MSZP választási program

MSZP: Egészségügy – soha nem látott fejlesztések, egészségesebb nemzet.

Egészségügyi eredmények az elmúlt 8 évből

-Az elmúlt nyolc évben több mint 50 mentőállomás épült fel vagy újult meg, a légimentők ma már az ország minden településére el tudnak jutni, és 500 új mentőautó gondoskodik a betegek biztonságos kórházba jutásáról.

-Az elmúlt években hazai forrásból 44 egészségügyi intézmény felújítására-korszerűsítésére került sor, továbbá 15 megyei kórház és 29 városi kórház, rendelőintézet rekonstrukciója valósulhatott meg közel 64 milliárd forint értékben.
-A baloldal kormányzása alatt 50 százalékkal emelkedett az egészségügyi dolgozók bére, és konszolidálódott a kórházak adóssága.
-Az elmúlt nyolc évben a születéskor várható élettartam a férfiaknál 1,5 évvel, míg a nőknél 1,2 évvel emelkedett.
-3,6 milliárd forint támogatással négy modern rehabilitációs kórház épült fel, 7,1 milliárd forintból 7 korszerű diagnosztikai központ jött létre, továbbá információs, technológiai fejlesztésre került sor három egyetemi központban 4,1 milliárd forint értékben.
-A patikaliberalizáció eredményeképpen több mint 500, többletszolgáltatást is vállaló gyógyszertár kapott engedélyt, ezek fele 50 ezer főnél kisebb településen nyílt meg.
-Az elmúlt években nőtt az egy kórházi ágyra jutó finanszírozás összege, közel 7000-rel emelkedett a krónikus és rehabilitációs ágyak száma.
-Megteremtettük a valódi társadalombiztosítási elven működő egészségügyet. Minden biztosított mö-gött tényleges járulékfizetés áll, a gyermekek, a főiskolai és egyetemi hallgatók, a nyugdíjasok és a szociális ellátásban részesülők után az állami költségvetés teljesíti a járulékfizetést.
-Gyógyszertámogatási rendszerünk átalakítása, a gyógyszerpiac rendbetétele lehetővé tette, hogy több mint ezer gyógyszer vált olcsóbbá, és az elmúlt időszakban közel 200 új hatóanyag kaphatott egészségbiztosítási támogatást.
-Az ellátórendszer szerkezetének modernizálása kapcsán kialakítottuk a súlyponti kórházak rendszerét, korszerű diagnosztikai centrumokat hoztunk létre és a megváltozott szakmai körülményeknek és igényeknek megfelelően koncentráltuk az aktív kórházi ellátást, növeltük a krónikus és rehabilitációs lehetőségeket.
-Létrehoztuk a biztosítottak és a betegek jogainak védelmét szolgáló alapvető intézményeket, megkezdte működését a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány és az Egészségbiztosítási Felügyelet.
-Széles körű intézkedéseket tettünk az új influenzavírus elleni védekezés érdekében. A veszélyeztetett rétegek térítésmentesen jutottak hozzá az új védőoltáshoz.

Egészségpolitikai kezdeményezéseink

Az általunk továbbvinni szándékozott nemzeti modernizáció sikerének egyik legfontosabb feltétele a magyar polgárok egészségi állapotának érzékelhető javítása. Az új, fenntartható, környezettudatos modell társadalmi elfogadtatásához elengedhetetlen, hogy az egyidejűleg egészségtudatos is legyen. Tudatában vagyunk az egészség és az egészségügyi rendszer nemzetgazdasági fontosságának. Az egészségügyi szolgáltatások szervezettségével, minőségével korántsem lehetünk elégedettek. Bár az ezek javítását célzó reformok előkészítése nem volt kellően átgondolt, és nem sikerült társadalmi és szakmai támogatást szervezni az elképzelt változtatásokhoz, az uniós és hazai forrásokból igen jelentős fejlesztések történtek, illetve zajlanak. Ez pedig számos területen érdemi minőségjavulást eredményezett az ágazatban. Annak érdekében, hogy ezzel párhuzamosan javuljon a hatékonyság is, megalkotjuk az egészségmegőrzés, az ellátórendszer és a finanszírozás átalakításának fejlesztési programjait, a változtatások világos és egyértelmű időrendjét, a szükséges hatásvizsgálatokat és mindent megteszünk annak érdekében, hogy partnerként megnyerjük az egészségügy szereplőit, az orvosokat, a szakdolgozókat, a vezetőket és mindenekelőtt az ellátottakat és családjaikat. Olyan átfogó fejlesztési program kidolgozását javasoljuk, amely okos kompromisszumokra épül, és amelyet társadalmi támogatottság, valamint politikai konszenzus erősít meg. Az egészségügyi ellátás és finanszírozás átalakítása több évtizedes folyamat, amelynek célja, hogy az állami közellátórendszerből korszerű, betegorientált szolgáltatási hálózat jöjjön létre. A célul kitűzött rendszeralapelvei változatlanok: a biztosítási elv, az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a szolidaritás és az arányos közteherviselés. Az átalakítást szolgáló döntések előkészítésénél mindig a kiszolgáltatott beteg oldalán állunk. Az átalakításoknak erősíteniük kell az emberek mindennapi biztonságát. Ezért a radikális beavatkozások helyett a folyamatos, fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, valamint az egészségért viseltszemélyes és közösségi felelősség erősítésének pártján vagyunk. Az idősek számarányának növekedése újkihívást jelent. Az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek ezért is szorosabban együtt kell működniük az ápolási-gondozási feladatok ellátásában. Minden időskorú számára hozzáférhető, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat kell biztosítani.

A gazdasági válság ellenére sem maradhat senki egészségügyi ellátás nélkül. Az állam alkotmányos kötelessége, hogy ennek fedezetét mindenkor biztosítsa. Ugyanakkor érvényesíteni kívánjuk azt az elvet, hogy közfinanszírozásban csak a hatásos gyógyeljárások, gyógyszerek részesüljenek. A mi egészségpolitikánk ugyanakkor nyitott a megelőző programok és a bizonyítottan innovatív diagnosztikai és gyógyító eljárások befogadására. Az egészségügyi rendszerek tervezésében, fejlesztésében és működtetésében növekedhet a központi állami szerepvállalás, új együttműködési formákat alakítunk ki a szolgáltatók tulajdonosai között. A magánszektor szerepvállalásához átlátható és pontosabb szabályozásra van szükség.

Itt is érvényesülnie kell a közfinanszírozásban megtestesülő, szolidaritási elvű nemzeti kockázatközösségnek.
Javasoljuk, hogy a kórházakat fenntartó önkormányzatok kapjanak lehetőséget arra, hogy az állam vagy más önkormányzat javára lemondjanak ellátási felelősségükről, illetve arra, hogy az egészségügyi intézmények működtetésének átadásáról az állammal vagy más önkormányzattal megállapodhassanak. Figyelembe vesszük, hogy a lakosság jelentős csoportjai készek és képesek anyagi áldozatokat hozni egészségük megőrzése, illetve helyreállítása érdekében. Az öngondoskodás intézményrendszerét, lehetőségeit ennek figyelembevételével bővítjük. Új önkéntes vagy kötelező alágazatokat, így ápolásbiztosítási, illetve foglalkozás-egészségügyi biztosítókat lenne célszerű létrehozni.

Támogatjuk a teljesítményelvű finanszírozást és a szolgáltatók közötti versenyt. Változatlanul kiemelt célunka sürgősségi ellátás és a mentés további fejlesztése. Egyértelművé és követhetővé tesszük a szolgáltatók területi ellátási kötelezettségét és a különböző szintekre való beutalás rendjét. A népegészségügyi programok az egészségmegtartást, az életmód egyéni feltételeinek pozitív változtatását szolgálják. Különös figyelmet fordítunk a kistelepüléseken élőket, a romákat célzó programokra; a legfontosabb szűrővizsgálatok kiterjesztésére és folyamatos működtetésére. A dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a droghasználat visszaszorítása változatlanul fontos teendő.

Figyelmet fordítunk az első-segélynyújtás és az életmentés széles körű lakossági oktatására. Az alapellátás fejlesztése során figyelmet fordítunk a háziorvosok egészségmegőrző tevékenységének támogatására, a praxisrendszer ellentmondásainak feloldására, valamint a finanszírozás teljesítményalapra helyezésére. A korszerű járóbeteg-szakellátás érdekében kialakítjuk a modern szakorvosi praxis feltételeit. Bővítjük a járóbeteg-szakellátás keretében is ellátható szolgáltatásokat, amely új típusú szakmai kapcsolatrendszert igényel a szakorvos és a kórház között.

A legtöbb ellentmondás a fekvőbeteg-ellátás során halmozódott fel. A jobb működés érdekében elengedhetetlen a szolgáltatásvásárló és a betegút-szervező funkció lényeges megerősítése. Szükség van a progresszivitás elvének következetes érvényesítésére, a súlyponti kórház fogalmának pontosítására, az egyes kórháztípusok közötti munkamegosztásra, illetve a szakmai integrációra. A szenvedélybetegségek elleni fellépés és a drogprobléma fontos szerepet kap. A szenvedélybeteg-ellátás jelenlegi színvonalának fenntartása nélkülözhetetlen. Jelentős intézményi fejlesztést indokolt előkészíteni. A részt vevő állami és civilszervezetek, intézmények és az ágazatok érintett érdemi együttműködésében jelentős tartalékok rejlenek. Nagyra értékeljük az orvosok és szakdolgozók túlnyomó többségének áldozatos munkáját. Kulcskérdésnek tekintjük a jól képzett, megbecsült és megfelelő számban rendelkezésre álló orvosok és más egészségügyi szakdolgozók munkáját. Célunk az orvosi és ápolói jövedelmek uniós átlaghoz történő felzárkóztatása. Több tényező növeli az e területen dolgozó szakszemélyzet számának bővítését. Különösen indokolt a felső- és középfokú szakképzés korszerűsítése, az orvosok és a szakdolgozók mobilitását ösztönző programok támogatása.

Szociálpolitika – felelősség és támogatás

Főbb szociálpolitikai intézkedések és eredmények az elmúlt 8 évben

A bölcsődék száma a 2002. évi 532-ről 2008-ban 594-re emelkedett, a bölcsődébe járó gyermek száma pedig 29 ezerről 34 ezerre nőtt. Amíg 2002-ben egy bölcsődésre 209 ezer forint állami támogatás jutott, addig 2009-re ez 540 ezer forintra emelkedett.
A szocialista kormány munkájának eredményeként ma már hátrányos helyzetű gyerekek ingyen kapják tankönyveiket a közoktatás mind a 13 évfolyamán, így mintegy 700 ezer gyermek, a diákok fele jut ingyen a tankönyveihez. Ma már a nagycsaládosok gyermekei és a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermekek is 50 százalékos normatív étkezési támogatásban részesülnek a közoktatásban.

Célzott, szociális támogatássá vált a korábbi gázártámogatás: az elmúlt években jelentős támogatás védte meg a rászorulókat a világpiaci árak drámai növekedésétől, aminek egyik forrása 2009-től az energia-szolgáltatókra kivetett Robin Hood adó. A gazdasági válság hatásainak enyhítésére Kríziskezelő Programot hirdettünk, amelynek keretében ed-dig mintegy 100 ezer rászoruló család kapott átlagosan 40 ezer forintos támogatást. Kiterjesztettük a gyermekétkeztetésre jogosultak körét, így ma már 400 ezer gyermek étkezhet kedvezményesen vagy ingyen az iskolákban.
Az elmúlt nyolc évben a családban élő fogyatékos gyermekek után járó pótlék havi összege 10 500 forintról 23 ezer forintra nőtt, ez reálértéken 154 százalékos növekedést jelent. A fogyatékkal élők továbbtanulását segíti a kormány által bevezetett többletpontrendszer, aminek köszönhetően 2009-ben 626 fogyatékkal élő kezdhette meg tanulmányait a felsőoktatásban.
Az Országgyűlés elfogadta a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt. A törvény a magyar jelnyelvelismerésével megteremti annak a szemléletváltásnak az alapjait, aminek eredményeként a hallássérül-tek közösségéről a jövőben nem(csak) fogyatékos személyekként, hanem egy nyelvi kisebbség tagjaiként gondolkodhatunk. Törvényben rögzítettük, hogy 2013-ig megvalósítjuk a középületek akadálymentesítését, ezáltal a moz-gásukban korlátozottak számára elérhetővé tesszük ezeket az intézményeket. A programra EU-s források felhasználásával 100 milliárd forintot fordítunk.

A fogyatékos személyek kedvezőbb társadalmi megítélése érdekében támogattuk antidiszkriminációs műsorok sugárzását, kiadványok megjelentetését. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság heti rendszerességgel három rádióban, információs, tájékoztató műsorokban tájékoztatja a közvéleményt az egyenlő bánás-mód követelményének megsértésével kapcsolatos eljárásról.
Az új Ptk. elfogadása kapcsán támogattuk a fogyatékos szervezetek által régóta követelt támogatott döntéshozatalt. A támogatott döntéshozatal lehetővé teszi, hogy a nagykorú fogyatékos személyek megőrizhessék emberi méltóságukat, és bár mások támogatásával, de mégis maguk hozhassák meg döntéseiket. Szociálpolitikai intézkedések és vállalások. Az elmúlt évben a sikeres válságkezelés helyreállította az ország iránti bizalmat. Eközben az MSZP és kép-viselőcsoportja erős támogatásával óriási eredményt ért el a mintegy százezer munkahely megőrzésével, a lakáshitelesek védelmével, a krízisalap létrehozásával, a méltányossági nyugdíj lehetőségeinek kibővítésével, a banki kiszolgáltatottság mérséklésével. A válság után gondoskodunk arról, hogy a jövőben sűrűbb szövésű legyen a szociális háló, összetartóbb legyen a társadalom, igazságosabb a családtámogatás, hatékonyabb és célzottabb a szociális rendszer, színvonalasabbak az ellátások és szolgáltatások.

Célunk, hogy hazánkban minden ember anyagi biztonságban élhessen. Nem békülünk meg a társadalomkettészakadásának tüneteivel. Változatlanul azt akarjuk, hogy aki dolgozik, képes legyen tisztességesen megélni a munkájából; aki gyermekeket nevel, annak ez ne legyen teher; aki idős és beteg, ne érezhesse magát kiszolgáltatottnak és feleslegesnek; aki bajba jutott, az bízhasson a szociális intézmények rendszerében és méltóságát megőrizve, biztosan számíthasson a társadalom szolidaritására.
A nemzeti modernizáció egyik legfontosabb célja olyanná tenni Magyarországot, ahol az egymás és magunkiránti felelősség egyaránt érvényesül. Ennek érdekében tesszük igazságosabbá a támogatási rendszereket. Úgy módosítjuk a jogosultsági feltételeket és szabályokat, hogy azok kapjanak többet a közösség támogatásából, akiknek erre valóban szükségük van. Olyan új eszközöket alkalmazunk, amelyek segítik a nehézhelyzetben lévőket, hogy kitörjenek a szegénységből és segélyezettségből. Új eszközök ösztönöznek a ki-emelkedésre, a munkavégzésre és a tanulásra, és ahol ez elvárható, igényt tartanak az öngondoskodásra, a személyes felelősségvállalásra.

Felgyorsítjuk a gyermekszegénység elleni program megvalósítását, az átjárható iskolarendszert szolgáló lépéseket, a hátrányban lévő régiók, a leszakadó kistérségek, települések célzott fejlesztését. Igazságosabb szociálpolitikát teremtünk, és a szociális beavatkozás olyan új eszközeit, amelyek megakadályozzák, hogya családok átmeneti nehézségeiből tartós leszakadás legyen, másrészt azt, hogy a szociális hátrányok örökletessé váljanak. Évenkénti emelésekkel biztosítjuk, hogy a családi pótlék megőrizze vásárlóértékét. A kormány és a mögötte álló baloldali politikai erők nem nézhetik tétlenül, hogy sok százezer embertársunk számára ne legyen remény megszabadulni a szegénységtől. Közöttük vannak cigány honfitársaink tízezrei. Nekik és gyermekeiknek meg kell szabadulniuk a szegénységgel járó megaláztatástól és az elviselhetetlen megkülönböztetésektől.

Otthonteremtés, lakhatás

A kis- és közepes jövedelműek lecsúszásának, életminőségük romlásának veszélyei a lakhatás körül jelentkeznek. A létbiztonság legfontosabb összetevőjének a lakhatás biztonságát tekintjük. Az újból beinduló gazdasági növekedéshez és az ország javuló teherbíró képességéhez igazodó új lakástámogatási rendszert kezdeményezünk. Új programot indítunk a bérlakások számának, arányának növelésére. Szükség van a foglalkoztatási mobilitást segítő átmeneti lakhatási lehetőségek megteremtésére. A lakáshitelezés banki gyakorlatának ellen-őrzését, a kilakoltatási lehetőségek további szűkítését továbbra is fontosnak tartjuk. Új fogyasztóvédelmi intézkedéseket kezdeményezünk a lakáshitezés területén az ügyfelek kiszolgáltatottságának további enyhítésére.
A hajléktalanság megelőzése, a lakáshoz jutás támogatása érdekében lényeges, hogy a lakbérek támogatása nagyobb szerepet kapjon. Szükséges a szociális lakásotthonok, a bérlakásokat üzemeltető társulások létrehozása, mert ennek révén növelni tudjuk a szociális típusú bérleteket. Szükséges újraszabályozni a hajléktalanellátás finanszírozását. Indokolt lenne törvényileg elismerni a minimális lakhatási formákat, vizsgálnia szociális segítségre való jogosultságot.

A gyermekek, a családok védelme

Különös figyelmet fordítunk a gyermeki jogok hatékony érvényesülésére, a szülők munkába állásának segítésére, a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésére, a családból kiemelt gyermekek biztonságos ellátására.
Megújítjuk a „Legyen jobb a gyermekeknek!" nemzeti stratégiával kapcsolatos kormányzati feladatokról megalkotott akciótervet. Szükségesek a megfelelő források a Biztos Kezdet Gyermekházak működtetésé-re. Indokolt, hogy a nemzeti stratégia végrehajtása, a szegénységben élő gyermekek felemelése sokoldalú társadalmi mozgalom feladata legyen, amely segít, szakmai és módszertani támogatást is nyújt a helyi ön-kormányzati stratégiák végrehajtásához. Folytatni szükséges az iskolai ingyenes gyermekétkeztetés további kiterjesztését a középiskolára és különösen a szakmunkásképző intézményekre. Mind az óvodában, mind az iskolában legyen biztosítható a gyermekek napközbeni ellátása. Megvalósítjuk a nemrég elhatározott lépéseket a gyermekek napközbeni el-látásának bővítésére. Szükségesnek tartjuk az egy gyermeket nevelő nevelőszülők díjazásának emelését, illetve számukra a társadalombiztosítási járulékfizetéshez szükséges források megteremtését.

Szükségesnek tartjuk, hogy a bentlakásos gyermekvédelmi intézményekben a gyermekek közvetlen ellátását, neve-lését végző munkatársak is kapjanak a pótlékalap 120 százalékának megfelelő gyermekvédelmi pótlékot. Ugyanilyen területi pótlék bevezetését szorgalmazzuk a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatban, valamint a szakellátásban a terepen dolgozó szakemberek számára. A gyermekjogok széles körű megismertetése, a szemléletváltozás elősegítése és a társadalmi szervezetekkel való együttműködés érdekében újra javasoljuk a gyermekjogi biztos intézményének létrehozását. A biztos kiemelt szerepet kaphat a különféle konfliktuskezelő technikák ajánlásában, valamint a több ágazatot átfogó stratégia és cselekvési tervek kidolgozásában. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzéseivel összhangban modernizáljuk, elérhetőbbé és fenntarthatóbbá tesszük a gyermekjóléti szolgáltatásokat. Meghatározzuk a gyermekjóléti alapszolgáltatásokat, amelyeket minden településen bármely szolgáltatónak biztosítania kell; a kiegészítő szolgáltatásokat, amelyek meghatározott lakosságszám esetén kötelezőek, de a kistérségben minden gyermek számára igénybe vehetőek; továbbá a speciális szolgáltatásokat, amelyek nem a lakosság számának alapján, hanem egyéb mutatók alapján szervezhetőek. Ennek megfelelően a szolgáltatások és az intézménytípusok koncentrikusan bővülnek majd.

A kistérségekben, a megyei jogú városokban, a 40 ezer lakosnál nagyobb városokban a gyermekjóléti központok nyújtják az összes szükséges szolgáltatást. Észlelő és jelzőrendszerük, készenléti szolgálatuk, kapcsolattartási ügyeletük, együttműködésük a családsegítő szolgálatokkal, a védőnői, háziorvosi szolgálatokkal, a közoktatási intézmények-kel, nevelési tanácsadókkal, pártfogó felügyeleti szolgáltatásokkal és más szervezetekkel, így a rendőrséggel, az egyházakkal, egyes alapítványokkal biztonságos hálózatot biztosít a családok, a gyermekek tartós és átmeneti krízishelyzeteinek felismerésére és a megfelelően célzott segítségnyújtásra. Összehangolt ágazatközi együttműködéssel kell elérni a komplex család- és gyermekvédelmi speciális szolgáltatások biztosítását. A társadalomban erősödik az a vélekedés, hogy a szociális támogatások jelentős részét nem az eredeti szándékoknak megfelelően használják fel. Azt ajánljuk, hogy a családi támogatások felhasználása esetében a már korábban alkalmazott mentorálási tevékenységet, illetve hálózatot használják fel a támogatások kezelésére. Lehetőség van arra, hogy veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek esetében egyes juttatásokat nem pénzben, hanem természetben kapjanak a rászorulók.A szociális szolgáltatások rendszerét és szervezetét össze kell hangolni a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság szempontjaival. Indokoltnak tartjuk középtávú kistérségi szociális programok elkészítését, amelye ka munkaerőpiacról tartósan kiszorultak foglalkoztatásának teendőire koncentrálnak. Különösen fontos az otthon közeli ellátások, szolgáltatások harmonizálása, valamint a szektorsemleges finanszírozás megteremtése, amely képes a jó helyi közösségi kezdeményezések befogadására. Kezdeményezzük az ellátottak elégedettségének monitorizálását, a fogyasztói tudatosság erősítését, és e területen is a fogyasztóvédelem lehetőségeinek megteremtését. A szociális rendszer tartalmi fejlesztése elképzelhetetlen a szakemberek felkészítésének, továbbképzésének javítása nélkül. Ez a feltétele annak, hogy a szolgáltatók minősítési rendszerét is kiépítsük, vagyis lehetőség legyen arra, hogy egyes szociális szolgáltatásokat csak minősített szolgáltatók végezhessenek.

Fogyatékkal élők segítése

Szociáldemokratának lenni annyit tesz, hogy mindenkire figyelünk és odafigyelünk. Több mint 600 ezer honfitársunkat nap mint nap éri hátrány szerzett vagy veleszületett fogyatékossága miatt. Holott az Európában általánosan érvényesülő és a magyar baloldal által vallott elv az, hogy senkinek a fogyatékossága nem okozhatja, hogy a társadalmi javakból csak csökkentett mértékben részesülhessen.

Az egyik legnagyobb és legégetőbb probléma az, hogy a fogyatékossággal élők érdekei nincsenek kellőmértékben reprezentálva az általános társadalmi egyeztetések és párbeszéd folyamán. Ezen is változtatni kell: érdek-képviseleti, civil szervezeteiket az eddigieknél jobban be kell vonni a társadalmi–politikai–szakmai egyeztetésekbe, párbeszédbe.

Át kell világítani az egyes ellátórendszereket, és a szükséges változtatásokra széles körben egyeztetett javas-latot kell tenni.
Szükség van az egészségügyi feltételrendszer áttekintésére, ezzel összefüggésben a minő-sítési rendszer jogi átalakítására, ami 2006-ban elkezdődött ugyan, de további lépéseket kell tenni e téren. A képzési, oktatási rendszerek átalakításában figyelmet kell szentelni a fogyatékossággal élő emberek számára létfontosságú szakképzési modellek kidolgozására, tágabb értelemben biztosítani kell a fogyatékkal élő emberek számára a megfelelő oktatási szolgáltatáshoz való hozzáférést. A fogyatékossággal élők mintegy alig 6-8 százaléka dolgozik, miközben az európai átlag közel 40 százalék.

Hisszük, hogy a fogyatékossággal élők számára az egyik és legfontosabb út a társadalmi integrációhoz a képességeikhez és lehetőségeikhez igazodó munkán át vezet. El kell érni, hogy a fogyatékossággal élők közül, akik kívánnak és tudnak, igényeikhez és képességeikhez illő munkát végezhessenek, és körükben legalább30 százalékkal magasabb legyen a foglalkoztatottak aránya. Ehhez a kellő társadalmi egyeztetést követően szükséges a fogyatékkal élők foglalkoztatásának támogatására rendelkezésre álló források újrastrukturálása.

 
Cigány honfitársaink társadalmi integrációja

Az elmúlt 8 évben a romák integrációjáért tett fontosabb lépések2007 júniusában a parlament egyhangúan, 341 igen szavazattal fogadta el a Roma Integráció Évtizede programot. Ennek négy területe: oktatás, foglalkozatás, lakhatás, egészségügy.
Az integrált oktatás kiterjesztése 1500 intézményt érint, külön pályázati alap nyílt az oktatásból lemorzsolódott tanulók képzését célzó „Második Esély" iskolák létrehozására. Az iskolán kívüli felzárkóztatást célzó tanoda program tovább bővült. 400 állás vár arra a közigazgatásban, hogy a program keretében ezeket romák betöltsék.20 kísérleti program indult a romatelepeken élők integrációja érdekében. A szocialista kormány által elindított telepfelszámolási program 2014-ig 100 telep felszámolását célozza. A leghátrányosabb régiók és az ott élők településeinek komplex fejlesztését szolgáló „Nem mondunk le senkiről" programra 2013-ig 122 milliárd forint jut.

Javaslatok a békés együttélés megteremtése érdekében

A magyarországi cigány lakosság bekapcsolása a társadalmi-gazdasági együttműködés hálózataiba nemzeti érdek. A megoldást a munka, az oktatás és a saját erőfeszítések ösztönzése jelentheti. Ezt a szellemet tükrözi a nemrégiben általunk megalkotott és meghirdetett roma integrációs program. Pontos időrendi tervet készítünk az óvodáztatás kiterjesztésére, új tanodák létrehozására, speciális egészségügyi programokra, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek külön fejlesztésére. Az alacsonyabb szakképzettségűek foglalkoztatását bővítő programok a romák számára új lehetőségeket jelentenek, elsősorban a mező-, az erdő- és víz-gazdálkodás területén.

Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a telepfelszámolási program folytatásának. Olyan új kezdeményezésekre van szükség, amelyek mellé a kisebb roma civilszervezetek, a helyi kisebbségi ön-kormányzatok együttműködését is felsorakoztathatjuk. A cigány kisebbség és a többségi társadalom sorsa és jövője elválaszthatatlan egymástól. Ugyanazon közösség tagjaiként felelősséggel tartozunk egymás iránt. A romák sikere sét vonja maga után, míg kirekesztésük és további lecsúszásuk közös hazánk romlásához vezet.

Kölcsönösen ismernünk és tisztelnünk kell egymás szokásait és kultúráját. A kisebbségi társadalomnak tisztelnie szükséges a többség által vallott és követett normákat. Teljességgel elfogadhatatlan a romákkal szembeni diszkrimináció, a kirekesztés és a gyűlöletkeltés mindenformája. Továbbra is javasoljuk a gyűlöletbeszéd büntethetőségének megteremtését. Meggyőződésünk, hogy a cigányság nehéz helyzetének okai nem kis részben az előítéletekben keresendők. A cigányság helyzetének javítása, az előítéletek enyhítése, ugyanakkor az öngondoskodás lehetőségeinek megteremtése hosszú távú, több kormányzati cikluson átívelő feladat. Gyűlöletbeszéd helyett párbeszédet akarunk. Törekszünk a romákról szóló tévhitek eloszlatására, a szélsőségesek által a cigányság megbélyegzésére használt igaztalan állítások cáfolatára. Továbbra is kiemelten fontosnak tartjuk a 2005-ben indult Roma Integráció Évtizede nemzetközi programot. A romák felemelkedésének és öngondoskodásának kulcsa az oktatás. Elérhetőbbé kell tenni az oktatás mindenlépcsőfokát. Növeljük és összehangoljuk a roma ösztöndíjprogramokhoz nyújtott támogatásokat. Jóval több óvodai férőhely és pénz jut a leghátrányosabb kistérségek óvodáira. A cigánygyermekek számára a többiek-kel közös oktatás jelenti a kitörés lehetőségét. Folytatjuk a Tanoda programot, amellyel útjukat egyengetjük.

A Második Esély program segít az idősebb korosztályok felzárkóztatásában. 2013-ra az alapfokú végzettséggel rendelkező romák aránya akkora legyen, mint a nem romák közötti, és mindegyiküknek legyen szakmája. Van és kell, hogy legyen roma elit, 200 diplomás roma fiatalt fog felvenni az államigazgatás. Továbbá kezdeményezzük a roma diplomás program fokozatos kiterjesztését az államigazgatás további szintjeire, további intézményeire (pl. rendőrség, területi közigazgatási szervek, állami fenntartású ügyfélszolgálati munkát ellátó intézmények). A jelentős részben romák által lakott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik kulcsfeladata. Folytatjuk az érintett régiók és az ott élők felzárkóztatását szolgáló, már zajló programot, amire a következő években mintegy 100 milliárd forint fordítható.