Önkéntes pénztárak: miénk itt e tér(?)

A befizetett járulékokon túl idén várhatóan már 420 milliárd forintot fordítunk egészségügyi magánkiadásainkra.

A vezető hazai önkéntes egészségpénzárak irányítói szerint a jövőben dinamikusan emelkednek a lakosság egészségügyi kiadásai. Ezek már ma sem csekélyek, tavaly például 338, idén pedig várhatóan ennél is többet, 420 milliárd forintot fordítunk egészségügyi kiadásokra, s ebben a hálapénz több tíz milliárdra saccolt összege még nem is szerepel. Úgy tűnik egyébként, hogy nem kizárólag hazai jelenségről van szó. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az elmúlt 15 évben épp a háromszorosára emelkedett az emberek egészségügyi magánkiadása.

Két pénztárcsoport, a Stabilitás és az EPOSZ legmarkánsabb tagjai, az OTP, az AXA, a MKB, valamint a nálunk lényegesen kisebb Vitamin vezetői értékelték ekként a helyzetet, hozzátéve: a többszáz milliárd forintból csupán 10 százalékot költünk el egészségünkre, illetve betegségmegelőzésre az önkéntes egészségpénztárakon, s még ennél is kevesebbet, mindössze 2 százaléknyit az üzleti egészségbiztosításokon keresztül.

A pénztárak egyébként – mint a képviselőikkel ma délután folytatott beszélgetés során kiderült – részt kérnek a sarkosan átalakulni látszó egészségügyi piacból. Nagyon is elfogadható kínálatuk a most ilyen-olyan formában, nem egyszer kézen-közön, tényleges minőségi szolgáltatás garantálása nélkül csorgó milliárdok jó részének kiemelése a szürke zónából. Ezzel természetesen nem csak tagjaik, hanem a pénztárak, s az állam is jól járna.
Terveik azonban ennél is merészebbek. Akár szakmai befektetőként is részt vennének az egészségbiztosítási piac felosztásában. Nem önálló indulóként, hanem egy-egy terület kisebbségi tulajdonáért licitáló befektető szakmai partnereként. Hivatkozva tíz éves tapasztalatukra azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy „bedolgozzanak" egy-egy befektetőnek, elvégezve például helyette az ellátásszervezést.

Mindent összevetve úgy tűnik, az önkéntes egészségpénztárak között megkezdődött a piaci versengés, illetve helyezkedés. Jelzés értékű, hogy e szervezetek halmazából fenti javaslatukkal az igen erős banki, biztosítói háttérrel rendelkezők jelentek meg a nyilvánosság előtt, mellőzve például a szintén több tagot számláló Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségét. Ez utóbbi elnöke, Lukács Mariann úgy véli, elhamarkodott a felajánlkozás. Ezen a piacon bőven van még kifutási lehetőség, csak a három milliós munkavállalói tábort tekintve több mint két millióan egyelőre nem tagjai egyetlen önkéntes egészségpénztárnak sem. A szövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkéntes pénztárakról még 1993-ban megfogalmazott törvény kiemelt hangsúllyal szól e szervezetek non-profit jellegéről és függetlenségéről.