Méhnyakszűrés modellezés: mit, hol, mennyiért? | Weborvos

A magyarországi szervezett népegészségügyi méhnyakrák-szűrés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

„Nemcsak nem váltotta be, de biztos, hogy átalakításra szorul" – mondta Dr. Vokó Zoltán, a Syreon Kutató Intézet orvos igazgatója „A méhnyakrák-szűrés és HPV elleni védőoltás egészség-gazdasági elemzése" című előadásában egy, a közelmúltban megrendezett konferencián. Mindezt annak ellenére hangsúlyozta, hogy közben elismerte, az ilyen típusú szűrésnek hazánkban nagy a hagyománya, és az átszűrtség nemzetközi viszonylatban sem alacsony.

Magyarországon citológiát és kolposzkópiát használnak, a világ egyéb részein a népegészségügyi szűréseken csak az előbbi vizsgálatot végzik el. „A méhnyakszűrési program hatékonyságának javítására többféle módszer is lehetséges, például a szűrés helybevitele, az alapellátás-, a helyi közösségi partnerek bevonása, és sokat segíthet a kommunikáció is" – hangsúlyozta a szakember.

 
Jogos volt ugyanakkor Vokó Zoltán abbéli kritikája, miszerint azt a társadalmi réteget, akit éppen a népegészségügyi szűrésnek kellett volna elérnie, ez a típusú kontroll nem kellően aktivizálta, nem csoda, hogy a méhnyak rák miatti beteghalálozás érdemben nem változott.

 
A szakember a méhnyakszűrés megelőzésnek komplex stratégiájához tudományos megállapításokkal szolgált, mint mondotta, nemcsak az a kérdés, hogyan kell átalakítani a szűrési rendszert, hanem az is, hogy a két megelőzési formát, eszközt – a szűrést és a HPV-elleni védőoltást – miként lehet a legköltséghatékonyabb stratégiába ötvözni? Ehhez kutatást folytattak, aminek keretében vizsgálták, hogy Magyarországon a szűrés és a HPV oltás „egyesítése" vajon költséghatékony-e?

A választ számos nemzetközi vizsgálatban már elemezték, ám kiderült, az egyes országokban más-más eredményre jutottak. Ami viszont mindenütt azonos volt, az sem csekély. Nevezetesen, ahol védőoltást alkalmaznak, ott a megelőzéssel egészségnyereség érhető el. Egészségpolitikai szempontból a lehetséges komplex szűrés és HPV-oltás megelőzési stratégia-, és költség-hatékonysága fontos kérdés.

A citált kutatásban a különböző szűrési stratégiák költséghatékonyságának összehasonlításához interaktív modellt építettek. Ebben elsősorban a jelenleg nem szűrt lakosságot vonták be, életmódot és korcsoportokat modelleztek. Lényegében két női aktivitást hasonlítottak össze. Az egyikbe azokat sorolták, akik a szűrési programot továbbra sem veszik igénybe, a másikba azokat, aki mégis hajlandók ellenőrzésre menni.

A modell szerkezetében a fertőzésnélküliséget, illetve a betegek különböző állapotromlását követték nyomon. Adatokat két forrásból nyertek. Epidemiológiai adatnak a különböző stádiumok jelenlegi megoszlását, illetve az egyes állapotokban az átmeneti valószínűségeket tekintették, amit szakirodalmi adatok alapján számoltak ki. A méhnyak rák terápiájára vonatkozó hatásossági adatokat elemezték. Az életminőségi adatokat szintén szakirodalomból nyerték. Ugyanakkor a költségek elemzésekor magyarországi adatgyűjtések, protokollok, szűrővizsgálatok költségbeárazásai alapján számoltak.

„A méhnyak rákos betegek ellátási költségeit az egészségbiztosítóval, a debreceni egyetemmel és a Szent István Kórházzal együttműködve külön költségvizsgáló keretében mértük fel" – mondta a Syreon Kutató Intézet orvos igazgatója.

Tudni kell, hogy a megelőzési intervencióknál a költségek az elején jelentkeznek, a nyereségek pedig a végén, ezért a költséghatékonyságnak óriási a jelentősége. Beállítható, hogy a szűrési programban alkalmazott szűrési teszt mi legyen, milyen legyen a szűrés intervalluma, továbbá mekkora pluszköltséggel érhető el, hogy a lakosság bizonyos százaléka mégiscsak a megelőzést szolgáló vizsgálatokat válassza.

Az eredményességhez a szakember két forgatókönyvet is bemutatott. Az egyikben védőnők helyben szűrnek és csak citológiát néznek. Itt elérendő a jelenleg nem szűrt nők felének a szűrésbe való bevonása. A másikban nőgyógyászok dolgoznak, citológiát és kolposzkópiát is alkalmaznak. A sikerrel bevontak körét itt is 50 százalékban képzelik el.

Az előadó következtetéseket összegezve elmondta, hogy a tradíciókkal rendelkező opportunisztikus szűrés fenntartása mellett szükség van a szolgáltatást igénybe nem vevő nőket megcélzó szűrési programra is. A program kulcsfejlesztési eleme a jobb kommunikáció és információs rendszer, a szűrés helybevitele, egyes megoldások mellet a helyi innováció támogatása kell, hogy legyen. A HPV oltás költség-hatékonyan integrálható a hazai életkorhoz kötött kötelező oltási rendszerbe, ha a gyártó a „szokásos" árkedvezményt megadja. Végül azt mondta, hogy a szervezett szűrés fenntartásának szükségességét a felmenő rendszerben bevezetett oltás után évtizedekkel újra kell majd értékelni.