Nyelvi kisebbségek, s nem fogyatékosok a jelelők

Nem fogyatékosoknak, hanem nyelvi kisebbségnek számítanak a jelnyelvet "beszélő" hallássérültek.

A kormány által szerdán elfogadott törvénytervezet célja a hallássérültek életminőségének javítása, társadalmi esélyegyenlőségének növelése. Ennek azonban egyik feltétele, hogy a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás elismert tevékenységgé váljon,  a jelnyelvi tolmácsok társadalmi elismertsége pedig növekedjen.

Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a világon Magyarország volt az első ország amelyik 2007-ben aláírta és ratifikálta azt az ENSZ-egyezményt, amely szerint támogatja a hallássérült közösség nyelvi identitását, a jelnyelv elsajátítását, és biztosítja, hogy a siketek "oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven történjen".

A törvénytervezet a magyar jelnyelvet önálló nyelvként ismeri el, s elsajátítására néhány év múlva már az általános iskola megkezdésétől lehetőséget nyújt . Ugyanakkor szabályozza a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételéhez való jogot, és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozási rendszerét is. 

A jelnyelvi tolmácsolás az érintettek számára közszolgáltatás - például egészségügyi szolgáltatás - igénybevételekor. A tolmácsolás költségét ilyenkor a közszolgáltatást nyújtó intézménynek kell viselnie.