OBDK: a jogvédelem mellett minőséget is mérnek

A szakmai minőségértékelés és az akkreditáció komplex képet tud adni az ellátórendszerről.

A szakmai minőségértékeléssel kapcsolatos feladatokat és a minőségügyi szakfőorvosok irányítását egy éve, az egészségügyi szolgáltatások akkreditációját pedig januártól az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) végzi. Mindez azért is fontos, mert a betegbiztonság növelése érdekében a minőségügy szorosan idomul a betegek jogvédeleméhez, az OBDK másik kiemelten fontos területéhez dr. Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója szerint.

A szakmai minőség mérhetőségét várja az OBDK a szakfőorvosoktól úgy, hogy ehhez módszertani támogatást nyújtanak számukra. Minden minőségügyi szakfőorvos gyakorlati szakember, szakorvosként praktizál a mindennapi életben. Annyi minőségügyi szakfőorvos dolgozik, ahány szakmai kollégiumi tagozat van, s a szakemberek részt is vesznek a tagozatok ülésein, rálátásuk van a saját szakterületükön íródó irányelvekre, véleményezhetik, illetve segítik a szakterületek közötti kérdésekben a párbeszédet. A szakmai kollégium átszervezése miatt még három pályázatot kell az OBDK-nak hirdetnie: a védőnői, a hospice és az egynapos sebészeti ellátás területére. A szakemberek munkáját a minőségügyi, nemzetközi és dokumentációs főosztály koordinálja.

A minőségügyi szakfőorvosok tevékenységét mindenképpen el kell különíteni a hatósági szakfelügyelő főorvosokétól, hívja fel a figyelmet a főigazgató. A hatóságiak ugyanis az Országos Tisztiorvosi Hivatal égisze alatt dolgoznak, s titulusukból is adódóan hatósági feladatokat látnak el, egyedi panaszokat vizsgálnak, helyspecifikusan hoznak határozatokat. Ezzel szemben a minőségügyi szakfőorvosok ágazati szinten értékelnek minőségfejlesztési céllal.

Fontos szerepet szánnak a szakembereknek a külső klinikai auditokban. A klinikai auditot különböző egészségügyi témakörökre, problémákra kiélezve fogják végezni, s azt mérik fel szisztematikusan, hogy az ellátási folyamatban hol vannak gyenge pontok, s azonosítják azokat a tényezőket, amelyek az eredménytelenséget okozhatják. Ezekre megoldási javaslatokat is megfogalmaznak. Akkor lehet eredményes a klinikai audit, ha a szolgáltatók érdemben foglalkoznak a javaslatokkal, s implementálják azokat.

A klinikai audit és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja között abban mutatkozik a hasonlóság, hogy mindegyik képes ágazati szintű problémák azonosítására. A tanúsítási és akkreditációs programok nagy része a szolgáltatók működési, szervezési folyamatait nézi különböző előírásokkal szemben. Teljes komplex képet azonban a kettő – tehát az akkreditáció és a szakmai minőségértékelés benne a klinikai audittal – együtt tud nyújtani az ellátórendszerről.

(A bürokráciacsökkentő csomag szerint az OBDK-t integrálnák az EMMI-be. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász egy szakmai fórumon kifejtette: az OBDK önállósága elvesztésével elsorvadhat, holott éppen erősíteni kellene.)