Mindenkinek jár(na) a tiszta ivóvíz

Országszerte számos beruházás zajlik a vezetékes vízhálózatok biztonságosabbá tételéért, s az egészséges ivóvízért.

Az uniós csatlakozási szerződésben vállaltak szerint ez év végére a bór, a fluorid és a nitrit koncentrációja sehol az országban nem haladhatná meg a vállalt limitet. Ezt a határidőt azonban nem tudjuk tartani. Ennek oka egyrészt, hogy a szükséges beruházások előkészítése az eredetileg tervezettnél későbbre tolódott, másrészt több térségben a fejlesztés egybeesik azzal a komplex vízminőség javító programmal, amely keretében az arzéntartalom csökkentését tűzték ki célul – utóbbi programnak a határideje pedig 2009 vége. Az arzénmentesítés 435, a bór, fluorid és nitrit koncentrációjának csökkentése 128 falvat és várost érint, az ivóvízjavító programba összesen kilencszáz települést vonnak be.

Ugyan az uniós vállalások között nem szerepel, ugyaneddig a határidőig igyekeznek az ammónium és a vas-mangán tartalmat is leszorítani, ahol ez szükséges. A beruházások keretében fejlesztik a víztisztítási technológiát, máshol új vízbázis keresését vagy egy egészségesebb vízbázisra való rácsatlakozást támogatják.

Az EU kohéziós alapjának támogatásával 6,5 milliárd forintból az Észak-Alföld 41 települését érintő beruházás zajlik, s előkészítés alatt áll a régió további kétszáz településére, valamint a Dél-Alföldre is kiterjedő fejlesztés. Ugyancsak nemzetközi támogatással valósul meg egyebek mellett Dombóváron és Gyöngyöspata térségében a beruházás, míg hazai címzett támogatásból folyik többek között Füzesabonyban, Borsodnádasdon, Kaposvárott vagy a Miskolc melletti Emődön a hálózatfejlesztés.

Az ivóvíz minőségéről egy 2001-es kormányrendelet döntött: az arzéntartalom határértékét akkor a korábbi literenkénti 50 mikrogrammról – az EU követelményeinek megfelelően – 10 mikrogrammra csökkentették. Az ammónium literenkénti határértéke 2 mikrogrammról 0,5-re, a vas és a mangán 0,3 mikrogrammról 0,2-re változott.

A határérték feletti vas- és mangántartalom baktériumok táptalaja lehet. A szakirodalom szerint a magas arzéntartalom a bőrrák kialakulásában, a nitrátok és nitritek az emésztőszervi daganatok kifejlődésében játszhatnak szerepet, míg a túl magas bórkoncentráció a férfiak nemzőképességét csökkentheti. Az esetleges káros hatások azonban csak abban az esetben jelentkezhetnek, ha valaki évtizedeken át folyamatosan a káros anyagok határértékeit többszörösen meghaladó vizet fogyaszt, ám egyértelmű ok-okozati összefüggés valószínűleg akkor sem lenne kimutatható. A szakemberek hangsúlyozzák: Magyarországon – az esetenként előforduló rendkívüli szennyeződéseket leszámítva – egyetlen településen sem kell tartani attól, hogy maradandó egészségkárosodást szenved el az, aki csapvizet fogyaszt.