''Majd nem rendel minden nap az orvos''

Jövőre az egészségügyben és a szociális téren lehetnek megszűnő szolgáltatások.

Az ország önkormányzatainak nagy többségét adó kistelepüléseken alapvető ellátások kerülhetnek veszélybe a jövő évi 85 milliárdos elvonással - mondta a Hírszerzőnek Molnár Gyula, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke. Újbuda polgármestere szerint a szolgáltatások szűkítésére mindenhol számítani kell majd, a forráskivonás pedig tovább növeli a területi különbségeket.

Az önkormányzatiak számítása szerint jövőre a tényleges pénzkivonás 85 milliárd forint lesz az önkormányzati rendszerből. Ami efölött van, azt vagy feladatmegszüntetés kompenzálják a kiadási oldalon, vagy a járulékcsökkenés miatt nem kell vele számolni. Jövőre valóban 200 milliárddal kisebb szám szerepel ezen a költségvetési soron, de ebből 80 milliárdot jelent a járulékcsökkenés. Az eho megszűnése, az adóváltozások 60-70 milliárdot tesznek ki. A vita a maradék pénzről szólt, ez a 85 milliárd. A 85 milliárd forint arányos azzal a GDP-csökkenéssel, ami mindenkit sújt. Az igazi probléma nem is ez., állítja az újbudai polgármester, aki úgy véli: bár eddig erről nem beszéltek, valójában három komoly gonddal kell szembenéznie az önkormányzatoknak.

Öt százalékkal nőtt a szolgáltatások áfája. Az önkormányzat alanyi áfamentes, vagyis ez ebben a körben nettó költségnövekedést jelent. Az iparűzési adó forgalomhoz kötött és késleltetve kapják az önkormányzatok, tehát a válságidőszak adócsökkenését 2010-ben érzik majd, ma még a "boldog" 2008-as év adójából gazdálkodnak, miközben ez az önkormányzatok legszabadabban felhasználható bevétele. Pang az ingatlanpiac, abból sem érkezik pénz. Csökken az energiaár-támogatás (55 milliárd forinttal - a szerk.), ez azt jelenti, hogy minden szolgáltatást csak többért lehet megcsinálni, miközben a bevételi oldalon egy olyan likvid pénz fogy, amire eddig építeni lehetett.

Molnár Gyula szerint azon kell dolgozniuk, hogy minél kisebb arányú legyen a normatívacsökkenés, minél kisebb arányban csökkenjenek a működési költségek, így az elvonás leginkább fejlesztési forrásokat érintik majd. Kifejtette: minden normatívavágás azt jelenti, hogy a sor végén levő kicsik reménytelen helyzetbe kerülnek, míg a nagyokat gyakorlatilag alig érinti, mert kigazdálkodják. Egy olyan településen, ahol már eddig is feszített volt az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás színvonala, már nem lehet honnan elvenni.

A 2010-es költségvetés a nagyobb, tehetősebb önkormányzatokat lassításra (de nem megállásra) készteti, a közepeseknél stagnálás lesz jellemző, vagy egy pici visszacsúszás, de a kicsiknél komolyan fölvetődhet, hogy alapvető szolgáltatásokat nem tudnak majd ellátni úgy, mint eddig.

A bő 700 milliárdos önkormányzati adósságot körülbelül száz önkormányzat birtokolja. Vagyis ők azok, akik képesek a piacon hitelt felvenni, van saját tőkéjük, tudnak fejleszteni. Ezek a megyei jogú városok, és a többi nagyobb város, a fővárosi kerületek. Ezek tudják kezelni a válságot is. Van a 7-8 ezertől 10-15 ezer lakosig terjedő településtípus, akik nagyon meg fogják érezni a jövő évet. Mindenki másnál komoly gondok jelentkeznek majd - és ők vannak a legtöbben. Ott lesz probléma, ahol egy iskola van, egy óvoda, egy orvosi rendelő. Ahol intézményrendszer van, ott még lehet ennek lefaragásával kezelni a helyzetet. Akinél egy rendelő van, az nem zárhatja be azt az egyet.

Az egészségügyben és a szociális téren lehetnek megszűnő szolgáltatások. Nem lesz mindennap nyitva az okmányiroda, nem rendel mindennap az orvos. Vagy az ellátásoknál a rászorultság mértékét alacsonyabb jövedelemhatárnál állapítják meg. Eddig ingyenes szolgáltatásért fizetni kell majd valamennyit. Molnár Gyula szerint az egészségügy lehet a vesztese a megszorításoknak, mert itt tud majd másfelé (értsd: fölfelé) mutatni az önkormányzat.