Önkéntes pénztárak górcső alatt

Kormányzati tervek szerint megvonnák a munkáltatói egészségpénztári befizetések adókedvezményét.

Ha nyögvenyelősen is, de elsősorban a fiatalabbak körében lassanként teret nyer az öngondoskodás eszméje. Ennek jeleként folyamatosan nő az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári tagok száma, illetve az általuk befizetett tagdíj mértéke. Az elmúlt 15 évben munkavállalóknak és munkaadóknak juttatott adókedvezménnyel igyekeztek az egymást váltó kormányok ösztönözni a lakosságot az előtakarékosságra. Jelenleg a munkáltatók legfeljebb a minimálbér 30 százalékának megfelelő nagyságban – ez 21.450 forint – utalhatnak át munkavállalóik önkéntes egészségpénztári számlájára, s ezt az összeget adómentesen, költségként számolhatják el. A kedvezmény jövője a napokban dől el, a Weborvos információja szerint a kormány megvonná ezt a kedvezményt.

A tervezett intézkedés hírének kiszivárgása sajátos módon esett egybe annak a vizsgálatnak a befejezésével, amelyet az Egészségbiztosítási Felügyelet folytatott az önkéntes egészségpénztárak háza táján. E szervezetek másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta ez volt az első átfogó elemzés e területen.

A lapunk birtokába került tanulmány szerint 2007 végén 730 ezer tagot számláltak az önkéntes egészségpénztárak, ám a hozzátartozók révén szolgáltatásaik a lakosság 16 százalékának, összesen 1,6 millió embernek váltak elérhetővé. 2002-től egyre dinamikusabb nő az egészségpénztárak tagjainak száma, s a felhalmozott megtakarítások. Ez sokféle okkal magyarázható, akár azzal is, hogy bár az emberek kézzel-lábbal tiltakoznak a fennálló egészségbiztosítási rendszer, illetve szolgáltatói struktúra átalakítása ellen, napi tapasztalataik alapján jól sejtik, a változás egyre elkerülhetetlenebb.

A vizsgált időszakban – 2007 végén – 36 önkéntes egészségpénztár működött, a négy legnagyobb közül három – AXA, MKB, OTP - banki, biztosítói, míg a Patika Pénztár szakmai háttérrel jött létre. Adott esztendőben a pénztárak összesen 36 milliárdos bevételre tettek szert, amiből 34 milliárdot fizettek ki különböző szolgáltatásokra. A tagok leggyakrabban patikaszereik kiváltására, megvásárlására, gyógyászati segédeszközökre, fogászati illetve járóbetegként igénybe vett kezelésekre használják fel a számlájukon rendelkezésükre álló keretet. Ezt egyébként az is megkönnyíti, hogy a pénztárak fele elektronikus egészségkártyát bocsátott ki, tagságuk több mint 20 milliárd forintot ennek segítségével költött egészségére. A pénztárakkal szerződött szolgáltatók 35 százaléka rendelkezik kártyaleolvasóval, több mint 20 százalékuk helyben, telefonon ellenőrzi, hogy vásárlójuknak rendelkezésére áll-e a kívánt összeg. Az EBF szakemberei a könnyített fizetés rohamos elterjesztését a pénztárak ügyfélbarát magatartásaként értékelték, s azt is, hogy 1000 pénztártagra átlagosan 176 szerződött szolgáltató jut. Más kérdés persze, hogy ez utóbbit tekintve meglehetősen nagy a szórás.

A legnagyobb szolgáltatói kínálat a fővárosiakat kényezteti, rögtön utánuk Pest, majd a Győr-Sopron-Moson megyeiek következnek, miközben Nógrád, Tolna és Vas ebből a szempontból a sereghajtók közé tartozik. A biztosításfelügyelet szakértői ugyanakkor úgy vélik, bár a szerződött partnerek száma fontos mutató, de nem kizárólagos mérőszáma a pénztárak által nyújtott szolgáltatások minőségének. Ennek megítélésénél nem árt szemügyre venni milyen közel – vagy távol – található egy-egy szerződött patika vagy rendelő, milyen árkedvezményt kínálnak, s egyáltalán: milyen egészségügyi szolgáltatások közül választhat tagságuk.
Meglepő módon a pénztártagok között több a férfi, mint a nő, legtöbben a 30-39 év közöttiek vannak. A pénztári tagságot vállalók száma 2002-től kezdett ugrásszerűen nőni. Ebben az EBF szakemberei szerint nem csak a vállalati cafeteria rendszer térnyerése, a banki, biztosítói pénztárak egyre nagyobb számú megjelenése játszik szerepet, hanem az öngondoskodás térnyerése is. Egyébként átlagosan, évente 30 ezer forint kerül – egyéni és munkáltatói befizetés révén – a tagok számlájára.

Bár a törvény nem írja elő, 20 pénztár rendelkezik panaszkezelési, s öt minőségbiztosítási szabályzattal. A vizsgált 2007-es esztendőben összesen 756-an tettek panaszt, az Egészségbiztosítási Felügyeletnél viszont senki sem kifogásolta az önkéntes egészségpénztárak munkáját, csupán egyetlen, érdeklődő kérdés érkezett e témában az EBF-hez.