Minisztérium: a számok magukért beszélnek | Weborvos

Tényeket sorol a szaktárca közleményében az intézményfinanszírozás kapcsán.

A gazdasági válság mindenkit, és minden szektort, így az egészségügyet is érinti. A rendelkezésre álló források a válság következtében szűkülnek, ami döntően a járulékbevételek elmaradásának tulajdonítható. A gazdasági válság miatt az E-Alap gyógyító-megelőző fejezetén belül 12.5 milliárd forint zárolásra került. Ugyanakkor a Kormány elkötelezett amellett, hogy a járulékbefizetések csökkenéséből adódó bevételkiesések 2009-ben nem eredményezhetik az E. Alap kiadásainak változását.

Az április 1-jétől bevezetett új finanszírozási rend célja, hogy a fix kifizetések révén, magasabb finanszírozási értékek alkalmazásával garantálja az ellátás stabilitását, ugyanakkor a lebegő kassza alkalmazásával továbbra is érvényesítse a teljesítményfinanszírozás elvét. A 2008. évi bázisteljesítmény 70%-ának megfelelő fix finanszírozott teljesítmény április 1-től 146.000 forint/súlyszámról 150 ezer forint/súlyszám értékre nőtt. Az ezt meghaladó teljesítmények kerülnek lebegtetett értéken elszámolásra.

Az elmúlt időben hangos a sajtó a különböző nyilatkozatoktól, melyek a forráskivonásról, az intézmények bevételeinek csökkenéséről szólnak. A tisztánlátás érdekében tesszük mindenki számára hozzáférhetővé az intézményi finanszírozás 2004-2009.I.féléves adatait.

1. Tény, hogy 2004-től kezdődően folyamatosan emelkedett az aktív és/vagy krónikus fekvőbeteg ellátást végző intézmények finanszírozása: míg 2004-ben 473.4 milliárd forintot fizetett ki az OEP, addig 2008-ban ez az összeg több mint 71 milliárd forinttal, 544.1 milliárd forintra nőtt.

2. Tény, hogy a 2007. április 1-én életbe lépett struktúraátalakítás alapján a táblázatban feltüntetett intézmények aktív ágyainak száma 13.712-vel csökkent, a krónikus ágyak száma pedig 7.438-al nőtt. Ezzel párhuzamosan az egy ágyra eső finanszírozás mértéke nőtt.

3. Tény, hogy az E. Alap 2008. évi kiadási főösszege a gyógyító-megelőző kasszában vizitdíj nélkül 724 milliárd forint volt, a 2009. évben pedig a zárolás ellenére is 730.5 milliárd forintra nőtt.

További adatok:

4. Tény, hogy 2009. I. félévében a táblázatban feltüntetett, fekvő-betegellátást is nyújtó intézmények összes bevétele (aktív, krónikus fekvő, járó, CT_MR, fekvő speciális finanszírozású feladat, gondozóintézeti gondozás stb.) 15.1 milliárd forinttal több volt, mint 2008. I. félévében.

5. Tény, hogy a 6%-os betegszám-növekedés nem indokolja a 18%-os teljesítménynövekedést.

6. Tény, hogy az intézmények kb. 1/3-a extrém teljesítménynövekedést jelentett.

7. Tény, hogy van olyan járóbeteg-egység, ahonnan egy óra alatt 200 beteg ellátását jelentették.

8. Tény, hogy van olyan intézmény, ahol bizonyos beavatkozásokat, melyek a nemzetközi szakirodalomban 99%-ban szövődménymentes beavatkozásnak számítanak, 84%-ban szövődményes esetként láttak el.

9. Tény, hogy a járóbeteg-ellátásban 16 éve, azaz a teljesítményfinanszírozás bevezetése óta nem volt ekkora jelentett teljesítmény.

Az Egészségügyi Minisztérium számára a legfontosabb szempont a betegek érdekének képviselete. A rugalmas, szükségletekhez alkalmazkodó ellátórendszer megteremtése közös feladatunk, ebben partnerként tekintünk a szakmai szervezetekre és a gyógyító intézményekre egyaránt. Az együttműködés alapja azonban az, hogy az intézmények is felelős partnerként vegyenek részt a közös munkában. Mivel a kassza zárt, a valótlan teljesítményt lejelentő intézmények a többi intézmény rovására jutnának többletfinanszírozáshoz. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a tények tisztázását, és ennek eszközeként az ellenőrzések lefolytatását, a szakmával, a Magyar Kórházszövetséggel közösen.

Egészségügyi Minisztérium

Aktív és/vagy krónikus fekvőbeteg ellátást végző intézmények finanszírozási összegei (eFt-ban)