Körzeti ápolók takarítják a rendelőt
Közzétéve: 2006. 08. 01. 12:14 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2006. 08. 01. 12:14 -
• 3 perc olvasás
Jobbára asszisztálnak és adminisztrálnak a magasan képzett ápolók a háziorvosi praxisok többségében.
![]() |
A felmérésről kiadott közlemény szerint a háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók átlag életkora 43 év, de 58 százalékuk 41 éven felüli, így várhatólag a közeljövőben jelentősebb számú utánpótlásra lesz szükség ezen a szakterületen. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az ápolók több mint 90 százaléka rendelkezik a háziorvosi praxisban előírt szakképesítéssel.
Legtöbben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő ápoló szakképesítéssel rendelkeznek (57%), a diplomás ápolók aránya 6%, ami érdekes módon magasabb, mint az országos átlag az egyéb szakterületen dolgozó ápolók körében. A vizsgálat idején az ápolók 79 százaléka a háziorvos alkalmazottjaként dolgozott, 7 százalékuk pedig vállalkozóként vett részt a praxis munkájában. A közalkalmazottak aránya 11%, a nyugdíjasként dolgozóké pedig 3% volt.
Bár az önálló ápolói munka megvalósításához optimális lenne, hogy az ápoló a rendelési időben külön helyiségben dolgozzon, a vizsgálat során mindösszesen az ápolók mintegy egynegyede (23%) számolt be erről, 74 százalékuk az orvossal egy helyiségben dolgozik.
Elsősorban a tervezett adminisztrációs kötelezettségek növelésénél lehet fontos, hogy a vizsgálat tanúsága szerint az ápolók csaknem kétharmada (63%) a rendelési időnek több mint felében csak adminisztrál, és 40 százalékuk adminisztrációs feladatainak teljesítése átnyúlik a rendelési időn is, időt vonva el a beteglátogatásoktól! Az ápolók fele kizárólagos kezelője a rendelő számítógépének, és csak a praxisok 23 százalékában van külön hozzáférése az adatokhoz az orvosnak és az ápolónak. Külön adminisztrátor a praxisok mindössze öt százalékában dolgozik. Internet hozzáférés csak a rendelők 15 százalékában található, – ráadásul többnyire korlátozott időben –, így az ápolók zöme sem otthon, sem a rendelőben nem tud csatlakozni a világhálóhoz.
A kapott eredmények szerint a körzeti ápolók nem ismerik teljes részletességgel, hogy a működést szabályozó (4/2000. EüM) rendelet milyen feladatokat ír elő számukra, és nem is ezeket végzik mindannyian. A jól képzett ápolók tevékenysége a háziorvosi praxisokban túlnyomórészt az orvosnak asszisztálásra és adminisztrációs feladatokra terjed ki. Önálló ápolásra – amelyre megfelelő képesítést szereztek –, ritkán marad lehetőségük.
A felmérés szerint általában a vizsgálatokhoz és beavatkozásokhoz asszisztálnak az orvosnak, valamint a gondozott betegek önálló nyilvántartásávak foglalkoznak. Sajnos ritkábban (68%) végeznek alapápolási tevékenységet a beteg otthonában, és még ritkábban (40%) vesznek részt a praxis menedzsmentben.
Emellett az ápolók 28 százaléka naponta és további 21% ritkábban, de rendszeresen takarítja a rendelőt, ami nem ápolói feladat. Ezért nem váratlan, hogy beteglátogatásaik száma kisebb az országos átlagnál. A havi átlag 36-40 beteg felkeresése, évente 430-450 beteglátogatás, szemben az országos 564-es számmal (KSH adat, 2003).
Az „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programjá"-t az ápolók alig 60 százaléka ismeri, és csak mintegy felük vesz részt a program végrehajtásában. Örömteli viszont, hogy döntő többségük (88%) részt vett tavaly pontszerző szakmai továbbképzésen, és ugyanennyien tervezik ezt a következő évben is. Leggyakrabban (37%) az ingyenes továbbképzéseket részesítették előnyben, és egynegyedüket támogatta ebben a munkáltató. Mindemellett döntő többségük (59%) tervez a közeljövőben továbbtanulást, legtöbben (29%) idegen nyelvet szeretnének tanulni, és 12 százalékuk tervezi részvételét főiskolai szintű ápolóképzésben. A továbbtanuláshoz kétharmaduk kapna munkáltatójától valamilyen anyagi jellegű támogatást is – derül ki a felmérésből.
A szakdolgozói kamara az adatok alapján szükségesnek tartaná, hogy az ápolók a mostaninál nagyobb arányban dolgozzanak külön helyiségben s kevesebb adminisztrációs teher háruljon rájuk, idejük nagy részében inkább a betegellátással foglalkozzanak, emelve a beteglátogatások számát. A vizsgálat szerint igen alacsony a népegészségügyi program végrehajtásában játszott szerepük, amit növelhetne, ha feladatukat pontosan meghatároznák és finanszíroznák is.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek