Nincs még helyén az egynapos sebészet | Weborvos

Az Állami Számvevőszék befejezte az egynapos sebészeti ellátásokra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzését.

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy megfelelően hasznosultak-e az egynapos sebészetre tervezett és fordított költségvetési és EU-s források. Az ellenőrzési időszak a 2006-2009. I. félévre terjedt ki.

Napjaink egészségügyének egyik legnagyobb kihívása a technológiai fejlődés által nyújtott terápiás lehetőségek és az egészségügyi ellátás finanszírozására elérhető források között ki-éleződött feszültség. Ezen feszültség oldásának egyik eszköze az egynapos sebészet, amely egy olyan költséghatékony ellátási forma, mellyel minden résztvevő nyerhet. A biztosító forrást takarít meg, de előnyös a munkahely, az állam és a beteg szempontjából is, mivel az érintett hamarabb tér vissza a munkába, értékteremtő képessége gyorsabban regenerálódik. Ezt felismerve – az OECD statisztikai jelentése alapján – az európai országok közül Dániában, Hollandiában és Angliában a műtéti beavatkozások több, mint 50%-a ebben a formában való-sul meg. Leggyakoribb műtétek pl. a szürkehályog eltávolítása, kisebb nőgyógyászati beavat-kozások, sérvek, visszerek gyógyítása.

Magyarországon az OEP adatai szerint 2006-ban az összes műtét közel 3%-át, 2009-ben pe-dig 8%-át végezték egynaposként, amely nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon alacsony. Nemzetközi trendek alapján várható, hogy a tervezett (elektív) beavatkozások döntő részét a jövőben Magyarországon is egynapos ellátásban fogják végezni, de a sebészeten belü-li szerepének és a célértékek hiányában nincs biztos iránymutatás ezen ellátási forma intéz-ményrendszerben betöltendő méretéről, helyéről és hatásáról ezért a szolgáltatók ez irányú jövőképe bizonytalan, külön egészségbiztosítói hatásával nem számolnak.

Magyarországon az orvosszakmák által kiválasztott közel 300 féle műtét végezhető egynapos formában, mely – szakértői vélemények szerint – szűk. 2008-ban az OEP közel 1,7 millió műtéti esetet finanszírozott, melyből az egynaposként operálható esetek összes száma 300,3 ezer volt, de ebből csak 115,6 ezret végeztek el egy nap alatt, míg 184,7 ezer esetet többnapos kórházi ellátásban. 2006-2008 között az egynapos sebészetre fordított egészségbiztosítói ki-adás 2,7 Mrd Ft-ról 7,0 Mrd Ft-ra emelkedett.

A költséghatékonyságot sem a tárca, sem az OEP, sem a szolgáltatók nem számszerűsítették. A jelenlegi ellenőrzés széleskörű költségadatok begyűjtésével igazolta az intézmények elsődleges költségszintjén a leggyakoribb beavatkozások költséghatékonyságát. A helyszínen vizsgált tíz intézménynél, illetve a kérdőívvel megkeresett 47 pályázaton egynapos kapacitást nyert szolgáltatónál az OEP finanszírozás meghaladta az esetre fordított elsődleges költsége-ket.

Az egynapos beavatkozások finanszírozása többnapos és egynapos ellátás esetén azonos ösz-szegű, ez segítette terjedését. Az egynapos sebészet fejlesztéséhez eredményes eszköznek bizonyult a struktúraváltáshoz kapcsolódó 2007. májusi EüM pályázat, mert a nyertes pályázóknál hatszorosára emelkedett (7,1 ezerről 43,2 ezerre) a műtétek száma, míg az aktív kórhá-zakban csak másfélszeresére. Ugyanakkor a pályázat útján közfinanszírozásba befogadott szolgáltatók szerződésnek megfelelő működésének és ellenőrzöttségének hiányosságára utal az, hogy módot ad a magas fedezetű betegszelekcióra, továbbá arra, hogy az ellátott betegesetek nem illeszkednek a szerződésben foglalt szakmai összetételhez. Az ellátás minőségének ellenőrzése megoldatlan. A szövődmények nyomon-követési és értékelési rendszere kidolgozatlan, az OEP által a pályázaton nyertes szolgáltatóktól begyűjtött minőségi paraméterek feldolgozatlanok, ellenőrizetlenek.

A vizsgálat befejezéséig elbírált uniós pályázatok támogatásával csak kismértékben terjed tovább az egynapos sebészet, mert a vizsgálatba vont TIOP és ROP pályázatok (elsődlegesen a regionális járóbeteg központok fejlesztését célozzák) átadás után (2010) is, évi mintegy 15-16 ezer műtéti esetet (7750 súlyszámot) terveztek.

Az ellátáshoz jutás területi hozzáférési egyenlőtlenségeit a pályázatok kismértékben csökkentették. Továbbra is fennáll a központi régió dominanciája, amit mutat pl. az, hogy Budapesten 1000 lakosra négyszer annyi beavatkozás jut, mint Békés megye lakosaira.

Az egynapos sebészet kiterjesztésére – a pályázatokon túl – további forrásokat is igénybe le-hetett venni pl. az aktív fekvőbeteg ellátó intézmények a járóbeteg-szakellátásuk TVK-ja ter-hére is elszámolhatták az egynapos műtétek egy részét, de ez nem bizonyult eredményesnek, mert a 2009-es finanszírozási évben a tervezett TVK közel 40%-a nem került felhasználásra, melynek egyik oka, a beavatkozások körének szűkössége.

Az egynapos sebészet terjedését nehezíti a korszerűtlen és bonyolult szabályzás valamint az, hogy az orvosoknak nemcsak egészségügyi, hanem szociálpolitikai szempontokat is mérlegelniük kell, pl. életviszonyok, közlekedési viszonyok, házigondozás hiánya. Fékezőleg hat továbbá, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik és nem az ellátandó lakosság egészségügyi szükségletének legköltséghatékonyabb módon történő kielégítésére épül.

A pályázat nyertesei a szerződött súlyszám 95%-át, míg az esetszám 63%-át teljesítették, ami azt mutatja, hogy a bonyolultabb, több finanszírozást biztosító beavatkozásokat preferálták. A leggyakoribb egynaposként végzett műtétek a pályázat keretében szerződött szolgáltatóknál elsődleges költségszinten pozitív fedezetűek voltak. A vizsgálat megállapította, hogy a pályázat keretében szerződött szolgáltatók 17%-a a hotelszolgálatért térítési díjat kér, illetve egyes szolgáltatók a konzultációért, az altatásért is, annak ellenére, hogy azt az OEP finanszírozza.

A fentiek alapján javasoltuk az egészségügyi miniszternek, hogy határozza meg az egynapos sebészet helyét az egészségügyi ellátórendszerben, különösen az ezt leíró mutatókat és azok célértékeit, és monitoring rendszer működtetése alapján rendszeresen értékelje a mutatók alakulását; írja elő elkülönített várólista vezetését az egynaposan végzett beavatkozásokhoz az átláthatóság, nyomon követés érdekében és tartassa be a várólistára vonatkozó követelményeket; vizsgáltassa felül az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 9. sz. mellékletében meghatározott egynapos sebészeti beavatkozások körét, és a felülvizsgálatnak megfelelően kezdeményezze an-nak módosítását, bővítését; valamint határozza meg az egynapos ellátásban nyújtott szolgáltatások tartalmi elemeit, finanszírozási protokollját, és rendszeresen ellenőrizze ennek betartását.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.