Napi átlag 345 forint a kórházi kosztra

Egy friss felmérés szerint átlagosan csaknem kétszáz kórházi betegre jut egy dietetikus.

Az adatfelvétel 2005 őszén, 24 kérdésből álló kérdőív kitöltésével történt. Az alkalmazott minta nagysága a szervezeti és szakmai hovatartozását tekintve a kórházakban dolgozó, MESZK-ben regisztrált dietetikusok 28,1 százalékát, illetve a hazai összes kórházi ágyszám 51,8 százalékát jelentette, így a kapott eredmények – ha nem reprezentatívak is - jól alkalmazhatóak országos szintű következtetések levonására.

A felmért intézmények 20,3 százaléka fővárosi, míg 79,7 százaléka vidéki volt, a minta mind a földrajzi elhelyezkedés, mind az intézmény fenntartó szerint tükrözi az általános hazai helyzetet. E szerint a kórházak élelmezési üzemének működtetése 7,8 százalékban kiszervezett, 92,2 százalékban közvetlen irányításúként működik.

Eredemények
Egy intézményre átlagosan 4,6 dietetikus jut, az egy dietetikusra jutó betegszám átlagosan 166,8. Mivel azonban a válaszadó intézmények ágyszáma tág határok között változik (20 és 2098 ágy között), így előfordult, hogy egy dietetikus jut 20 betegre, mint ahogy az is, hogy egy több mint 550 ágyas intézményben csak egyetlen dietetikust foglalkoztatnak!

A szakemberek a kórházi osztályos tevékenység mellett különféle szakrendeléseken, ambulanciákon is végeznek feladatokat. A szakterületek szerint leggyakrabban a diabetológiai rendeléseken (az intézmények 40,6 százalékában), majd ezt követik a nefrológiai (10,9%), gasztroenterológiai (10,9%), kardiológiai (9,4%), belgyógyászati (6,3%), endokrinológiai (4,7%), és terhesgondozó (4,7%) ambulanciák, szakrendelések.

Összességében az intézmények 85,9 százalékában működik (diétás) szaktanácsadás, és a kutatás során vizsgált intézmények több mint egyharmadában (37%) betegklubbal is találkoztak a felmérés készítői. A leggyakrabban cukorbetegeknek, lisztérzékenyeknek és vesebetegeknek szerveződtek betegklubok, de van betegklub cukorbeteg gyermekek, Crohn-betegek, kardiológiai betegek, oszteoporózisos és stroke-on átesett betegek részére is, valamint működik fogyókúrás és kismama betegklub.

Az intézmények 60,9 százalékában egységes a betegélelmezésre fordított összeg, ami a 2005. július elsejei állapot szerint átlagosan 345,4 forint volt naponta. A szórás azonban itt is nagy: a legkisebb összeg 190 forint volt, míg ugyanez időszakban a legnagyobb összeg 685 forint, ami több mint 3,5-szeres különbség!

A betegélelmezésre fordított összeg diétánként mindösszesen az intézmények 20,3 százalékában eltérő, míg az összeg az intézmények 12,5 százalékában osztályonként volt különböző.
Egy kivételével minden megkérdezett kórházban alkalmaznak klinikai tápszer(eke)t. Ezek finanszírozása az intézmények 60,3 százalékában a gyógyszerkeret terhére történik, 3,2 százalékában van tápszerkeret, 6,3 százalékban az élelmezési keretből történik. 7,9 százalékban vegyes a klinikai tápszerek finanszírozása.

A tárgyi feltételek közül a dietetikai szolgálatok számítógép ellátottságát, valamint a szoftveres segítséget vizsgálták. A szolgálatok 67,2 százaléka rendelkezik önálló számítógéppel, egy számítógépet átlagosan 3,8 dietetikus használ (előfordult, hogy egy szakemberre rögtön kettő, de az is, hogy tizenkét dietetikusra egyetlen számítógép jut). A számítógépet minden esetben (100%) használják az élelmezési létszám karbantartására, 97,7 százalékban anyagkiszabásra, 83,7 százalékban pedig egyéb ügyvitelre is.

 
A dietetikusok foglalkoztatása 95,3 százalékban közalkalmazotti jogviszonyban történik, a kiszervező cég alkalmazottjaként a megkérdezettek csupán 1 százaléka, egyéb alkalmazottként 3,7 százaléka dolgozik. A kórház szervezeti felépítésében a dietetikusok 75,3 százaléka az ápolási igazgatóhoz, 12,2 százalékuk az élelmezési osztályvezetőhöz, 7,1 százalék az orvos-igazgatóhoz, 5,1 százalék a gazdasági igazgatóhoz és 0,3 százalékuk pedig az osztályvezető főorvoshoz tartozik.

A dietetikusnak az intézmények 98,4 százalékában volt munkaköri leírása. Ezek 33,9 százalékát a vezető dietetikus készítette, valamint nagy az ápolási igazgató és az élelmezési osztályvezető által készített munkaköri leírások aránya (28,8%, illetve 18,6%) is. E képet árnyalja azonban hogy átlagosan 6,8 éve készültek ezek a dokumentumok, és 15,9 százalékuk 10 évesnél is régebbi volt.

Az élelmezési szakemberek munkájának dokumentálása az intézmények 70,3 százalékában az ápolási dokumentáció része, 11 százalékban nincs, és mindössze az esetek 12,5 százalékában képez önálló dokumentációt (6,2 százalékban egyéb módon oldják meg az adminisztrációt).

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a fekvőbeteg intézményben dolgozó dietetikusok létszáma a betegszámhoz viszonyítva rendkívül alacsony. Előfordul olyan intézmény is, ahol 1 dietetikusra több mint 300 beteg jut, ami a napi hatékony betegellátást veszélyezteti. A betegélelmezésre fordított összeg a legtöbb intézményben igen kevés, nem beszélve a speciális diéták költségigényéről. A klinikai tápszerek finanszírozásának hovatartozása sem megoldott. A dietetikusok munkavégzéséhez szükséges tárgyi feltételek is bőven hagynak kivánnivalót.