Különadó: van mit finomítani rajta

A szakszervezetek valószínűleg az Alkotmánybírósághoz, a jogászok akár az unióhoz fordulnának.

Volna még mit finomítani a kormány tervein a 98 százalékos különadóval kapcsolatban – erről Gaskó István a Liga Szakszervezetek elnöke beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az elnök szerint az pozitívum, hogy 2 millió forintról 3,5 millióra emelték a határt, de az értelmetlen, hogy öt évre visszamenőleg adóztatnának.

Gaskó István úgy véli, akár egy egyszerű mozdonyvezető is kaphat 3,5 milliós végkielégítést, hiszen több évtizedes munka után akár 20 havi végkielégítés is járhat. A szakszervezetek valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben, ha pedig ez sem segít, akkor más eszközökkel adnak hangot elégedetlenségüknek – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Jogorvoslati kisokos
Kolláth György
alkotmányjogász szerint több magyarországi, továbbá európai uniós szerv és bíróság előtt is jogorvoslattal lehet majd élni a 98 százalékos adóról szóló szabályozással szemben. Az MTI-nek nyilatkozó szakértő elmondta, a "büntetőadó" miatt európai uniós szervekhez is lehet fordulni, ami egyben azt is jelenti, hogy ott akár a hazai alkotmány is elbukhat.

A jogász emlékeztetett arra, hogy a jogszabállyal kapcsolatban az első döntést a köztársasági elnök hozhatja; Schmitt Pál előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól (Ab), megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, és ki is hirdetheti a törvényt.
Kolláth György szerint az Ab-nek "markáns eszközei vannak", és akár egy "közjogi patthelyzetet" is elérhet az ügyben. Véleménye szerint a jogszabálynak "tengernyi" alkotmányossági hibája van, amit a testület megállapíthat.

Kolláth György elmondta, egyelőre nem tudni, hogy ha mégis életbe lép a 98 százalékos adó, akkor az érintett adóalanyoknak miként kell fizetniük: korábbi kifizetőhelyükhöz vagy az APEH-hez kell-e fordulniuk, vagy az adóhatóság jelentkezik náluk, hogy "hölgyeim, uraim, szíveskedjenek ennyit meg ennyit befizetni".

Utóbbi esetben az adóhatóság elsőfokú közigazgatási határozatát meg lehet támadni, ugyancsak az APEH-en belül. Arra figyelmeztetett, hogy aki ezzel a lehetőséggel nem él, elmulasztja a bírói utat is. Aki azonban fellebbezett az elsőfokú APEH-határozat ellen, "megperelheti" (a másodfokú, feltehetőleg azzal egyező tartalmú) APEH-határozatot is, és a fővárosi vagy a megyei bíróságokon kérheti a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését.

Kolláth György szerint a bíróság előtt "egy jó jogász" indítványozhatja, hogy a bíróság függessze fel a saját eljárását, és maga is forduljon az Ab-hoz. Ennek azért van jelentősége, mert ilyenkor az Ab majdani, esetleg kedvező határozata az előtte lévő ügyre is kihat.
A magyar bíróság továbbá úgynevezett "előzetes döntéshozatalt" is kérhet a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságtól. (Az EU bírósága garantálja, hogy a közösségi jog értelmezése és alkalmazása egységes és megfelelő legyen.)

A jogász szerint a harmadik lehetőség az, hogy - ha jogerőssé válik a határozat - akkor az érintett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat. Kolláth György szerint ha valaki Strasbourgban, vagy Luxembourgban nyer, akkor a magyar alkotmány bizonyulhat a Római Egyezménnyel és az uniós joggal ellentétesnek, ilyen eset pedig még nem volt.

Elmondta, a strasbourgi bíróság megállapíthatja, hogy a Magyar Köztársaság megsértette a Római Egyezményt, és kártérítést ítélhet meg, a luxembourgi bíróság pedig kimondhatja, hogy kötelességet szegett Magyarország. Közölte azt is, ha valaki "elbukta" a közigazgatási pert, akkor rendkívüli jogorvoslatként 60 napon belül még alkotmányjogi panaszt nyújthat be az Ab-hoz. Ha ezt megnyeri, az Ab megtilthatja a szabály alkalmazását.

A szakszervezetekkel kötött kompromisszumokkal, engedményekkel kapcsolatban úgy vélte: "az nem elvi szabályozás, hogy valaki mentesül az adófizetés alól, más meg nem, van akinél a plafon 2, és van akinél 3,5 millió". A diszkrimináció nyilvánvaló - tette hozzá. A jogász arról is beszélt, hogy szerinte már a büntetőadó mértékével is baj van. Arra mutatott rá, hogy az adók mértéke nem lehet önkényes, nem lehet elkobzó, büntető és szankció jellegű, így a jogszabály már emiatt is elbukhat az Ab előtt. A jogszabály öt évre visszamenőlegesen történő kiterjesztéséről pedig azt mondta: a visszamenőleges negatív jogalkotás egy évre sem lehetséges, nemhogy 5 évre, és ez véleménye szerint mind a strasbourgi, mind luxembourgi bíróság előtt elfogadhatatlan.

Szíjjártó szerint a javaslat kiállja a próbát
A miniszterelnök szóvivője az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy vélekedett, a végkielégítések adójáról szóló módosított törvényjavaslat kiállja az alkotmányosság próbáját. A miniszterelnök szóvivője szerint a végkielégítések különadójáról szóló módosított javaslat is megfelelően szolgálja, sőt erősíti azt a célt, hogy a "pofátlanul magasnak" nevezett juttatásokat visszaszedje az állam. Szijjártó Péter azt mondta, hogy ellenzéki, LMP-s és jobbikos javaslatra került a tervezetbe az ötéves visszamenőlegesség. A szóvivő úgy vélte: a módosított törvényjavaslat kiállja az alkotmányosság próbáját.

Megszavazták a módosítókat
A Fidesz frakcióvezetőjének módosító indítványairól ma szavazott a parlament. Lázár János a 98 százalékos különadóról, az alkotmányról és az alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről adott be javaslatokat, de később néhány ponton felülvizsgálta elképzeléseit a szakszervezeti egyeztetések alapján. Így például a végkielégítések 98 százalékos különadója 2005-ig visszamenőleg érvényes lenne. A nyugdíjba vonulóknak és a 3 és fél milliónál kevesebbet kapó munkavállalóknak azonban nem kellene fizetniük. Lázár János úgy véli, javaslatairól jövő kedden tarthatja az Országgyűlés a végszavazást.