Közel száz gyógyszer kerülne ki a patikákból | Weborvos

A vétkes egészségügyi dolgozókat akár a mindenkori minimálbér tízszeresére is megbüntetheti a megalakítandó Országos Etikai Tanács.

Az OET-nek több tagja lenne. Három képviselőt – egy orvost, egy gyógyszerészt és egy egészségügyi szakdolgozót - delegálna az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), egy-egy tagot jelölhetnének az egészségügy területén működő szakmai kamarák országos szervezetei, az egészségügyi minisztérium, az egészségügyi tudományos tanács és a szakmai kollégiumok elnökségei.

Az orvosi, gyógyszerész és szakdolgozói kamarák mai, külön-külön megfogalmazott magatartási szabálygyűjteményét egységes, országos egészségügyi etikai-fegyelmi szabályzat váltaná fel, amelynek jövő év március végéig kell elkészülnie. A megyei etikai bizottságok ennek elfogadása után, 2007. március 31-én kezdenék meg működésüket. A vétkes egészségügyi dolgozókat a mindenkori minimálbér – ami jelenleg havi 57 ezer forint - tízszeresére is megbüntetheti a megalakítandó Országos Etikai Tanács, de felfüggesztheti munkavégzésüket is. Így előfordulhat, hogy egy-egy magatartási szabályszegés akár 600 ezer forintjába is kerülhet a vétkesnek.

Nem tudni, hogy vajon ki veszi át a kamarák másik fontos köztestületi feladatát, a működési nyilvántartás vezetését, hiszen a külföldi munkavállaláshoz elengedhetetlen, jó hírnevet igazoló dokumentumot többek között ennek alapján adják ki az egészségügyi szakmai kamarák. Egyelőre tehát rejtély, hogy a kamarák köztestületi, és kötelező tagsági jellegének megszüntetése után ki ad igazolást a külföldre igyekvő doktoroknak, gyógyszerészeknek és nővéreknek. Elképzelhető, hogy e feladat visszakerül eredeti gazdájához, a szakminisztériumhoz, de arról is hallani, hogy létrehoznak majd egy olyan országos hatáskörű szervezetet, amelyik a szellemi szabadfoglalkozásúak összességének nyilvántartását vezeti.

Egyre jobban körvonalazódik a tervezett gyógyszer-kiskereskedelmi rend. Állítólag már elkészült az új patikatörvény paragrafusokba szerkesztett változata is. Az eddig kiszivárgott információk mellett – a gyógyszertár létesítési korlátok teljes felszámolása, a kórházi patikák nyilvánosság számára történő megnyitása és egyes vény nélkül kapható medicinák patikán kívüli árusítása mellett – egyre több információ lát napvilágot.

A Weborvos úgy tudja, hogy a jövőben egy személyi jogos gyógyszerész – akárcsak Hollandiában – akár több gyógyszertárat is vezethet. (A jelenlegi szabályozás az egy gyógyszertár – egy személyi jogos gyógyszerész elven működik Magyarországon.) Néhány gyógyszer helyett az első listákon 85 olyan medicina szerepel, amelyet patikán kívül, akár benzinkútnál is lehet majd árusítani, bár úgy hírlik, az elmúlt napokban némileg szűkült e gyógyszerek köre.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyógyszertáron kívüli gyógyszereladás Balatonöszödön megfogalmazott feltételei milyen mértékben kerültek(nek) át a kodifikált jogszabályba. A kihelyezett kormányülésen megfogalmazottak szerint meglehetősen szigorú szabályok mellett engedélyeznék egyes készítmények szabad árusítását. A gyógyszereket például elzárt helyen kellene tartani, s a forgalmazók feladata lenne biztosítani egy olyan internetes on-line kapcsolatot, amelyen a vásárló felvilágosítást kaphatna az esetleges mellékhatásokról, ellenjavallatokról. A gyógyszereladásra vállalkozó benzinkútnak vagy szupermarketnek ráadásul igazolnia kell a gyógyszerek beszerzési forrását, származását, biztosítva azok szakszerű tárolását is.

A rendelkezésünkre álló dokumentum szerint a ma még úgynevezett zártforgalmú patikák megnyitása sem lesz költségek nélküli, mivel meg kell teremteniük a közforgalmú patikákkal azonos személyi és tárgyai feltételeket, s ugyan olyan jelentési kötelezettséggel tartoznának a biztosítónak, mint közforgalmú társaik.

Ami a kisforgalmú, jobbára falusi gyógyszertárak támogatását illeti, az e célra rendelkezésre álló összeg – s így értelemszerűen annak elosztása – nem az egészségbiztosító költségvetésében és feladataként szerepelne, hanem az egészségügyi minisztérium büdzséjében. A kispatikák költségeinek csökkentését szolgálná az a rendelkezés, miszerint mentesülhetnek a helyben történő gyógyszerkészítéstől – kenőcsök, szemcseppek stb. -, amennyiben szerződést kötnek egy olyan patikával, amely átvállalja e magisztrális termékek elkészítését. A törvényalkotók újfajta bevételekkel is számolnak: a patikáknak juttatott rabat egy meghatározott százalékát be kellene fizetni a szaktárca kispatikák támogatására elkülönített kasszájába, s maximalizálnák a nagy forgalmú gyógyszertárak árréstömegét is.

Bár a patikarendszer átalakítói nyilvánosan mindig is tagadták a gyógyszer kiskereskedelmi piac felszabadításának esetleges káros következményeit, sajátos módon mégis megpróbálják kivédeni ezeket. Kizárólag ezzel magyarázható a tervbe vett speciális fúzióengedélyezési szabály. Vagyis megpróbálnák megakadályozni, hogy egy vagy két cég kezébe kerüljön a gyógyszer-kiskereskedelem. (Mint történt ez Norvégiában a gyógyszerpiac liberalizálása után, ahol egyre többet kell az államnak fizetnie a piacon abszolút hatalmat szerzett két nagykereskedőnek azért, hogy fenntartsák a távol lévő kis patikákat). A védelemre azonban nemcsak ezért van szükség, hanem azért is, nehogy az ártárgyalások során, monopolhelyzetük révén sarokba szoríthassák az egészségbiztosítót. A lényeg: egy adott távolságon belül – falun 25, városban 10, a fővárosban pedig 2 km-es sugarú körben – lévő gyógyszertárak 1/6-ánál többet nem birtokolhat ugyan az a tulajdonos.

A patikahálózat liberalizálása a tervek szerint két ütemben valósulna meg. A teljes piacnyitást 2009 közepére tervezik. Ekkor már – legalábbis a tervek szerint – az egészségbiztosító(k) nem lennének kötelesek minden egyes patikával szerződést kötni, illetve meghatározhatják a támogatás mértékét, kiköthetnék, hogy adott gyógyszertárban havonta csak meghatározott összegig – például 10-15 millió forintig – vállalják az ártámogatás átutalását.