. Ehelyett egy szükséglet alapú, a forrásokat figyelembe vevő, teljesítményalapú rendszert kell kidolgozni. Az őszre a tárca erre vonatkozóan is javaslatot tesz.

Egyetértettek a felek abban, hogy a rendszerből nem hiányozat az ellátásszervező. Azonban senki ne a korábbi irányított betegellátási rendszerre gondoljon, tette hozzá Rácz Jenő, hanem egy olyan „szereplőre", aki a funkcionális integráció őre tud lenni, aki többek között kiszűri a rendszerből a párhuzamosságokat.

Akut ügyek oldódtak meg
A kórházszövetség elnöksége úgy vélte, hogy időarányosan a tárca teljesítette ígérvényeit, akut ügyek oldódtak meg: például nem lépett hatályba a szakmai minimumfeltételeket szigorító rendelkezés, és sikerült a kórházszövetség javaslatára a közreműködői szerződésekre vonatkozó rendelet felfüggesztését elérni.

A rezidensképzésben kialakult akut problémát is elhárították a röghöz kötés megszüntetésével. Azonban, mint Rácz Jenő hangsúlyozta, a kormány-rezidens konfliktus elhárítása után keletkezett egy kórház-rezidens konfliktus: az intézmények ugyanis ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a rezidenseinkkel, mint minden más munkavállalójukkal, tanulmányi szerződést kössenek. A képzés költségeit pedig érvényesíteni fogják, ha a szerződés idejére nem marad ott a fiatal szakorvos.

Szintén akut beavatkozásra volt szükség a krónikus és rehabilitáció osztályok finanszírozása miatt: a bevételeket érintő visszaminősítéseket eltörölték.

A kórházszövetség elnöksége javaslatot tett az adókedvezményekre vonatkozóan (például a dolgozói támogatásokban), a kórházakat sújtó rehabilitációs járulék eltörlésére. A tárca ígérete szerint áttekintik az uniós programokat, a felelősségbiztosítás kérdéskörét, és július 27-én tovább tárgyalnak az ápolói kompetenciákat meghatározó jogszabály módosításáról.