Kormánydöntés a rehabilitációról

Kormánydöntés a rehabilitációs törvény végrehajtási rendeletéről.

A kormány elfogadta a rehabilitációs járadékról szóló törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyben döntött a rehabilitáció részét képező szolgáltatások köréről, az eljárási szabályokról, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs tervre vonatkozó rendelkezésekről - tájékoztatta Daróczi Dávid hétfőn az MTI-t.

A rehabilitációval lehetőséget kell nyújtani a nehéz helyzetbe jutott embereknek, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatottak, saját munkájukkal biztosíthassák jövedelmüket, biztos megélhetésüket. A döntéssel esély kínálkozhat azoknak, akik képesek a munkavégzésre, hogy újra dolgozhassanak, járadék helyet bérből élhessenek - fejtette ki a kormányszóvivő. Daróczi Dávid hozzátette: fontos cél az is, hogy a meglévő rendszer igazságosabbá váljon, az esetleges visszaéléseket ki lehessen küszöbölni, rokkantsági nyugdíjban tényleg csak azok részesüljenek, akik a teljes értékű munka elvégzésére rehabilitáció esetén sem képesek.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövő január elsejétől rokkantsági nyugdíj és 3 éves rehabilitációs lehetőség között lehet választani. Utóbbi célja, hogy a rehabilitáció után a megmaradt képességének leginkább megfelelő munkához juthasson.
Daróczi Dávid a kormány múlt szerdai döntésével kapcsolatban kitért arra, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága a rehabilitációs szükségletek három körét határozza meg: az orvosi rehabilitációs szükségleteket, a szociális rehabilitációs szükségleteket, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteket. A bizottság egyszerre javasolhat fizikoterápiát, pszichológiai tanácsadást és családsegítést a rehabilitálandó személynek.

A szóvivő tájékoztatása szerint a rendelet előírja, hogy a szakértői bizottság a komplex minősítés keretében döntse el, melyek azok az alapvető rehabilitációs szükségletek, amelyek nélkül az érintett személy rehabilitációja nem lehet sikeres.

A rehabilitáció hossza legfeljebb három év lehet. A komplex minősítés után az érintett személy és a munkaügyi központ kirendeltsége rehabilitációs megállapodást köt, amelyhez rehabilitációs tervet csatolnak. A kormány döntött a rehabilitációs mentor intézményének bevezetéséről is. A mentor alapvető feladata, hogy a rehabilitációs járadékban részesülőket segítse a rehabilitációs terv teljesítésében.

Az Országgyűlés júniusban fogadta el a rehabilitációs járadékról szóló törvényt. Ennek értelmében 2008. január 1-től rehabilitációs járadékot vezetnek be, amelyre az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. A törvény szerint a juttatás összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékával.

Idén júliustól új intézményként működik az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet. Feladata többek között szakvéleményt adni a rehabilitációs járadék bevezetését követően az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, időtartamáról, valamint ugyancsak az intézmény feladata a rokkantsági nyugdíj megállapításáról történő szakvélemény kiadása. Az intézet komplex rehabilitációs eljárást végez.

Jelenleg Magyarországon megközelítően 800 ezer rokkantnyugdíjas van. Több mint hatvan százalékuk, 460 ezer ember nyugdíjkorhatár alatti. Ebből nagyjából 380 ezren tartoznak a 67 százalékban csökkent munkaképességűek közé, közülük 250-260 ezren 55 év alattiak, ők az elsődleges célszemélyek az új, komplex rehabilitációs rendszerben.