Kórházi integráció: egy válasz a válságra

A kezelhetetlen gazdasági hiány területi, szakmai összefogásra sarkallja az ellátókat.

Az utolsó tartalékok mozgósításával és különböző praktikákkal igyekeznek szorító helyzetükből menekülni a kórházak. Nyilván nem segít ezen egyelőre a Semmelweis Terv – egy még csak formálódó program –, amelyet épphogy meghirdetett az egészségügyi kormányzat, s lényegében a csapásirányt határozták meg, források nélkül.

Az intézmények szigorú keretgazdálkodást, munkaerő-gazdálkodást folytatnak, központosítják beszerzéseiket, „just in time" rendelnek (nincsenek raktárkészleteik) és holdingokat hoznak létre. Ez utóbbi esetében a szervezet jobb és hatékonyabb működését szolgálhatja az integráció, amelyet a kilábalás egyik megoldásaként alkalmaznak az intézmények. Több megyében, sőt megyék között, de már Budapesten is egyre erőteljesebben formálódnak a szakmai, területi szerveződések, amelyekkel nem várták meg a kormányzati koncepció megszületését a helyi döntéshozók. Az IME legutóbbi konferenciáján három integrációs törekvéssel ismerkedhettek meg a résztvevők.

Holdingok itt is ott is
Hazai integrációs törekvések figyelhetők meg a debreceni önkormányzatnál, ahol egészségügyi intézményeket kht.-vá alakították, a pécsi klinika és a megyei egészségügyi intézmények együttműködnek. Budapesten több kórházat összevontak, integráltak költségvetési intézményként, illetve idetartozik a szabolcsi pilot projekt, amely során négy kórházat vontak össze gazdasági társasággá, és nemrég jelentették be a Szolnok megyei integrációt öt kórházra vonatkozóan – ismertette Pesti Imre egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes a hazai folyamatokat a budapesti kórházholdingról tartott előadásában.

A szabolcsiak
Profi vállalati kultúrát próbálnak teremteni a tekintélyelvű hierarchikus rendszer helyett Kiss Zoltán Tamás, a szabolcsi holding vezérigazgatója szerint. Három megye négy kórháza integrálódott, az intézmények tulajdonosok, és a gazdasági szférának megfelelően úgynevezett business-unitok. A vezetést a tulajdonosi gondolkodás jellemzi állítása szerint. Felülvizsgálják a kiszervezett tevékenységeket, illetve a szerződések lejáratakor végiggondolják, valóban megéri-e mással végeztetni például az étkeztetés, a szállítást, vagy akár a radiológiát.

Összehangoltan pályáznak, egységes a munkaerő-gazdálkodás, az informatika, a gépjármű és telefonflotta, az árambeszerzés. Megtörtént a vezetői státuszok újra pályáztatása, 216 állást töltöttek be. Eredményként könyvelte el, hogy gazdasági zuhanásuk a csőd felé immár lassú lejtmenetre szelídült a megtakarításoknak köszönhetően. Felvetődött az alapellátás integrációja is a házi betegápolással együtt, de ez még csak az elképzelések között szerepel. A „véleményszondáztatás" szerint a háziorvosok nem elleneznék a holdinghoz tartozást.

A pécsiek
Az uralhatatlanná vált a veszteségek miatt kezdték meg az integrációt Baranya megyében. Rögös út vezet napjainkig a megyei kórház beolvasztásával, illetve a párhuzamos ellátást végző klinikák megszüntetésével, derült ki Kollár Lajos professzor, a PTE Klinikai Központ főigazgatójának tájékoztatásából. Pécsett jelenleg három tulajdonos által mintegy húsz telephelyen üzemeltetett, kapacitásai és működés szempontjából nem kellően összehangolt egészségügyi ellátórenszer működik. Az egyik legjobban eladósodott intézmény főigazgatója szerint a kapacitások optimalizálása mellett (az integrációval jelentős kihasználatlan kapacitás keletkezett, az egy ágyra jutó fedezet jelentősen romlott) megkerülhetetlen a teljesítményvolumen-korlát korrekciója, ez ugyanis számításai szerint kétmilliárd forinttal emelné a jelenlegi OEP-bevételt.

Eddig megtakarítást értek el például a területhasználat csökkentésével, a struktúra racionalizálásával, a szerződések felülvizsgálatával. A hosszú távú stratégiájuk első lépése a TIOP fejlesztés megvalósulása, amely költséghatékonyságot és a regionális vezető szerep megőrzését szolgálja többek között.

A veszprémiek
A veszprémiek itt-ott már szárba szökkenő integrációs elképzelését Tótth Árpád, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház stratégiai igazgatója ismertette. Tizenegy kórház között született konszenzust a Pannon modell (később Somogy megye is bekapcsolódott, de érdeklődés mutatkozik Zalából is) fogja össze. A modell célja az optimális struktúra kialakítása, a szakmai profil összehangolása, megyei szintű szakmai, gazdasági integráció (radiológia, onkológia, logisztika), illetve interregionális szakmai együttműködések kialakítása (szívsebészet, mellkas-sebészet).

A megyei kórház nem ragaszkodik minden szakterületen a központi szerepéhez, hiszen minden egészségügyi intézménynek van egy-egy specialitása, amelyben vezető lehet. A Pannon modellben megelőzhető a rivalizálás, hiszen a már meglévő profilt az intézmény erősíteni tudja. A kényszer szülte intézkedések (akut ágyak leépítése, krónikus ágyak fejlesztése) közül Sümeg és Doba pszichiátriai ellátási együttműködése, szakmai alapon létrejött összevonását emelte ki Tótth Árpád.