Napi egy millió dollár hálapénzre | Weborvos

Napi egymillió dollár a tét – a Világbank becslése szerint ennyi pénz kerül az orvosok, ápolók zsebébe hálapénz formájában nap mint nap Romániában.

Hogyha nem tudod megakadályozni, adóztasd meg: ilyen alapon javasolta Mircea Bârsan, a kolozsvári orvosi kamara elnöke a hálapénz törvényesítését. Az országos kamara és elnöke, Vasile Astãrãstoae annyira egyetért az ötlettel, hogy hivatalosan is ezt javasolja a liberális politikus vezette egészségügyi tárcának.

Az egészségügyi minisztérium (MSP) 2004-es felmérése megerősíti a világbanki becslést: akkori árakon számolva körülbelül 360 millió dollárt fizettek a betegek zsebből a kórházakban egy év leforgása alatt. A nagyságrendeket tekintve az összeg az állami költségvetés tíz százalékának felelt meg 2004-ben.

A hálapénzek kisebb részét – állampolgáronként és átlagban 16 lejt – a háziorvosok kapják. Jellemzően 40 lejt hagynak ott csúszópénzként kórházakban, rendelőintézetekben. A kórházi orvosok átlagosan 80 lej csúszópénzt kapnak egy-egy betegtől.

Hogy melyek az árfolyamok? A botrány nyomán nyilvánosságra került néhány friss, 2008-as adat: 200 euró egy komolyabb vizsgálat (konzultáció), 300 euró egy császármetszés, 400 eurót kapnak a sebészek egy csigolyaműtét elvégzéséért, egy ortopéd műtét – például combcsonttörés – ára 500 euró, legalábbis a bukaresti kórházakban. Kolozsváron a császármetszés olcsóbb: 150 euró, a természetesen lefolyó szülésért 100 eurót adnak általában a nőgyógyásznak. A minisztériumi felmérésből kiderült, hogy az esetek 35%-ban közvetlenül az orvos vagy az ápolószemélyzet kéri a betegtől a hálapénzt, vagyis nem várja meg, hogy az illető – ismerőseit előzetesen körbekérdezve – maga nyújtsa át, amennyit gondol.

A MSP maga – hallgatólagosan elismerve tehetetlenségét – már korábban javasolta, hogy a hálapénzek annak az egészségügyi intézménynek a kasszájába folyjanak be, melyben a pácienst kezelték. Az országos egészségbiztosító pénztár (CNAS) ötlete részben hasonló: eszerint minden egészségügyi szolgáltatásra be kellene vezetni egy bizonyos nagyságrendű illetéket. A szaktárca a biztosító javaslatát nem díjazta; Eugen Nicolãescu egészségügyi miniszter szerint az állampolgárokat nem lehet arra kötelezni, hogy illetéket fizessenek az egészségügyi szolgáltatásokért, miközben ez törvény szerint ingyenesen kijár bármely állampolgárnak, akinek a társadalombiztosítási befizetései rendben vannak.

Amennyiben törvényesítenék a hálapénzt, ezzel gyakorlatilag privatizálnák az egész – tb-járulékból államilag fizetett, tehát közvetlenül tekintve ingyenes – betegellátási folyamatot. Ha ugyanis legális lenne a csúszópénz, akkor a lényegi különbség tűnne el állami és magánkézben levő egészségügyi intézmény között.

A minisztériumi felmérésből már 2004-ben kiderült, hogy a megkérdezettek 46 százaléka megalázónak tartja a hálapénzezést, és szívesebben fizetne az állami alapellátásban nem elérhető szolgáltatásokért. További probléma az, hogy a csúszópénz a magánszektorban is tovább él – a felmérés alanyainak 18 százaléka nyilatkozta azt, hogy magánrendelő ügyfeleként természetszerűleg fizetett az ellátásért, de ezen felül ajándékot is adott az orvosnak vagy a személyzetnek.