Külföldön is csapoljuk a tb kasszát

Eddig több mint 900 ezren váltották ki az EU-s biztosítási kártyát.

Jelentősen nőtt az az összeg, amit az egészségbiztosító kifizetett a magyar állampolgárok által külföldön igénybe vett egészségügyi ellátások után, akik EU-s biztosítási kártyájuk révén vették igénybe a szolgáltatást. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) összesítése alapján míg 2006-ban 413 millió forintba került ez a szolgáltatás, addig tavaly már több mint 600 millió forintos számlát egyenlített ki a biztosító.

Az OEP szóvivője elmondta: 2005 januárjától 2008. június 25-éig összesen 903 330 darab kártyát váltottak ki a külföldre utazók. Molnár Barbara megjegyezte azt is, hogy - bár igen nagynak tűnik ez a szám - a magyar turisták még mindig igen tájékozatlanok ezen a téren. Sokan nem tudják, hogy a legjobb, ha EU-s kártyával és utasbiztosítással egyaránt rendelkeznek.

Az OEP-nél rámutattak: a kártya kiváltása ingyenes, de csak az érvényes társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezőknek adják ki. Az érvényessége általában egy év, nyugdíjasoknak és kiskorúaknak három év (illetve a nagykorúságig tartó időszak).

Jóllehet nyáron többen utaznak külföldre, a térítésmentes egészségügyi ellátáshoz szokott vakációzók többsége meglepődve tapasztalja, hogy számos európai országban igen jelentős összegeket kell fizetni az orvosnál. Az EU-s kártya megléte ellenére gyakran kell a pénztárca mélyére nyúlni baleset vagy rosszullét ellátása után. A kártya ugyanis az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba utazó turisták számára csak az úgynevezett sürgősen szükséges egészségügyi ellátásokra jogosít fel. Ezeket az ellátási formákat minden ország maga határozza meg, általában az elsősegély mellett kiterjed néhány más típusú ellátásra is. Ebbe a kategóriába tartozik például egy vesebeteg első három dialízise. Ha a rászoruló tovább tartózkodik külföldön a további művesekezelések díját már zsebből kell fizetnie.

A különböző európai országok között igen komoly különbségek vannak az ingyenesség tekintetében. Belgiumban például az orvosi, illetve a fogorvosi ellátás díjának 25 százaléka az önrész hányada, ez azonban egyes beavatkozásoknál akár 40 százalék is lehet, amit ki kell fizetni. Lengyelországban a gyógyszerek kiváltása okozhat meglepetést, mivel a patikákban az orvosságok árának 50-70 százalékát fizeti a beteg. Olaszországban még ennél is szigorúbbak, ott ugyanis nem ismert a nálunk megszokott támogatási rendszer, így a készítmények teljes árát kérik a kasszánál. Görögországban patikaszerek esetében 25 százalék az önrész.

A Csehországba látogatóknak arra kell felkészülniük, hogy a sürgősségi ellátásért is fizetni kell, mégpedig 90 koronát. Az orvosi kezelések általában 30 koronába kerülnek, az orvosságok felírási díja 30 korona, míg a kórházi ellátásért 60 korona jár az intézménynek. Kórházi ellátás esetén ez az összeg Ausztriában kilenc euró/nap. Franciaországban a kezelés díjának húsz százalékát mindenki maga fedezi.

Molnár Barbara felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan intézményben kérjenek a rászorulók segítséget, amely szerződésben áll a helyi egészségbiztosítóval, máskülönben az OEP legjobb szándéka ellenére sem tudja utólag kifizetni a kezelés költségét. Általános jó tanács, hogy utazás előtt az OEP honlapjáról, illetve a célország nagykövetségén tájékozódjon mindenki az egészségügyi ellátások igénybevételének lehetőségeiről és az önrészre vonatkozó helyi szabályokról.

A piaci biztosítók által kínált utasbiztosítás Európán belül szinte mindig mentesíti az ügyfelet attól, hogy az orvosi ellátásért pénzt kelljen fizetnie - függetlenül attól, hogy az adott egészségügyi szolgáltató szerződésben áll-e a helyi társadalombiztosítással, vagy sem. A biztosítás fedezete ráadásul az önrészre is kiterjed - arról nem beszélve, hogy számos olyan szolgáltatás is benne foglaltatik a biztosításban, amelyre egy balesetmentes nyaralás során is szükség lehet(poggyászbiztosítás, jogvédelem).