Mélyebbre nyúlna a gyártók zsebébe a kormány | Weborvos

A Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak az Országgyűlés egészségügyi bizottságának üléséről. A rendszerváltás óta nem volt példa hasonlóra.

Az inkriminált 11 kapcsolódó bizottsági módosító indítvány egyébként valóban alaposan „belenyúl" az eredeti törvénytervezetbe. Ennek egészét érinti például az a módosítás, amely a különböző hatóságokat és szervezeteket a megszokott konkrét nevük helyett általánosabb megfogalmazásban nevesíti. (Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot például „egészségügyi államigazgatási szervként" határozná meg.) Béky Gabriella (SZDSZ) – aki tartózkodott a szavazásnál - példával illusztrálta, miféle zavart okoz e gyakorlat az állampolgárok körében. Ha valaki esetleg patikaalapításra adja a fejét, ebből a megfogalmazásból soha nem tudja meg, hogy az ÁNTSZ-hez kell fordulnia.

Bekeményít a kormány a gyógyszerek reklámozásának szabályozásánál is. E tevékenység legfőbb őre a létrehozandó biztosításfelügyelet lenne, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal hatásköréhez hasonló jogokkal ruháznának fel. A reklámelőírások megsértésekor – az eddigi etikai bizottsági ejnye-bejnye helyett – 500 ezertől 25 millió forintig terjedne a büntetés, amelyet – a fizetés elmulasztása esetén – adók módjára hajtanának be. Hasonló mértékű retorzióra számíthatnak a gyártók és forgalmazók akkor is, ha a termékismertetés szabályait sértik meg. Ismételt vagy súlyos jogszabálysértésnél akár az adott készítmény támogatását illetve forgalmazását is felfüggeszthetik.

Vitás esetben a „tényállás tisztázása érdekében" a felügyelet igényt tarthat mindenféle adatra, lefoglalhat nyilvántartást vagy adatbázist. Sőt! Előzetes bírói engedéllyel – amelyet a Fővárosi Bíróság adhat ki, 72 órán belül, nemperes eljárásban, a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs! – beléphet lezárt területre, felnyithat akár épületet vagy bezárt helyiséget. Ez a passzus Csáky Andrásnál „verte ki" a biztosítékot. A képviselő az iránt érdeklődött, vajon az adatvédelmi biztos látta-e ezeket a passzusokat? Konkrét választ nem kapott.

Néhány javaslat szigorítaná a patikán kívüli gyógyszereladást. Így például szabadpolcon nem lehetne a medicinákat tartani, csak kizárólag zárható szekrényben. Lehetővé tennék, hogy külön jogszabályban korlátozzák az egy vásárlás során kiadható gyógyszerek mennyiségét. Kiszolgálni e készítményeket – a jelenlegi szabályokkal megegyezően – kizárólag 14 éven felüli vásárlóknak lehetne. S végül: közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor működtethet, ha a vezetőként dolgozó személyi jogos gyógyszerész – vagy a társaságban tag patikus – mértékadó, 25 százalékos meghaladó tulajdonosi részesedéssel, s ezzel megegyező szavazati aránnyal rendelkezik.

Úgy tűnik, a korábbi tervezettben foglaltaknál is alaposabban nyúlna a kormány a gyártók és forgalmazók zsebébe, bár ennek mikéntje még meglehetősen zavaros. Ami a nagykereskedőket illeti: míg az eredeti javaslat szerint a támogatott gyógyszerek teljes évi forgalmából adódó árréstömeg 0,5 százalékát kellett volna leróniuk, ezt most 2,5 százalékra emelnék.

S végül a gyártók: korábban két javaslat létezett. Az egyik szerint a gyógyszerkassza meghatározott mértékének túllépése esetén – a túlteljesítéssel egyenes arányban – nőne a gyártók és forgalmazók befizetési kötelezettsége. Ugyanakkor a fix összegű támogatásban részesülő készítményeknél további 14, míg a százalékosan támogatott medicináknál 16 százalékos további befizetés lépne hatályba. Ez utóbbit két újabb variáció válthatja fel. Az egyik szerint termelői árat figyelembe véve 1000 forintig 11, 1001-2000 forint között 17, 2001 forint felett már 19 százalékos befizetésre lennének kötelezve a gyártók és forgalmazók. Ám létezik egy harmadik változat is, amelynek skálája a következő: 0-1000 forint között 8, 1001-2000 forintnál 12,5, 2001-3000 forint esetében 15, 3001-4500 forintnál 20, 4501 forinttól pedig 25 százalék.

Ez a számtenger arra késztette az ülésen résztvevői gyártói képviseletek vezetőit, hogy szót kérjenek. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke közölte, hogy a fenti dobozdíjak gyakorlatilag ellehetetlenítik a korszerűbb, így értelemszerűen drágább készítmények forgalmazását, amelyeket egyébként súlyosabb betegségek kezelésénél használnak. Székely Krisztina azt is szóvá tette, hogy a javaslat indoklásaként a magyar ipar támogatását jelölték meg, ami szerinte megbotránkozást vált ki az Európai Unióban. Arról viszont már a bizottsági tagok között bontakozott ki vita, hogy ugyanazon témában miért három féle verziót enged tovább a bizottság, amelynek - Csáky András szerint – szakmai jellegénél fogva is orientálnia kellene a Parlamentet, illetve a kormányt. Az Egyesület közleménye

* 

Mikola István (Fidesz) szerint az előterjesztések horderejüknél fogva (volt, amelyik önmagában több oldalt tett ki – a szerk.) „azonnali" módon megtárgyalhatatlanok. Mint mondta, ennek megfelelően nem is érdekli a tárca álláspontja, s másik időpontot kért a tárgyalásra. A bizottsági elnök az ügyrendi kérdés vitájában azzal érvelt, hogy a Parlament hétfőn szeretne szavazni a törvénytervezetről, ehhez azonban a kész, és elfogadott módosító javaslatokat már másnap – csütörtökön – meg kell kapniuk a frakcióknak. Kökény Mihály szerint, a Fidesz és a KDNP „áthozta" az ülésteremből való kivonulás teátrális gyakorlatát, elfedve ezzel, hogy nincs valódi alternatívát kínáló javaslatuk.