Molnár Lajos a másodorvosok forradalmát ígéri | Weborvos

A fiatal orvosok ne kényszerüljenek az idősebbek sorsára, akik hálapénzből élnek, s minimál-nyugdíjból halnak.

Molnár Lajos

A bizottsági tagok számos kérdést tettek fel, sok esetben a miniszter-jelölttel készített, korábbi interjúkból idézve. Ezek: mi lesz a szakmai kamarák sorsa, lesz-e vizit- illetve receptdíj, miként képzeli el a privatizációt, valóban befejezettnek tekinti a népegészségügyi programot, mit ért a közalkalmazotti bértábla felszabadítása alatt, mennyi kórház bezárását tervezi, miért gondolja, hogy a versengő biztosítók megoldást hoznak a hazai egészségügy problémáira?

Válaszában Molnár Lajos rögtön leszögezte, hogy a feltett kérdésekre nem tud kinyilatkoztatás szerű válaszokat adni. Ami a kamarákat illeti, ezeket a miniszter-jelölt szerint „érdemes együttesen újragondolni", később azonban már újra szabályozásról szólt. A vizitdíjról nincs döntés, szakértői vizsgálatok folynak, a receptdíj azonban nincs napirenden.

Kórházat nem akarnak eladni, nem is kapkodnak értük. Az állam feladata – fejtette ki – az egyenlő hozzáférés biztosítása, arról azonban a tulajdonosoknak – az önkormányzatoknak - kell dönteniük, hogy saját erőből, vagy tőkebevonással kívánnak-e európai színvonalú ellátást biztosítani lakosaiknak. Molnár egyébként – mint elmondta – nem híve a közhasznú társasági, s a közalapítványi formának, szerinte a gazdasági társaságok lényegesen jobban ellenőrizhetők a társadalom számára is, hiszen nyilvánosságra kell hozniuk gazdálkodási adataikat.

Az illúzióknak vége – mondta a népegészségügyi programmal kapcsolatban, amelynek végrehajtásához sohasem rendeltek pénzt. Forrás most sincs, 60 program végrehajtása így eleve reménytelen. Onkológia, kardiológia, gyermekegészségügy – ezek kapnak elsőbbséget a jövőben. Az utóbbi fontossága, s érzelmi okok miatt, az első kettő pedig azért, mert vezető halálokok.

Az orvosképzéssel kapcsolatban Molnár Lajos kijelentette, hogy a rezidensi rendszer alapvetően jó, ám azt végig kell gondolni, hogy államilag képezzenek-e olyan szakorvosokat, akiknek szakmája nem szűkölködik szakemberekben. Példaként a szülészeket említette, mondván, az az intézmény is finanszírozhatja a szakképzést, ahol épp szülészre van szükség. A hiányszakmákban viszont fontosnak tartotta az állami további anyagi jelenlétét.

A kórházbezárásokkal kapcsolatban „visszaadta" a labdát, figyelmeztetve a képviselőket, hogy a 60 kórház bezárásáról nem ő, hanem Gógl Árpád fideszes szakpolitikus nyilatkozott. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztallal (NEK) kapcsolatban pedig felidézte az ülés első döntését, amely írásba foglalta, hogy döntései kötelezőek a kormányra nézve. Ilyen – szögezte le Molnár – demokratikus államban, parlamentáris viszonyok között nem létezik. A kormány, illetve a kormányzó pártok ezért nem vettek részt a kerekasztal munkájában. A jelölt egyébként úgy vélte, hogy a szakmai illetve a politikai kérdéseket nem szabad összekeverni.

A bizottság 13 igen, s 10 nem szavazattal alkalmasnak találta Molnár Lajost az ágazati miniszteri tisztség betöltésére.