Kovács doktor büntetése, avagy az orvosi titok

A lelkiismeretes szakember többekkel konzultált betegéről, hogy valóban a legjobb kezelést választotta-e.

Kovács doktor lelkiismeretes szakember, s mikor az egyik rendelési napon betege összetett urológiai problémával fordult hozzá, még a nap végén sem hagyta nyugodni a gondolat, vajon valóban a megfelelő kezelést választotta-e páciense számára. Így már este konzultált egy tapasztalt kollégájával: megmutatva neki a beteg egészségügyi dokumentációját, és megbeszélték a további teendőket. Kovács doktor úgy gondolta, betege háziorvosának sem árt tudnia arról a komoly gyógyszeres kezelésről, amit előírt, így azután neki is megküldte az ezzel kapcsolatos adatokat.

Néhány hónap után Kovács doktor bírósági idézést kapott.

Betege személyiségi jogi pert indított ellene az egészségügyi adatainak védelméhez fűződő jogainak megsértése miatt, - kártérítést követelt. Mint a tárgyaláson kiderült a kolléga, akivel konzultált személyes ismerőse a betegnek, a az egy társasági összejövetelen a felesége előtt érdeklődött arról, javult-e az állapota. A háziorvos szintén rákérdezett a dologra egy vizit során.
A bíróság a betegnek adott igazat, mert az orvos elmulasztotta beleegyezését kérni ahhoz, hogy egészségügyi adatait mással megossza.

A fenti, fantázia szülte tanmese – melyhez hasonlóra azért a való életből is akad példa, – jól mutatja, hogyan változtak meg az utóbbi években, évtizedben az orvosi kommunikációra, az adatvédelemre, a betegjogokra vonatkozó előírások. Ezeket még a legjobb szándékkal sem könnyű betartani – mondta el lapunknak Urbán Éva szakpszichológus s dr. Kelényi Zoltán ügyvéd, titok- és adatvédelmi szakértő, akik az elsorolt szakterületek elismert képviselőivel együtt éppen ezekből a témákból tartanak továbbképzéseket az egészségügyben dolgozóknak.

- Nem csak új jogszabályok születnek, vagy módosulnak folyamatosan, hanem a gyógyítás körülményei is változnak, éppen ezért a szakorvosnak, akinek épp elég a szakterülete fejlődésével lépést tartania a napi munka mellett, nem könnyű ezeket a szabályokat megismerni és alkalmazni. Gondoljunk arra, hogy a kórházösszevonások, megszüntetések hányféle nem szűken vett orvosi problémát, kérdést vetnek fel a hétköznapi praxisban is, miközben a betegjogok, a tájékoztatási kötelezettség, illetve az adatvédelemmel összefüggő szabályozás kiteljesedése az orvos és betege viszonyát is megváltoztatta.

Mit kell tenni a betegek egészségügyi adataival intézmény bezárás esetén, ki a felelős az őrzésükért? Miről kell tájékoztatni ez esetben betegeinket? Folyamatban lévő eseteink adatait a beteg megfelelő kezelése érdekében átmenthetjük-e új helyünkre, ha munkahelyet váltunk? Az utód munkahely telefonon lekérheti betegeink adatait? Mi a helyzet a pszichiáter/pszichológus halála esetén az olyan magánrendeléseken, amelyek szervezeti keretét vállalkozás biztosítja? Vég nélkül sorolhatók azok a kérdések, melyekre a választ bonyolult nyelvezetű törvényekben jogszabályokban találjuk – mondja Kelényi Zoltán.

Az eddig tartott továbbképzésekről érkezett visszajelzések szerint, sokan éppen utólag, ezeken a tanfolyamokon ismerik fel e jogi és adatvédelmi tudnivalók fontosságát, s azt is, sok esetben milyen nagy a szakadék az általuk megszokott, az eddigi rutinból alkalmazott megoldások és az előírások között. A továbbképzések azonban nem csak arra jók, hogy egy csokorban, mondhatni „előemésztett" formában ismerkedhetnek meg az egészségügyben dolgozók a jogszabályok tartalmával, hanem arra is, hogy az előadásokat kísérő tréningen a napi gyakorlatból vett példákból szőtt helyzetgyakorlatokban, szituációs játékokon „élesben" szembesülhetnek velük. 

 
- Úgy vélem, hogy nem csak a szabályokat kell, illetve érdemes ismerni, hanem arról is érdemes tapasztalatot cserélni, hogy ezek milyen hatással vannak az orvos-beteg kapcsolatra, vagy hogyan változtatják meg a kommunikációt, hiszen „tájékoztatni" is sokféleképpen lehet – teszi hozzá Urbán Éva. Mivel egészségügyi adat nem csak az orvosnál, hanem a gyógyítási folyamat egésze során keletkezik, így nemcsak az orvos, hanem a teljes egészségügyi apparátus érintett, mindenkinek igazodni kell az új feltételekhez, bár legközelebb éppen az orvosoknak tartunk erről továbbképzést. A beteg korlátlan betekintési, adott esetben tiltakozási joga az egészségügyi ellátás folyamán róla dokumentáltakkal kapcsolatban, valamint az, hogy adatai sorsáról ő dönt és nem az orvos, megbontja a hagyományos hierarchikus elrendezést, így mindenkinek újra kell gondolnia viszonyát az önálló döntéshez, az eddig megszokott alá- és fölérendeltségi helyzethez.