Körzeti orvos helyett kistérségi kellene

Mintegy 1.500 szakorvos és 4-5.000 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyből.

Az egészségügyi alapellátás fejlesztése minden tekintetben költséghatékony és eredményes - mondta Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója csütörtökön egy budapesti konferencián.

A IV. országos önkormányzati egészségügyi konferencián előadásában a főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy azokban az országokban, ahol megerősítették az alap-, a háziorvosi és családorvosi ellátást, ott jobb lett a halálozási statisztika. Kitért a helyhatóságok ellátási kötelezettségére, amelyet törvény rögzít, azonban - mint mondta - ezt az ellátási kötelezettséget nem lehet egy "tollvonással" megszüntetni, hiszen felmerül a kérdés, ki fogja összehangolni, felügyelni a háziorvosi rendszert. Balogh Sándor úgy vélte, a jelenlegi "körzetes" háziorvosi ellátás helyett egészségügyi kistérségekben kellene gondolkodni, ami nem lenne azonos a közigazgatási kistérségekkel.

Magyarországon a háziorvosi körzetek száma 6.589, és nem lehet több körzetet kijelölni - mondta a főigazgató, hozzátéve: százötven alatti az orvos nélküli praxisok száma, és kevesebb mint száz a tartósan betöltetleneké. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: elöregedőben van a háziorvosi gárda, s jelentős azok száma, akik nyugdíjkorhatár felett praktizálnak.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a konferencián előadásában a kórházak pénzügyi-gazdasági helyzetét elemezte. Mint mondta, 2007 óta változatlan a fekvőbeteg-intézetek finanszírozása, és idén "egy fillér" kiegészítő díjazást sem kaptak a kórházak, a közüzemi díjak emelkedését azonban ki kell gazdálkodniuk.

Az elnök beszámolt a kórházszövetség egyik felméréséről is. Ezek szerint a 98 válaszadó intézmény összesen 67-80 milliárd forint adósságot halmozott fel, a megkérdezett intézmények közül tizenháromnak pozitív, míg nyolcvanötnek negatív az egyenlege, és 18 kórház van kritikus helyzetben. "Nem tudom, mi lesz ezekkel a kórházakkal" - vázolta fel a jövőt az elnök.

Az intézményeket "gúzsba kötő" teljesítményvolumen-korlátról (tvk) szólva elmondta, ezt a rendszert meg kell szüntetni, egyben elismerte azt, hogy a tvk helyett nem tud ajánlani olyan megoldást, amely a kórházak pénzügyi stabilitását megőrizné, de szerinte az is segítene valamit az intézmények pénzügyi helyzetén, ha az egészségügyi kormányzat visszaállítaná a korábbi degresszív finanszírozást.

Felhívta a figyelmet az ágazatban meglévő kritikus szakemberhiányra is. Példaként említette, hogy mintegy 1.500 szakorvos és 4-5.000 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből. Ha ez a tendencia folytatódik, nem lesz, aki ellássa a beteget - fogalmazott. Ezzel kapcsolatban paradoxonnak nevezte azt a helyzetet, hogy ugyan szakembereket bocsátanak el az ágazatból, de közben mégis szakemberhiányról kell beszélni. Véleménye szerint a korábbi egészségügyi kormányzat által kidolgozott mobilitásprogram nem hozta meg a várt eredményt. Átfogó bérfejlesztést, valamint átképzési és letelepedési támogatást kellene adnia az államnak - jegyezte meg.