Már nem futja a szélütés korszerű kezelésére | Weborvos

Már nem futja a szélütés korszerű kezelésére

Közzétéve: 2007. 05. 03. 15:02 -

• 3 perc olvasás

Demagógia volna azt állítani, hogy Magyarországon ma biztonságos a betegellátás.

stroke

A Magyar Stroke Társaság, a Neurológiai Szakmai Kollégium, a Magyar Ideg és Elmeorvosok Társaságának elnökei, illetve az éppen megszűnőben lévő országos intézet igazgatója úgy ítélte meg, hogy a kórházi szerkezet átalakítása, illetve a pénzkivonás miatt tavaly óta jelentősen romlottak a szakma, s így a betegek kilátásai.


Nagy Zoltán professzor elmondta, a szélütés tekintetében olyan népbetegségről van szó, amely sürgősségi ellátást igényel, s amelyben az infarktus-kezeléséhez képest is óriási jelentőségű a beavatkozások gyorsasága. Mivel a stroke okozta halálozás ma a harmadik a vezető halálokok listáján, s az életben maradók 25 százaléka válik rokkanttá, gyakorta önmagát ellátni is képtelenné, indokolt és egyben költséghatékony volna kiemelt figyelmet szentelni e betegség kezelésének.


Mint Komoly Sámuel professzor kifejtette, alapvetően nem csak a stroke-ellátás, hanem minden olyan fajta súlyos betegség korszerű kezelése veszélybe került, melyet (a progresszív ellátás előírása szerint) az egyetemi klinikák látnak el. Az egyetemek egyenként több mint egy-másfélmilliárddal kevesebbet fordíthatnak idén a betegellátásra, a hiányzó pénzt nem lehet gazdálkodással előteremteni, viszont a klinikáknak rendelet írja elő, hogy fogadniuk kell a súlyos, bonyolult eseteket. Még ennél is nehezebb helyzetbe kerültek az ún. súlyponti kórházak, mert miközben őket sújtotta legnagyobb mértékben az elvonás, plusz feladatokat is kaptak. Éppen ezért nem biztonságos ma Magyarországon a betegellátás, demagógia volna ezt állítani- tette hozzá.


A stroke ellátásra lefordítva a helyzetet: a szélütött beteg sorsát meghatározó egyetlen vérrögoldó kezelés (trombolízis) után 5 egységnyi finanszírozást (HBCS-t) térít a biztosító, a klinika teljes havi ellátmánya 250 HBCS. Könnyen kiszámolható, hogy ha csak 10 ilyen beavatkozás történik, mennyi marad a többi neurológiai betegre. A döntést – annak szakmai és erkölcsi súlyával együtt – a kórházak, klinikák igazgatóinak kell meghozniuk, ha nem teszik, néhány hónap alatt olyan deficit keletkezik, amely csődbe viszi az intézményt.


A szakmai társaságok vezetői úgy vélik, a vezető halálokokat ki kellene emelni az általános finanszírozási rendből, mint tették ezt a sürgősségi, az onkológiai, a kardiológiai ellátással és a csecsemőgyógyászattal, amelyek ún. védett HBCS-t élveznek.


A hazai gyakorlatot ismerve nem is kérnek sokat azok a szakorvosok, akik szerint azok, akik hat órán belül a megfelelő ellátó helyre kerülnek, kaphassák meg az ellátást, kerül, amibe kerül. Évente 40-50 ezerszer következik be szélütés Magyarországon, ennyi betegeget már eddig sem lehetett centrumba vinni. A Gyógyinfok adatai szerint 2006-ban mindössze 185-en kapták meg időben, azaz a bénulást követő három-hat órán belül azt a vérrögoldó kezelést, amely most veszélybe került, tehát a stroke-betegek néhány százaléka. (Már ez is fejlődés volt, mert 2004-ben csak 94, 2005-ben 122 beteg jutott hozzá az esélyt növelő beavatkozáshoz.)


A nemzetközi statisztikák szerint a bénulás pillanatától számított hatvan percen belül még négy betegből kettőnek van esélye arra, hogy bénulásmentessé tegyék e kezeléssel. 90-180 percen belül kilencet kell trombolízisben részesíteni ahhoz, hogy egyetlennél elérjék ezt az állapotot, 270 percen belül már 21-ből egy ez az arány, s a hat órán túl már elvész a kezelés értelme – mondták el a szakemberek.


Éppen ezért, a finanszírozáson túl nem csak azt kell megoldani, hogy a ma működő stroke-centrumokban és részlegekben a kezelés elérhető legyen, hanem azt is, hogy regionálisan decentralizáltan, valamennyi kiemelt intézmény képes legyen erre a sürgőségi beavatkozásra - tette hozzá Nagy Zoltán. Ma még a kijelölt súlyponti kórházak sem jelentik minden szakmában a régió szakmai közepét, pedig a korszerű stroke-ellátás első lépéséhez csak egy 24 órában működő CT-diagnosztika, egy neurológus szakorvos, intenzív osztályos háttér és olyan finanszírozás kell, amelyik „megengedi", hogy beavatkozzanak. Most azonban létezik olyan súlypontinak kinevezett kórház, amelyben még ezek a feltételek sem adottak, arról a sokszakmás team-ről nem beszélve, ami végigkíséri/vezeti a beteg rehabilitációját.

Tények, adatok a betegségről és megelőzéséről: a tavalyi optimista világnap

Kövess minket!

stroke

Kapcsolódó cikkek