Negyedmillió új járulékfizetőt találtak meg

Idén a külföldi munkavállaláshoz az orvosok alig egy százaléka kért jóhírnév-igazolást. Interjú Székely Tamás egészségügyi miniszterrel.

Az egészségügyi intézményeknek felelős gazdálkodásra kell törekedniük - mondta Székely Tamás egészségügyi miniszter, aki szerint ebben elsősorban a tulajdonos fenntartóknak van tennivalójuk. Az idén a külföldi munkavállaláshoz a magyarországi orvosok alig több mint egy százaléka kért jóhírnév-igazolást, a tárcavezető problémásabbnak tartja, hogy egyre kevesebb a pályára lépő fiatal orvos.

- A parlamentben ma tartják az egészségügyi törvénycsomag végszavazását. Mit vár, végül elfogadják a javaslatot? A kormánypárti módosítók elég simán átmentek a múlt héten...
- A törvényhozási gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen esetekben a zárószavazáson is megkapja a többségi támogatást a javaslat, tehát arra számítok, hogy az igenek lesznek többségben.

- Milyen változásokat hoz az ágazatban a csomag?
- Az egészségügyi ellátórendszer működése szempontjából több fontos intézkedést tartalmaz a javaslat. Egy korábbi határozatában az Alkotmánybíróság megsemmisített egyes, a kapacitások elosztásáról rendelkező jogszabályi részeket. Az új törvény ennek szellemében szabályozhatja újra a kapacitások megosztásának és változtatásának eljárásrendjét. Ennek eredményeként biztonságosabbá válhat a járóbeteg-ellátás azon helyeken is, ahol megszűnt az aktív fekvőbeteg-ellátás. A kapacitás módosítására évente háromszor nyílik alkalom, ebből kétszer a fenntartók maguk kezdeményezhetik azt. Az intézmények menedzsmentje átcsoportosíthat az egyes ellátási formák között. A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletben arra teszünk javaslatot, hogy az intézmény pluszkapacitásának maximum húsz százalékát lehessen így mozgatni anélkül, hogy az egyes szakmák kapacitása 30 százaléknál nagyobb mértékben változna. Évente egyszer az OEP-nek van joga felülvizsgálni a kapacitások kihasználtságát, illetve módosító javaslatot tenni annak megváltoztatására. Szintén jelentős változás, hogy a kapacitások a régiók között is átcsoportosíthatóvá válnak; ez főleg a régióhatárokon lehet fontos.
Mindennek köszönhetően egy jóval rugalmasabb, a szükségletekhez jobban alkalmazkodó ellátási rendszer jön létre. A fekvőbeteg-ellátásban a fő célkitűzés az, hogy a lakosság 95 százaléka egy órán belül szakellátáshoz jusson. A járóbeteg-rendszerben arra törekszünk, hogy a lakosság 90 százaléka harminc percen belül megkapja az ellátást.

- Az egyik elfogadott módosító javaslat szerint a befizetett gyógyszeradó legfeljebb húsz százalékáig elszámolhatók lesznek a gyógyszeripari cégek kutatási-fejlesztési (k+f) ráfordításai. Ez akár több milliárd forintot is jelenthet, a kieső összeget pótolják a gyógyszerkasszában?
- A k+f-tevékenység munkahelyeket teremt, ami után járulékot kell fizetni az alapba. A gyógyszergyártók befizetési kötelezettsége valamivel több mint 30 milliárd forint évente, ennek maximum húsz százalékát engedné a törvény felhasználni. Szerintem ha kellő számú új munkahely jön létre kutatásra, akkor az itt jellemző átlagfizetés mellett a kassza egyensúlya biztosítható. Ez az intézkedés 2009-ben még nem befolyásolja a kasszát, csak 2010-től élhetnek a lehetőséggel a cégek.

- Az ágazat finanszírozását is átalakítja a törvénycsomag?
- Lényeges változást inkább az egyes intézmények pozíciójában eredményezhet. Mindenképpen pozitív lesz azonban a hatása a járóbeteg-ellátásban ott, ahol eddig nem tudták elszámolni a kis kapacitású, nagy forgalmú rendelők teljesítményét, és így tavaly nyolc, az idén négymilliárd forint maradvány keletkezett. Megtakarítást jelenthet ugyanakkor, ha az intézkedések nyomán több beteget látnak el járó betegként és kevesebben kerülnek a fekvőbeteg-ellátásba. Ennek támogatására ötszázalékos kapacitásbővítést teszünk lehetővé. Az olyan rendelkezések is egy hatékonyabb rendszer irányába mutatnak, mint a háziorvosoknak juttatott 2,7 milliárdos többletforrás, amely a definitív ellátást, a szűrést, gondozást honorálja.

- Októberig bő 40 milliárdos többlet halmozódott fel az Egészségbiztosítási Alapban. Ez mennyire apadhat az év végéig, mire költik el?
- Nem volt 40 milliárdos többlet a rendszerben. Számításaink szerint összesen 25 milliárd többlet keletkezik az alapban év végéig. Az egyenleget csökkenti a gyógyászati segédeszközöknél mutatkozó 1,3 milliárdos túlköltés, valamint a méltányossági gyógyszerkeret esetében is 0,3 milliárddal nagyobb lesz a kiadás a tervezettnél. A többletből már 5,7 milliárdot a nyár folyamán visszaforgattunk az egészségügybe. Ebből valósult meg az új háziorvosi finanszírozási rendszer: a jogviszony-ellenőrzés díjazása, az ügyelet többletdíjazása, és ebből tudtunk többletkapacitást biztosítani az intézményeknek, ami által rövidültek a várólisták. A megmaradó 18 milliárdot pedig a múlt szerdai kormánydöntés alapján osztjuk szét az ágazatban.

- Jól értem, az előirányzatban szereplő 1,9 milliárdos szufficittel szemben végül nullszaldós lesz az alap?
- Így van. Tegyük hozzá: a tervezett többletet is visszaforgattuk volna, hiszen a kormány már korábban deklarálta, hogy az alap forrásait kizárólag az ágazaton belül használja fel.

- Megismétlődhet jövőre a többlet felhalmozódása?
- Attól függ, hogyan változik a foglalkoztatottság, a GDP és a bérdinamika. Ha ezek közül bármelyik jobban alakul a tervezettnél, elképzelhető, hogy ismét többlet lesz a mérlegben.

- Nyilván az újabb járulékfizetők is sokat tehetnének ehhez hozzá. Hogyan áll a jogviszony-ellenőrzés?
- Nagyon jól állunk: januárban még csak 116 ezren fizették a havi 4350 forintos hozzájárulást, év végére a számuk 270 ezer lett, ennyi embert "tereltünk be"a járulékfizetők közé. A jogviszony-ellenőrzés elindításakor kilencmillió emberről tudtuk egyértelműen megállapítani, hogy fizet-e vagy sem. Mostanra több mint 9,8 millió emberről van információnk. Látványos növekedésre ebben már nem számítok. Az viszont hozhat bevételt, ha az ellenőrzéseknél a hozzájárulást fizetőkről az derül ki, hogy valójában többet kellene fizetniük a 4350 forintnál.

- Mit tud tenni a tárca annak érdekében, hogy a kórházaknál ne halmozódjon fel több mint 60 milliárdos adósság?
- Ebben nem elsősorban a minisztériumnak van teendője, hanem a tulajdonos fenntartóknak, tehát leginkább az önkormányzatoknak. De érdemes először a számokat tisztázni. Én igazi adósságnak a lejárt tartozásállományt tartom, amely csaknem 20 milliárd forint. A szektor eközben 16,7 milliárd forint forráshoz jut az év végén. Ezt teljesítményarányosan fizetjük ki, tehát nem adósságkonszolidációról van szó, ám sok intézménynél ebből lehet rendezni az elmaradásokat is. A konszolidációnak rossz üzenete lenne azok felé, akik tudnak adósság nélkül is gazdálkodni. Eddig kétszer - 1996-ban és 2002-ben - hajtott végre a kormány konszolidációt, amely nagyjából ugyanazt az intézményi kört célozta, amelyik most is a legtöbb adósságot halmozta fel. Az okok sokrétűek. Született például egy ágazati bérmegállapodás 5,5 százalékos béremelésről a kabinet és a szakszervezetek között - ehhez képest az intézményeknél 11,7 százalékkal nőttek a bérek felméréseink szerint. Aztán 6,5 százalékos infláció mellett a dologi kiadások 10,1 százalékkal bővültek. Látszik tehát, hogy az intézményeknek felelős gazdálkodásra kell törekedniük.

- Mekkora teret engedne az ágazatban a privatizációnak?
- Vannak könnyebbségei a gazdasági társaságként való működésnek - ilyen a hitelfelvétel vagy az áfa-visszaigénylési lehetőség bizonyos esetekben. E kérdésben mindig az érintett tulajdonosnak kell döntenie, mérlegelve, hogy milyen formában tudják a legbiztonságosabban és a leghatékonyabban megoldani az egészségügyi ellátásban vállalt kötelezettségeiket.

- Jó elegy tehát nem létezik?
- A jelenlegi, költségvetési rend szerint gazdálkodó rendszerben is lehet egy jó menedzsmenttel nagyon jól vezetni az intézményt és lehet nagyon rosszul vezetni egy profitérdekelt társaságot. Az intézmények sikeres működése nem elsősorban a tulajdonformától függ, hanem a menedzsment munkájának minőségétől.

- Vagyis a tárca jogalkotási terveiben nem szerepel ilyen tartalmú előterjesztés?
- Olyan, amelyben kötelezően előírnánk bármilyen irányt, nem.

- Fontolgatják a vizitdíjhoz hasonló co-payment bevezetését?
- Bár a vizitdíjat nagyon hasznos megoldásnak tartottuk, amelynek számos pozitív hatását igazolták az eredmények, a népszavazás ebben a kérdésben egyértelmű iránymutatást adott. A jogszabályok miatt három évig nem is vetődhet fel a vizitdíj visszaállításának gondolata.

- Vizitdíjé nem, de más típusú, elnevezésű co-paymenté igen...
- Azt gondolom, az ország vezetőinek kötelessége a nép akaratát figyelembe venni, a döntés egyértelmű volt, ezért nem vezetünk be más néven sem ugyanolyan jellegű fizetési kötelezettséget.

- Az orvoslátogatási szokások hogyan változtak a népszavazást követően?
- A vizitdíj megszüntetése után 10-15 százalékkal nőtt a betegforgalom, de a vényfelírások gyakoribbá válása miatt a gyógyszerfogyasztás is nőtt. A vizitdíjnak kettős szerepe volt. Azok, akik semmilyen mértékben nem járultak hozzá addig a közfinanszírozáshoz, rákényszerültek legalább ezzel a 300 forinttal kivenni a részüket a közös kasszából. Emellett forrásnövekményt jelentett a szolgáltatóknál, ez természetesen elsősorban a háziorvosoknál volt érezhető, akiknek a vizitdíj átlagosan 150-200 ezer forint pluszbevételt jelentett, aminek jelentős részét praxisfejlesztésre fordították, ez pedig javította a betegellátás minőségét, a betegek komfortérzetét.

- A ciklus végéig milyen jogalkotási terveik vannak?
- Fontosnak tartom az egészségügyi szolgáltatások minimum feltételrendszerének kialakítását. Megoldást kell találni a szakképzési rendszer tökéletesítésére is. Itt az a probléma, hogy miközben elég jól állunk felsőfokú képesítésű dolgozóból, a középfokú szakképesítésű szakdolgozói állomány minimálisra csökkent. Sok olyan munkát jelenleg felsőfokú végzettségű végez, ami középfokú végzettséggel is ellátható lenne. A feladatok között szerepel a rezidensképzés, a szakorvosképzés felülvizsgálata. Régi hiányosságot kell pótolnunk az intézményi felelősségbiztosítás kérdésének vizsgálatával. Elő szeretnénk készíteni a 16 évesek egészségügyi érettségijét, illetve szeretnénk az általános tantervbe illeszteni az elsősegélynyújtást. Folyamatosan újra kell vizsgálni a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásait is. Továbbá egyszerűsíteni lehetne a pénzbeli ellátások rendszerén, a táppénz, gyes, gyed területén.

- Mennyire jelent valós veszélyt a munkaerő-elvándorlás az ágazatban?
- A legális munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást az idén 450-500 orvos kért. A mintegy 37 ezres orvosi létszámhoz mérve ez alig több mint egy százalék. Problémásabbnak tartom, hogy egyre kevesebb a pályára lépő fiatal orvos, a kollégák zöme idősebb. Az egészségügyi szakdolgozók nagyjából négyezerrel kevesebben vannak, mint a költségvetési rendben működő intézményeknél engedélyezett 107 ezer fő. Emiatt is örülök annak, hogy megállapodtunk a munkaügyi tárcával arról, hogy az egészségügyi ágazat is részt vehessen a közmunkaprogramban. Az elképzelés a szakdolgozói gondok enyhítését szolgálná, elsősorban a segédápolói, adminisztratív feladatoknál. A program segítségével tehermentesíthetnénk a magasabb kompetenciával rendelkező szakembereket, magasabb végzettségű ápolókat, hogy a betegek minél jobb ellátásban részesüljenek.

- Mennyi jut az uniós forrásokból az egészségügynek a következő időszakban?

- Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben körülbelül 500 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi fejlesztésekre. Ebből meghatározott célokra már lekötöttünk 180 milliárdot – például kiírtunk két pályázatot a kistérségi rendelőintézetek létrehozására.Ez szinte elképzelhetetlenül nagy összeg, főleg ha azt tekintjük, hogy az uniós támogatások előtti időszakban átlagosan 20-25 milliárd forintot tudtunk cél és címzett támogatások formájában fejlesztésekre fordítani. A közeljövő fejlesztési céljai közül többek között az onkológiai hálózat kiépítése, a kilenc legnagyobb egészségügyi intézmény póluskórházzá fejlesztése, a sürgősségi ellátás és a mentés fejlesztése kiemelkedő. De jut forrás, a háziorvosi rendszer korszerűsítésére, az informatikai rendszer modernizálására, a szív- és érrendszeri betegségeket kezelő centrumok létrehozására, népegészségügyre, prevencióra, szűrésekre is.