Legalizálni kellene a határon túli magyarok ellátását

Zombor Gábor kiállt a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek egészségügyi ellátása mellett.

Meg kell könnyíteni, hogy a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek ellátáshoz jussanak, de meg kell oldani a járulékfizetés valamilyen formáját – mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy pénteki kecskeméti konferencián.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a helyi önkormányzat és a Kecskeméti Főiskola Kárpát-haza jövője címmel rendezett fórumán Zombor Gábor kiemelte, a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek jelenleg is kapnak ellátást, "különböző technikákkal a magyar orvosok ezt többé-kevésbé megoldják". Ezt az ellátást valamilyen módon legalizálni kellene, ehhez azonban kormányközi megállapodásokat kell kötni - tette hozzá. Mint mondta, a Kárpát-medencei egészségügyi hálózat a magyar kormány számára nyitott kapu.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2014-2020-as időszakra elfogadta az Egészséges Magyarország programot, amit ki lehet terjeszteni az egész Kárpát-medencére. Az egészségügyért felelős államtitkár jó példaként említette a Bács-Kiskun Megyei Kórház orvosainak a részvételével, az erdélyi magyar falvakban évek óta folyó egészségügyi szűrést, amit a minisztérium is támogat.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a cigányság felzárkózása nemzeti ügy, egyben gazdasági érdek. Szemléletváltásra van szükség, mert a cigányság felzárkózása közös ügy - mondta.
Leszögezte: Magyarország stratégiája egyedülálló az Európai Unióban, mert "nem emberjogi szempontból közelíti meg a kérdést".

Langerné Victor Katalin beszámolt azokról a komplex programokról, amelyek a képzés, az egészségügy, a közösségteremtés, az önálló életvitel, a lakhatás javítása, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében indultak a cigányság felzárkózása érdekében.