Nincs utánpótlás a háziorvosoknál

A praxis elméleti ára az az éves bruttó bevétel, amit az egészségbiztosító fizet.

Délelőtt tizenegy óra. Elméletileg eddig tartana Missuray János főorvos, háziorvos rendelése. Dehát ez csak az elmélet. Majdnem fél tizenkettő, amikor az utolsó beteg is elmegy. Pedig ezen a csütörtökön napon nem is voltak nagyon sokan, talán, ha negyvenen. A nyolcvan, száz beteg (influenzajárvány esetén például), na az már tényleg tumultus. Most, gondolom jószándékúan, a hatvanhat éves doktor szépen hazaballag, megebédel és majd utána indul a fekvőbetegekhez - a páciensek egyharmadához kell rendszeresen eljárni, idős, nehezen mozgó emberek. Missuray doktor negyvenegy éve szolgálja a betegeket, sebészként kezdte hivatását Ózdon, de már több mint három évtizede praktizál Fehérváron. Szívesen átadná helyét fiatalabb kollégának, de nincs kinek:

- Alapvetően a fő hiba, hogy az orvosoknak sem az anyagi, sem az erkölcsi megbecsülése nincs meg. Érezhető egyfajta társadalmi skizofrénia is, sokan ellenünk heccelik a betegeket. Sajnos ebben a média is hibás, a tíz-meg százezer csodálatosan meggyógyuló emberről egy szócikk sincsen, de ha valaki egy hibát csinál, abban a pillanatban cikkek tömege jelenik meg. Csakhogy nem tesznek különbséget, hogy a munkába állás első órájában vagy a 36. órájában történik az a hiba, amikor már leragad a szemem, és már lépni alig tudok, mert éppen ügyeletes vagyok, s egy ledolgozott nap után másnap egész nap ugyanúgy dolgozom. Ebből a szempontból nincsen semmi helyretéve. A másik gond, hogy az egészségügyre nincs pénz - mesél meglehetősen keserűen.

Missuray János harminchárom évet az egyik fehérvári körzetben töltött boldogan adná át helyét fiatal kollégának, de nincs kinek.


- Átadná, eladná a praxist?
- Már jövő hónapban. De nincs kinek. A praxisoknak van értéke, de nincs ára. Egy praxisjog ára elvileg az egyéves finanszírozási bruttó összeg, de ennyiért természetesen nem lehet értékesíteni: a fiatal orvosok meglehetősen nehezen indulnak, ugyanis először nem dolgozhatnak önállóan, a rezidensképzés hároméves. Közben kapnak egy hetvenezer forintos fizetést, amiből sem élni, sem meghalni nem lehet. Ezek az emberek csak akkor tudják átvenni a praxist,ha a szüleiktől támogatást kapnak, vagy felvesznek - meglehetősen nehéz feltételek mellett - hitelt. S hát az ember szeretné jó kezekben tudni a betegeit: én 33 éve dolgozom itt, szeretném úgy átadni, be is mutatni a kollégának a betegeket, akik itt megfordulnak vagy kijárok hozzájuk. Ez minimum egy hónapot vesz igénybe. Hiszen- mert ugyan számítógépbe minden be van vezetve-, de van, amit szóban is el kell mondani, személyesen megmutatni azokat a körülményeket, amik között a betegek élnek. Tudja az ember a bajaikat, a problémáikat, a hozzátartozókkal való viszonyukat , és ez nagyon sokat jelent a háziorvoslásban. Aztán akad azért más probléma is: a gyógyszergyárak a mi fizetésünknek többszöröséért tudják a látogatónak felvenni a fiatal doktorokat. A nyelvet tudó, okosan gondolkodó kolléga pedig eleve fogja magát, és kimegy külföldre. Nagyon érdekes állapot, hogy Németországban fogynak az orvosok, mert onnan átcsábítják őket Skandináviába, Norvégiába, Svédországba a németországi fizetések duplájáért. Helyükbe mennek például a magyar doktorok - festi le a helyzetet Missuray főorvos.

Szavait megerősíti Derényi Gábor, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke is, aki az alulfinanszírozottság és a rezidensképzés kevés a rezidensi hely! problémái mellett a külföldre áramlást egy másik aspektusból is megvilágítja:

- Régen a megyei kórházakból volt egy egészséges kiáramlás a háziorvosi körzetekbe, sok belgyógyász vette fel újabb szakterületnek a háziorvoslást, s nagyon sok helyen tárt karokkal várták az új körzeti orvost. De az egészségbiztosító által juttatott átlagosan havi 7-800 ezer forintos finanszírozásból lehetetlen tisztességes bért adni, akár az orvosnak, akár az asszisztenseknek, hiszen ebből kell még a közüzemi díjakat is fizetni. Egyébként az országban ma is vannak olyan települések, ahol lakást, felszerelt rendelőt, gépkocsit, teljes költségtérítést biztosítanának a doktornak, mégis betölthetetlen a praxis. A kórházi kiáramlás a körzetekben egyébiránt megszűnt, az intézmények jó része is orvoshiánnyal küzd. Igen, sajnos a doktoraink elmennek külföldre. Hosszú évek óta figyelmeztet a kamara: az utolsó óra utáni perceket éljük - mondja Derényi doktor.

Ami szűkebb pátriánkat illeti, Almási Ferenc térségi tiszti főorvos statisztikája szerint a székesfehérvári-, enyingi-, gárdonyi-, abai kistértséget összefogó térségi tisztiorvosi szolgálat területén négy helyen: Pázmándon, Mátyásdombon, Soponyán és Dégen nincs betöltve a státusz.

...Öregszenek a doktoraink, akiknek egészségéért a foglalkozásegészségügy felelős: Sonkoly Edit főorvos azt mondja, a doktoroknak is "fáj a szíve" - betegségeik nem különböznek pácienseik bajaitól. De ők, az orvosok, ritkábban mennek orvoshoz...

Fejér megyében csaknem négyszáz doktor az alapellátásban dolgozik, a legtöbben háziorvosok, illetve házi gyermekorvosok, s több mint száz fogorvos.
Számítások szerint legkevesebb 1200 kártya kell, hogy egy praxis egyáltalán működni tudjon. A praxis anyagi terhei: bér, annak költségei, közüzemi, bérleti díjak, eszközök, például fecskendő, kötszer.