Négy kiemelt területet javasol a Nemzeti Egészségügyi Tanács

A NET állásfoglalása a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című vitaanyagról.

2008. augusztus 5-én a Nemzeti Egészségügyi Tanács rendkívüli ülésén megtárgyalta a „Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig" című vitaanyagot.

Általános észrevételek

1./ Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy az anyag az adott rövid időszakra vonatkozóan elfogadható, a benne megfogalmazott kijelentésekkel nagy általánosságban egyet lehet érteni, kivéve, hogy a konvergencia program keretében – és az egészségügy jelenlegi GDP-ből történő részesedése mellett – biztosan megvalósítható-e a programban rögzített valamennyi célkitűzés.

2./ A véleményalkotást nehezítette, hogy a NET tagjai előtt ismeretlen mind a kormány új részletes egészségbiztosítási koncepciója, mind a célok megvalósításához szükséges források biztosíthatósága.

3./ Az ágazatközi együttműködés erősítése szükséges, valamint az egyes ellátási szinteket szabályozó rendeletek harmonizálása is elengedhetetlen az alap-, a járó- és a fekvőbeteg ellátásban egyaránt. Az alapellátás financiális átalakítása és jogszabályi rendbetétele is szükséges.

4./ Támogatható, hogy kötelező elemmé kívánják tenni az egészség-hatásbecslést a különböző kormányzati döntéshozatalokban.

5./ A szakmai szabályok és a humánerőforrás-igény figyelembevételével szükséges a finanszírozás kiigazítása. A finanszírozási protokollok fejlesztése, a finanszírozási szerződések pontosítása, valamint az ellenőrzési rendszer megerősítése valamennyi területen és ellátási szinten elengedhetetlen a szolgáltatói terhek növelése nélkül, ahogy az is, hogy a szakmai és a civil szervezetek hangsúlyos szerepet kapjanak a program megvalósításában.

6./ Az egészségbiztosítás regionális szervezeteinek egységes elvek alapján való működtetése, feladataik pontos definiálása (pl. ellátásszervezés) kulcsfontosságú.

7./ A prioritások konkrét meghatározása szükséges, első helyre a humánerőforrás megerősítését, fejlesztését tette a Nemzeti Egészségügyi Tanács.

8./ Vissza kell állítani az egészségügy presztízsét, helyre kell állítani az egészségügybe vetett bizalmat, és el kell érni, hogy további munkavállalók jöjjenek az ágazatba.

9./ Az ÚMFT pályázati pénzek bevonásánál a szektorsemlegesség elvén lehetőséget kell teremteni a hátrányos helyzetű szakterületeknek és régióknak is a forráshoz való jutásra, az önerő minimalizálásával, illetve az önerő nélküli kiírással és előfinanszírozás megteremtésével.

10./ Szükségesnek tartjuk a beutalási rend áttekintését. A foglalkozás-egészségügyben és az iskola-egészségügy területén, valamint a protokollok alapján történő beutalásokat illetően (pl. várandósgondozás) a szakdolgozói kompetenciát is javasoljuk mérlegelni.

11./ A programban kiemelt hangsúlyt kell kapnia a prevenciónak és a rehabilitációnak.

Az elhangzott szövegszerű és tematikus javaslatok

A program végleges tartalmának elkészítésében a prioritások meghatározásának a rendelkezésre álló rövid idő miatt kiemelkedő jelentősége van.

A NET által javasolt prioritási sorrend:

1. Sürgősségi ellátás (nem egyenlő a mentéssel!)
2. Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése
3. Nemzeti Rákellenes Program
4. Közös Kincsünk a Gyermek

Ezeken belül a gyermekek egészségének védelme az összes prioritásban horizontális célként jelenjen meg.

I. A népegészségügyi program folytatása

- A tárcaközi együttműködéssel, koordinációval a feladatok meghatározása és a források biztosítása indokolt. A szűrőprogramok végrehajtása akkor lesz sikeres, ha a finanszírozásuk mellé a források is megjelölésre kerülnek.

- A programokban a célok kitűzése mellett a feladatok részletes leírása és a végrehajtásért felelős szintek meghatározása is szerepeljen.

- Az iskola-egészségügynek kiemelt szerepet kell kapnia mind a népegészségügyi, mind a felvilágosító (drog-, alkoholfogyasztás, dohányzás elleni) kampányok eredményessége, mind az egészséges életmód és különösen a helyes táplálkozási szokások (közétkeztetés, termékválasztás, stb.) kialakítása terén.

- A szűrések lebonyolítását szektorsemlegessé kell tenni. Ahol a szakmai feltételek adottak, és a lakosság igénybe veszi az adott szűrővizsgálati lehetőségeket, ott kell finanszírozni.

- A szűrések lakosságközeli megvalósulását új mozgó ellátó rendszerek kialakítása segítheti, amibe a gyógyszerészeket is bele lehet vonni.

- Javasoljuk az új nemzeti munkavédelmi politika alapján kidolgozott program figyelembevételét (2009. január l-én lépne hatályba).

- A népegészségügy prioritásai közül a dohányzás megelőzésére és az ehhez kapcsolódó jogszabály országgyűlési tárgyalására a tárca fokozott figyelmet fordítson.

II. Nemzeti Szakmai Programok megvalósítása

- A sürgősségi ellátás fejlesztése mellett kiemelt fontosságú feladat az elsősegély-nyújtási ismeretek széleskörű oktatása, elsajátíttatása, a szakmai továbbképzések közé pedig be kell építeni a sürgősségi betegellátás alapismereteinek fejlesztését, de minimális követelményként a szinten tartását.

- Valamennyi kiválasztott feladat mellé forrásokat is biztosítani kell, és ez kiemelkedően fontos a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek esetében. Itt továbbá szükséges még a morbiditási, mortalitási és invaliditási adatok ellenőrzése, a valós helyzet feltárása.

- A nemzeti szakmai programok mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a mentális betegségek csökkentésére, emellett a pszichés eredetű betegséggel küzdő gyermekek és fiatalok ellátását biztosító hálózat fejlesztése is javasolt.

- Javasoljuk, hogy a Közös Kincsünk a Gyermek „Nemzeti Program" címe „Nemzeti Magzati-, Csecsemő- és Gyermek Programra" változzon. (A magzati korban megelőzhető rendellenességek nagy száma és jelentősége indokolja ezt).

III. Az ellátórendszer folyamatos fejlesztése

- Az alapellátás köréből hiányzik az iskola- és a foglalkozás-egészségügy, a védőnői, valamint a fogászati ellátás és az otthonápolás. Az alapellátást egységesen kell kezelni, nem elegendő egyetlen elemét fejleszteni. Ezen területek mindegyike elengedhetetlen a program sikeres végrehajtásához.

- A háziorvosi ellátás megerősítése helyett célravezetőbb magának az alapellátásnak a megerősítése, ahol a kevés háziorvost a jól képzett, kompetenciával rendelkező főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező ápolók tehermentesíteni tudják. Az önálló nővérpraxis bevezetése is támogathatná a rendszer jó működését. Mivel a háziorvosi ellátásnak része a közösség-egészségügyi ápoló és asszisztens is, tevékenységük finanszírozása kerüljön „címkézetten" a háziorvosi ellátás finanszírozásába, a végzettségi szinteknek megfelelően.

- Javasoljuk a háziorvosi ellátásban a befejezett ellátás magasabb értéken történő finanszírozását, az ápolásbiztosítás rendszerének megvalósítása pedig kerüljön be a programba.

- A járóbeteg-szakrendelői hálózat fejlesztése, az egyenletes hozzáférés biztosítása támogatandó célkitűzés. Ezen belül azonban a tervezett új kistérségi járóbeteg-szakrendelők fenntarthatóságát, finanszírozhatóságát, szakemberekkel és szakdolgozókkal történő ellátását nem látjuk reálisan biztosíthatónak. Az új kapacitások belépését megelőzően hatásvizsgálat szükséges.

- A ritka és kevésbé ismert, nehezen diagnosztizálható betegségek kezelésére országos centrumok hálózatát javasoljuk.

- A fekvőbetegellátásban a TVK-t újra kell gondolni

- Újra kell gondolni a progresszív betegellátás rendszerét, a súlyponti kórházak technikai és szakmai színvonalának, továbbá feladat-arányos finanszírozásának felülvizsgálatát is végre kell hajtani. A progresszív ellátás legfelső szintjén elhelyezkedő intézmények volumenkorlátját felül kell vizsgálni.

- Fontos feladat az ÁNTSZ szakmai tekintélyének helyreállítása, megerősítése és a szakmai felügyeletek szerepének, hatáskörének újragondolása, valamint a közegészségügyi és járványügyi feladatok növekedése miatt a szervezet átalakítása, fejlesztése.

- Az informatikai fejlesztésekre szükség van, azonban nem kell minden áron egységes szoftverhasználatra törekedni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a személyiségi jogok és személyi adatok védelmére, s azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosság nagyobb hányada, döntően a legrászorultabbak, nem képesek a korszerű technikai eszközök használatára.

- A telemedicina kialakítását ebben a ciklusban korainak tartjuk.
- A gyógyítási protokollok kidolgozása és az egészségbiztosítási rendszer fejlesztése során a megfelelő gyógyszerek kiválasztásába és a gyógyszer-helyettesítési szabályok felülvizsgálatába kerüljenek bevonásra a szakmai és civil szervezetek, észrevételeiket, javaslataikat kérjük figyelembe venni.

IV. Az egészségbiztosítás fejlesztése

- Az egészségbiztosítási rendszer ügyfélközpontúvá tételével egyetértünk. Ezt szolgálja a szolgáltatási csomag pontos meghatározása.
- Elsődleges elvárás a finanszírozás kiszámíthatósága.

- Elengedhetetlenül szükség van a finanszírozási protokollok fejlesztésére, a finanszírozási szerződések pontosítására és az ellenőrzési rendszer megerősítésére valamennyi ellátási szinten.

- Az egészségbiztosítás kialakuló regionális szervezeteinek egységes elvek alapján kell működniük, továbbá szükség van a központi jogkörök (jogosítványok) régiós szintre telepítésére is. Fejlődést akkor hozhat az átalakítás, ha a regionális szervezetek széleskörű ellátás-szervezési feladatokat is kaphatnak.

- A szakmai érdekérvényesítés akkor lesz hatékony, ha lehetőséget kapnak érdekeltségi rendszer működtetésére, mely önálló gazdálkodást feltételez. Ennek kialakítása kapcsán vegyék figyelembe az Irányított Betegellátási Rendszer eddigi tapasztalatait.

- Megvizsgálandó annak lehetősége, hogy a lakosság hogyan tehető érdekeltté egészségének megőrzésében (pl. szűrővizsgálaton való részvétellel, a dohányzásról való leszokással, stb.) – legyen alapelv: aki vigyáz az egészségére, azt a társadalom elismeri.

V. Emberi erőforrás-kérdések az egészségügyben

- Legyen prioritás a fiatalok egészségügyi pálya felé terelése, ezen belül is kiemelt figyelmet kell fordítani a szakdolgozók képzésére.

- Szükséges a licence-vizsga rendszerének kialakítása és összehangolása a jelenlegi alap- és átképzési rendszerekkel.

- Javasoljuk a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeinek megteremtését.

- A kötelező szakmai továbbképzési szempontrendszert valamennyi szakma számára ki kell dolgozni, és legyen alapelv, hogy a kötelező szakképzések finanszírozása ne az egészségügyi dolgozókat terhelje.

- A programba be kell építeni az egészségügyben dolgozók –elsősorban az orvosok és szakdolgozók – jövedelmi viszonyainak az átlagos európai színvonalhoz való közelítését. A jelenlegi programból a jövedelmek változtatásáról nincs említés, márpedig e nélkül nem lehet a kitűzött célokat megvalósítani.

- A paraszolvencia kérdésköre hiányzik a programból. Az egészségügy iránti bizalom visszaszerzésének ez az egyik kényes pontja.

- Az állampolgárok részéről jogos elvárás, hogy a befizetett nem csekély járulék fejében kapjanak teljes és minőségi ellátást.

VI. Az egészségügyi ágazat lehetőségei az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

- A szükséges és tervezett fejlesztések megvalósítását sikeresen segítheti a szektorsemlegesség.

- A lakosság egészségtudatos magatartásának segítése fontos feladata a tárcának, mivel ezen a téren jelentős a lemaradás, ami a tudományos alapot nélkülöző „álegészségügy" kialakulásához vezetett. Az ÚMFT pályázati lehetőségek jó kiindulási alapot adnak a lakosság megtévesztése elleni küzdelemben a 2008-2010-ig terjedő időszakban.

Budapest 2008. augusztus 14.

Prof. Dr. Papp Zoltán
elnök