Kórházfelmérés: csak a pénz már kevés

A szövetség finanszírozási bizottságának tagjai kaptak mandátumot a kórházadósságról készült felmérés feldolgozásához.

A Magyar Kórházszövetség keddi rendkívüli elnökségi ülésén úgy határozott, hogy a szövetség finanszírozási bizottságának tagjait bízza meg a képviselettel a kórházadósságot felmérő adatlapok feldolgozásának következő, augusztus 17.-i egyeztetésén. Az adatokat feldolgozó minisztériumi bizottságba küldött, az intézményvezetőkből és ágazati gazdasági szakemberekből álló „delegációt" Velkei György vezeti majd. A bizottság tagjai három fontos kérdésben kaptak mandátumot – mondta el a Webovosnak Rácz Jenő, a MKSZ elnöke.

A szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően kiküldött adatlapok és az azok alapján a NEFMI-be beérkezett információk alkalmasak a jelenlegi helyzet felmérésére. A kórházszövetség elnökségének véleménye szerint a felmért intézményektől kapott adatokat három csoportban érdemes vizsgálni. Az egyik csoportba a 175, a fekvőbeteg kaszából finanszírozott egészségügyi szolgáltató tartozik, míg a másikba, a 6/2003-as miniszteri rendelet definiálta kórházi kör. Rácz Jenő hozzátette, a harmadik csoportot a Magyar Kórházszövetség tagintézményei képviselik, s a csoportosítással elkerülhető az a zavar, hogy egyes dokumentumok és nyilatkozatok eltérő intézményszámot említenek.

A három csoportba sorolt intézmények esetében két viszonyszám alkalmazását javasolja az elnökség. Az egyik az eladósodás mértéke, mely százalékban mutatja meg az adósság és a költségvetési sarokszám közötti kapcsolatot, ugyanis nem mindegy, hogy pl. egy 100 milliós tartozást a Semmelweis Egyetem mutat fel, ami esetében elenyésző, vagy egy kisvárosi kórház, amelyiknél ez már horribilis adósságnak számít. Ugyanígy vizsgálni kell az elnökség véleménye szerint az eladósodás mértékét és kiterjedését, ami normál finanszírozás mellett egy Gauss görbe mentén szóródna, s hamis következtetésre adna okot, ha ugyanazokat a paramétereket vetítenék pl. arra az intézményre, amelyiknek csak 1 napos sebészete van, vagy egy megyei súlyponti kórházra - magyarázta az elnök.

A szövetség delegáltjai képviselni fogják azt az álláspontot, hogy a felmérés kapcsán három számot kell majd egymáshoz viszonyítani. Az első az a 235 milliárd forint, amelyik most hiányzik a rendszerből, ha az egészségügy GDP-ből való részesedését a visegrádi országok 6 százalékos átlagos arányával, s nem pedig a hazai 4,3 százalékos valóságával számoljuk. Ez természetesen nem egyezik a felmérés számaival, hiszen az összeg zömét már eleve kispóroltuk a rendszerből pl. várólistával vagy éppen a belső eladósodással – mondta Rácz Jenő. Az a pénz is hiányzik, amelyiket az üres raktárak, a karbantartás elmaradása, a legolcsóbb anyagok használata miatt nem költünk el, az is hiány, amit a szükségesnél kevesebb és a szükséges bérfedezet alatt foglalkoztatott dolgozókkal hidalunk át – tette hozzá.

A mostani felmérés adatsorai alapján kapjuk meg a második számot, amely az intézményi adósságállomány június végi pillanatállapotot mutatja. Ebből a trendek alapján már kiszámolható a harmadik összeg: mennyi lesz a felmért intézmények adóssága december 31-én.

A három számnak azért van jelentősége, mert csak a három viszonya mutatja meg pontosan, mekkora azonnali beavatkozásra van szükség most, milyen adatokat és szempontokat kell figyelembe venni a jövő évi költségvetés tervezésekor, és az is, hogy a struktúra és a finanszírozás elemeinek összerendezésével, az anomáliák megszüntetésével mennyiből működtethető a hazai egészségügyi ellátórendszernek ez a része.

Az MKSZ rendkívüli elnökségi ülésén tárgyaltak még a II. Széchenyi Terv az egészségiparra vonatkozó elképzeléseiről, s úgy ítélték meg, hogy mivel az ágazatra csak akkor juthat több pénz, ha a költségvetésben is több lesz, ezért arra számítanak, hogy az 1 millió újonnan létrehozott munkahely után befolyó járulékokból és adókból az egészségügy is részesedhet. Jelentős lehet a közvetett hatás, mert a munkanélküliség okozta szociális és egészségügyi terhektől megszabaduló munkába állóktól már mentesülhet az ellátórendszer. Az egészségiparból származó többletbevételből pedig vissza kell áramoltatni az egészségügybe - foglalta össze az elnökségi véleményt az elnök.