Kormányzati teendők 2007-2008

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 48 pontjából az egészségügyre és a nyugdíjrendszerre vonatkozó részeket közöljük.

1. Folytatjuk és kiszélesítjük a népegészségügyi programokat

Már gyermekkorban elkezdjük az egészségnevelést. Bővítjük a három kiemelt népegészségügyi terület: a rákos, szív- és érrendszeri és a gyermekkori betegségek elleni küzdelemre, különösen a szűrésre fordítható forrásokat. Helyi, kistérségi és regionális programok indulnak az egészségtudatos magatartás ösztönzésére.

2. Tovább javítjuk a háziorvosi ellátás feltételeit:

Bővítjük a háziorvosok a háziorvosok kompetenciáinak körét, javítjuk munkájuk finanszírozásának rendszerét.

3. Megteremtjük az egészségügyi intézmények felelős önálló gazdálkodásának kereteit

4. Bővítjük a járóbeteg-ellátás intézményrendszerét

20-30 kistérségünkben, ahol ma nincs ambulancia, megteremtjük a lehetőséget, hogy megépüljön a hiányzó rendelőintézet.
Mintegy 75 településen kerülhet sor alap- vagy emeltszintű járóbeteg-szakellátó központ fejlesztésére.
6-8 regionális, emeltszintű járóbeteg szakellátó központ jön létre.

5. Fejlesztjük a sürgősségi ellátást

Van, ahol új bázis építésével, van, ahol a meglévő rekonstrukciójával, illetve a műszerpark fejlesztésével javítjuk a sürgősségi ellátás minőségét. 15-20 helyen fejlesztjük a sürgősségi ellátást új épület építésével, rekonstrukcióval, vagy az eszközpark korszerűsítésével. Felújítjuk, ahol szükséges, kialakítjuk a mentőállomásokat, megtörténik az eset- és rohamkocsik korszerű technikával történő felszerelése. Biztosítjuk a mentésirányítás korszerű informatikai hátterét. Megoldódik a dél-alföldi régió légimentéssel való lefedettsége. Célunk, hogy a sürgősségi ellátás területén a nap 24 órájában elérhető, jól szervezett, korszerű eszközökkel bíró ellátás alakuljon ki.

6. Egyenlő színvonalúvá tesszük a daganatos betegek ellátását
A népegészségügyi programunkba illeszkedően, 4-8 helyen regionális onkológiai központokat alakítunk ki, fejlesztjük az onkológiai osztályokat. Elindítjuk az onkológiai ellátás minőségének mérését.

7. Felújítjuk a kórházi eszközparkot

Hozzálátunk a legnehezebben legyőzhető betegségekkel küzdő klinikai központok, kiemelt és területi kórházak eszközparkjának megújításához. Megújulnak a az egészségügyi intézményekben a kor színvonalának megfelelő informatikai rendszerek.

8. Programot dolgozunk ki a hálapénz visszaszorítására:

Az egészségügyben dolgozókat is bevonva javaslatcsomagot dolgozunk ki a hálapénz visszaszorítására. Javaslatainkat 2008. január végéig társadalmi vitára bocsátjuk.

9. Folytatjuk a gyógyszerpiac szabályzását

A gyógyszerpiac már eddig is sokmilliárdos megtakarítással járó új szabályzása egyik nagy sikerünk az egészségügy terén. A törvényben meghatározott módon, egy év múltán áttekintjük, ha szükséges, pontosítjuk a szabályokat.

10. Pontosítjuk a kórházi ellátás szabályozását

Ezen a téren is a törvény és a józan ész egyaránt azt diktálja, hogy egy év tapasztalatainak levonásával pontosítjuk a kórházi ellátás rendjét.

11. Átalakítjuk az egészségbiztosítás rendszerét

A társadalombiztosítási jelleg megőrzésével, magántőke bevonásával, versengő biztosítási rendszert dolgozunk ki október végéig.

12. Tovább erősítjük az Egészségbiztosítási Felügyeletet

Új Egészségbiztosítási Felügyelet hoztunk létre, hogy a betegek érdekeinek végre hatékony, erős képviselete legyen. A Felügyelet sikeres: mióta fennáll, több mint háromezren fordultak hozzá, és több milliós büntetéseket sem habozott kiróni szabálytalanul eljáró egészségügyi szolgáltatóra. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján megerősítjük ezt a szervezetet. Segítségével a betegek jogvédelme mellett az ágazat eddig háttérbe szorult minőségellenőrzését is kiterjesztjük.

1. A nyugdíjreform következő szakasza

A nyugdíjrendszer átalakításának célja, hogy hosszú távon igazságos, finanszírozható és biztonságos ellátást nyújtson az idős embereknek.
Ma két problémával állunk szemben a nyugdíjrendszer tekintetében. Egyrészt aktuálisan is jelentős hiánnyal küzd a nyugdíjak kifizetésére szolgáló alap (a nyugdíjreform hatásaiból, a magánnyugdíj-rendszer bevezetéséből adódó hiányon túl is), másrészt már most látható, hogy a demográfiai változások következtében 2030 körül a nyugdíjrendszer olyan komoly fenntarthatósági problémákkal kerül szembe, melyek kezelését a felelősségteljes politikának már most napirendre kell tűznie.
Ezért már most cselekedni kell. A rövidtávú problémák orvoslása során hozzá kell nyúlni a korhatárhoz és mindazokhoz a paraméterekhez, melyek a fenntarthatóság, az egyensúly javítása érdekében hatással lehetnek. Ezen belül kulcskérdés a korhatár. 2050-re ugyanis a 65 éven felüliek népességen belüli aránya – az életkor örvendetes növekedésének is köszönhetően – a mai 15%-ról 26%-ra emelkedik, egy aktív korúra pontosan kétszer annyi 65 éven felüli fog jutni, mint ma.
Az 1997-es nyugdíjreform hosszabb távra nyitva maradt kérdéseire és a demográfiai folyamatokra is figyelemmel még ebben a kormányzati ciklusban dönteni kell a nyugdíjrendszer hosszú távú átalakításáról is. Ha minden változatlan maradna, akkor a nyugdíjra fordított kiadások 2050-re elérnék az ország összes jövedelmének 17%-át, a mai 11%-kal szemben. A miniszterelnök kezdeményezésére 2007. februárjában megalakult a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal, feladata, hogy széleskörű társadalmi és tudományos egyeztetéssel javaslatot tegyen a nyugdíjrendszernek a hosszú távú fenntarthatóságot és biztonságot egyaránt garantáló reformjára.

Kormányszóvivői Iroda