Megbecsülésre, biztonságra és elfogadható fizetésre vágynak az ápolók | Weborvos

Megbecsülésre, biztonságra és elfogadható fizetésre vágynak az ápolók

Közzétéve: 2006. 08. 21. 10:24 -

• 2 perc olvasás

A szakdolgozói kamara felmérése szerint szükség lenne a háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók külön finanszírozására.

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy legfontosabb számukra az erkölcsi megbecsülés (95%) és a munkahely biztonsága. Ezeket az elvárásokat szorosan követi az anyagi szempont (90%) és a képzettségnek megfelelő munka, majd a jó munkahelyi közösség (83%). A tágabb kompetenciakör és a továbbtanulási lehetőség csak a közepesen fontos kategóriában jelenik meg nagyobb arányban (48 és 44%).

Az ápolók bruttó bére többnyire 70.000-90.000 forint közé esik. A leggyakoribb a 70.000-80.000 forint közötti érték. Figyelemre méltó, hogy mintegy 10 százalékuk (9,7%) bruttó fizetése 40.000 - 60.000 forint, azaz a hivatalos minimálbér szintje alatt van! A megkérdezettek 15,5 százaléka kap 100.000 forintnál több bruttó fizetést. A nettó béreket illetiően a leggyakoribb a 60.000- 70.000, míg az átlag 70.000-80.000 forint közötti összeg, 14%-nak nettó 60.000 forint alatti, míg 4,3%-nak 100.000 forint fölötti a nettó fizetése. Mindez azt mutatja, hogy a fizetések elmaradnak a KSH hasonló statisztikai átlagaihoz képest. A felmérésben részt vevő ápolók 46%-a nem elégedett a fizetésével, 27%-a elégedett és ugyancsak 27%-a nem tudja megítélni, hogy korának és iskolai végzettségének megfelelő-e?

Az ápolók gyakran tapasztalható túlterheltségében szerepet játszik az is, hogy tavaly 25 százalékuk nem tudta kivenni évi rendes szabadságát. Szabadság idején az ápolók túlnyomó többségét (52 százalékáét) a szomszédos rendelőben dolgozó kollégája helyettesíti, aki ilyenkor két körzetet lát el ugyanabban az időben. A háziorvos 26 százalékuknak fizet helyettest távolléte idejére.

A szakmai elvárásokkal kapcsolatban az ápolók 76 százaléka érzi úgy, hogy képzettségének megfelelő munkakört tölt be, 16 százalékuk gondolja, hogy alacsonyabb végzettség is elég lenne (alulfoglalkoztatott) és 5 százaléknak szüksége lenne munkájához több szakmai ismeretre.

Az ápolók 59 százaléka tervez továbbtanulást a közeljövőben, legtöbben (29%) idegen nyelvet szeretnének tanulni, valamint 12% tervezi részvételét főiskolai szintű ápolóképzésben. A továbbtanulni szándékozók 68 százaléka kapna valamilyen anyagi jellegű támogatást munkáltatójától.

A szakmai fejlesztési célok között az ápolók legnagyobb arányban a gondozási tevékenységek önálló végzését, időszakos orvosi ellenőrzés mellett, a prevenciós és szűrőprogramok önálló megtervezését és kivitelezését, valamint az egyszerűbb szűrővizsgálatok önálló kivitelezését jelölték meg, mindezt persze többnyire külön díjazás mellett.

A felmérés azt mutatja, hogy a háziorvosi praxisokban szükség lenne az ápolói tevékenység egységes, teljesítménylapú finanszírozására, akár oly módon is, hogy a társadalombiztosítás elkülönülten finanszírozza. Ennek hiánya ugyanis hátrányosan befolyásolja a motivációt, s ezzel együtt a szakmai munka színvonalát.

Kövess minket!

MESZK - szakdolgozói kamara ápoló - szakápoló - non-doktor

Kapcsolódó cikkek